|
MÁRIA ÚT ZARÁNDOKLAT LAJOSMIZSÉN ÉS PUSZTAVACSON (2014)
"A Mária Út Egyesület 3+1 fõvel, pünkösd
elõtti héten sikeres zarándoklatot
teljesített Petõfiszállás-Pálosszentkúról
indulva, Fülöpjakabon, Kecskeméten,
Ménteleken, Lajosmizsén, Pusztavacson,
Inárcson, Gyálon és Ócsán át Soroksárra.
A 6 napos, több mint 180 km-es túra nem
csupán spirituális vonalon volt kihívás a
kis csapatnak, hanem ismerkedtek a
Kiskunsággal és az itteni látnivalókkal,
természeti környezettel, emberekkel.
A Petõfi Túrakör valamint jó néhány kedves
ember segített a zarándokok
elszállásolásában, ellátásában. Kecskeméten
Dömötör Zsolti túratársunk adott nekik
szállást, Lajosmizsén Szabó Klári (akit
ezúton tiszteletbeli Túrakörössé fogadunk),
továbbá Szõrös "Jászlajosmizse" Zoli fõzött
vacsorát, Balla Zoltán és családja ajánlotta
fel a másnapi reggelit, aztán Pusztavacson
az önkormányzat anyagi segítségének
köszönhetõen ugyancsak ingyenesen kaptak
szállást és két fogásos vacsorát.
Tapasztalataik messze felül múlták elõzetes
várakozásaikat. Sokkal szebb a táj, nagyon
kedvesek és vendégszeretõek az emberek, ezt
hangsúlyozták. A Mária Út ezen szakasza, az
Engesztelõdés Útja, benne a Kecskemét-Ócsa
közötti Kápolnák Útja minden igényt
kielégítõen érdekes, élménydús és szakrális
emlékekkel is bõven ellátott útvonal, így
kiérdemelte azt, hogy - és most itt nagyon
kapaszkodni kellene! - a lengyelek legfõbb
vallási központjából, a pálos rend jelenlegi
központjából, Czestochowából induló, a
Felvidéken keresztül hullámozó,
Magyarországon Mátraverebély-Szentkút és
Máriabesnyõ érintésével jelenlegi állás
szerint a Kiskunfélegyháza alatti
Pálosszentkútig (késõbb talán a Vajdaságig)
tartó zarándokút része lehessen!!! - ugyanis
itt fog elmenni lakóhelyünk házai, kerítései
között, a Pusztatemplom vagy akár a Jézus-fa
mellett.
Kellett egy kicsit kampányolnunk azért, hogy
éppen Pusztavacsot és Lajosmizsét vagy a
Nyíri-erdõt és a Mária-kápolnát is felfûzze
ez a spirituális útvonal, de a terepbejárás
a legkisebb kételyeket is eloszlatta. Mária
Út állomás leszünk, ha tetszik, ha nem.
Ennél elõkelõbb észak-déli irányú
zarándokúthoz, amely a Kárpát-medencén is
végigvezet, nem lehetne tartozni.
Jó lenne, ha ezt minél többen képesek
lennének értékelni és a helyén kezelni.
A java azonban csak most következik...
A Petõfi Túrakör kapta azt a megtisztelõ, de
nagyon nehéz feladatot, hogy a
Csévharaszttól Pálosszentkútig tartó, kb.
140 km-es szakaszt felfesse egy KÉK "M"
jelzéssel. Ha ezt önkéntes munkával,
segítõkkel, támogatókkal meg tudjuk
csinálni, mondjuk 2015-tel bezárólag, akkor
nagyon boldogok leszünk. Ha nem csináljuk
meg, akkor nem lesz útvonal felfestve, és
nem leszünk semminek a része. Vagyis maradna
minden a megszokott kerékvágásban...
Ha szeretnél csatlakozni hozzánk, támogatni
minket, vagy bármilyen módon tudsz segíteni
- akár csak egy megosztással is - ennek a
nemes ügynek a népszerûsítésében, tedd meg!
Köszönjük!"
---
Eddig a 2014-es esemény és az akkor
megfogalmazódó reményeink szövege.
Nem szoktunk régi bejegyzéseinkhez utólagos
kommentárt írni, de most kénytelenek
vagyunk.
Az azóta eltelt időben a Túrakör nem végezte
el a felfestést, mert egyrészt a
működésünket is többször felfüggesztettük,
másrészt a település akkor és azóta sem
támogatta 2007 óta végzett természetbarát és
értékteremtő munkánkat, mi pedig saját
pénzből természetesen nem voltunk hajlandóak
megcsinálni, már csak elvi okokból sem.
Ám a település egyik lakója,
magánkezdeményezésből, megpróbálta
felfesttetni(??) egy hozzá nem értő
személlyel a KÉK "M" betűket - tudás,
tervezés, tapasztalat, esztétikai érzék,
gyakorlat nélkül. Az eredmény ma is sok
helyen látható a település és a
Pusztatemplom között, például. Annyira
ordenáré munka lett, hogy az országban még
csak hasonlót se láttunk soha, de szerintem
élő ember se (sablon és komoly alapozás
nélkül, szabad kézzel, gyakorlatilag
felismerhetetlenül, különböző méretekben
felrajzolt jelek, amelyek nagy részén a kék
festék megfolyt, miután a festő továbbment,
ő ezt már nem látta - vagy nem érdekelte -,
és nem ritkán fél méterre is csíkot csorgott
az a fránya kék festék az "M"
alá). Inkább ne csinálták volna.
Így viszont elmondható, hogy végülis van
felfestve a településnek Mária Útja, melynek
a támogatottsága és a minősége nagyon jól
jellemzi az itteni viszonyokat, akaratot és
értékekhez való hozzáállást. És mindez
együtt annyira idillien harmonikus egységben
van, hogy nincs szívünk belerondítani,
tőlünk maradhat így is. Minek is fektetnénk
mi bele egy normális felfestébe súlyos
tízezer forintokat, soknapos, sokórás és
sokszemélyes munkát? Még a végén úgy nézne
ki az útvonal, mint amit nagyon akart a
helyi közösség és mindent meg is tett azért,
hogy létrejöjjön ez az új érték; még a végén
azt hinné valaki, hogy hozzáértő emberek
csinálták, támogatással.
Ennyire pedig nem akarhatunk mást, mint a
település!...
Minden
rokonom!
Sántaőz
Az oldalon szereplõ írások, képek
felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel
lehetséges. |
