PETÕFI ORGOVÁNYI SZÜLÕHÁZA

Miért éppen Orgoványon ne születhetett volna Petõfi?
Jónéhány kiskunsági település pályázik a nagy Költõ születési helyének címére, köztük Orgovány is. Mondhatnánk az iskolában belénk vert leckét, hogy vicc az egész, mert Kiskõrösön született, de az iskolában se mindig az igazságot tanítják, sokszor csak azt, amit annak vélnek, így azért senki se vegyen mérget Petõfi kõrösi születésére. Nincs rá bizonyíték a keresztelési bejegyzésen kívül, ami nem ugyanaz, mint egy születés maga.
A nem-kiskõrösi elméletek alapja egyértelmûen az a feltevés, miszerint máshol született, és csak keresztelni vitték Kiskõrösre, mert evangélikusok lévén, a család ezt akarta. Ha nem a ma elfogadott városban született, akkor a legvalószínûbb Szabadszállás, ahol a család akkorban már évek óta lakott (megjegyzem, az ottani születésére több közvetett bizonyíték van, mint a kõrösire). Ha Szabadszállát kizárjuk, amit ottaniak társaságában ne tegyünk, akkor marad Izsák, Bugac, Kunszentmiklós, Orgovány - most Kecskemétet és Kiskunfélegyházát hagyjuk.
Ezen a négy település valamelyikén úgy születhetett, a kialakult hagyományok szerint, hogy egy hideg téli éjszakán, útban Kiskõrös felé, utazás közben jött rá Hrúz Máriára a szülési fájdalom és  egy csárdába betérve, egy decemberi éjszaka adott életet Sándornak, aki mint tudjuk, alig maradt életben - feltehetõen koraszülött lehetett, anyja lehelgette, simogatta, hogy megmaradjon.
A csárdába betérés és az ottani hirtelen szülés motívuma Orgoványon a legerõsebb hagyomány. Itt a helyi pásztorok - mivel akkoriban falu még nem volt, néhány tanyán kívül csak a ma is álló, XVIII. századi csárda épülete volt az egyetlen valamire való objektum - tudni vélték, és egészen a közelmúltig örökítették tovább szájhagyományban, hogy általuk az ország megváltójaként tisztelt Költõ az õ csárdájukban született, mert Mária, a vajúdó anya ott talált menedéket. A bibliai párhuzam a nép Petõfi-szeretetének szép példája.
 

A ma is álló orgoványi csárdaépület, az 1700-as évek második felében, térképen.

A legjobb szándékkal se tudom azt mondani, hogy ez tény, de teljesen kizárni sem lehet. És az orgoványi hagyományban nem is az az igazán csodálni való, hogy ennyire erõsen próbálja magáénak vallani a Költõt, hanem, hogy a csárdát a szülõházra vonatkozó felirattal, emléktáblával jelölte meg. Ha lehetne tiszteletbeli Petõfi-szülõhely címet adományozni egy településnek, akkor én Orgoványnak adnám.
Aki Orgoványon jár, ki ne hagyja az iskola udvarán ezt a fontos épületet. És ha megmosolyogná a feliratot a táblán, az se baj. Csak amilyen szeretettel gondol abban a pillanatban Petõfi Sándorra, gondoljon ugyanilyen szeretettel a néhai orgoványi puszta pásztoraira is, akik a szorult helyzetben menedéket adtak Máriának és gyermekének...

Végül néhány kép kedvcsinálónak.