FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL  CSOPORTKÉPEINK  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  PANORÁMAKÉPEK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  JÁRÓFÖLD  LINKEK 


(588.) HELYISMERETI TÚRA LADÁNYBENÉN


Időpont: 2019. február 21. csütörtök
Útvonal: Ladánybene
Táv: 4 km


Minthogy már tavaszodik, erősen, ráadásul, ideje megint folytatni a helyismereti túrák sorozatát Ladánybenén. Évadnyitó alkalmunk Kovács Zsolt, szíjgyártó tanyájára tett látigatásunk volt, majd onnan, alig ismert részeken, visszagyalogoltunk a faluba.
Zsolt országosan is kiemelkedő és ismert bőrműves mester, aki nagyon nagy szakmai tudása mellett, alázattal és szeretettel beszélt munkájáról, a bőrröl mint anyagról, sőt: a gyerekekhez is nagyon ért, és pillanatok alatt bevonta őket egy kis gyakorlásba. A téma egy bőrkarkötő fonása volt, ami csak látszólag tűnt egyszerű feladatnak, de szinte mindegyik munka jól sikerült a végére - és persze Zsolt  besegítése sem ártott.
A bőrműves, azon belül is a szíjgyártó mesterség ma már ritka fehér hollónak számít, régen nem így volt persze. Az 1980-as évekre gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, és csak néhány régi szaki maradt a zömében állami lovas sportban, rendszerben.
A rendszerváltozásnak csúfolt majomparádé óta azonban, örvendetesen megnőtt a hazai lovak, lóhoz értő emberek, lovastanyák, lovas csapatok, klubok száma, így a magyarsághoz, mint egykori lovas nemzethez, kezd méltóvá válni a régi cím viselése.
A bőrműversek, szíjgyártók, kovácsok, bognárok létjogosultsága újra megalapozott kezd lenni, és talán nem sokára, már számuk is megnőhet, hiszen sok a ló és lovas, ezen szakmáknak így munka és piac is van már...
Bő egy óra után, megköszöntük Zsoltnak és családjának, hogy fogadtak minket, és elindultunk vissza a faluba, egy kevésbé ismert és járt részen, az aszfalt úttól távolabb, mart azon menni túl egyszerű lett volna...
A Jajgatódűlőn váratlanul szép tanyákat találtunk, közülük a Paczalos-tanya magaslott ki terjedelmével és régies stílusával. A tanyák között foltokban borókabokrok, rengeteg, még most is piros bogyóktól roskadozó galagonya. A fehérnyárak szép foltokat alkottak, de az elmúlt év/évek viharainak közülük sok áldozatául esett, egyszerűen tövestől kiszakadva a földből vagy derékban kettétörve hevert a még élő családtagjai között.
A Jajgatódűlő után elértük a Templomdűlőt, ahol a Dme által nem régen felújított KISKUNSÁGI PIROS sávjelzéseit vettük észre villanyoszlopon, fatörzsön.
Innen tovább haladtunk, nagyjából a baracsi aszfalttal párhuzamosan, így az utolsó, falu előtti földútra, a Mogyorósdűlő felé tartottunk. Előtte azonban egy nagyon szép nyárasba keveredtünk megint, ahol valóságos mászóparadicsom fogadta cseppet sem fáradt tagjainkat, mármint csapattagjainkat:  a gyerekeket. És ők neki is indultak...
A Mogyorósdűlőn már ismerős volt a táj, az őszi túrán jártunk itt, és nem is sok idő múlva magunk előtt láthattuk az iskola-templom látképet, majd mivel más lehetőségünk nem maradt, néhány száz méter erejéig, mégiscsak kimentünk a baracsi aszfaltra, és azon értünk be Ladánybenére, erősen hanyatló Nap alatt, öt óra után néhány perccel.
A gyerekeket negyed hatkor engedtük haza az iskola elől, úgy tűnt, nem kell senkit se ringatni. Mert ugyan csak 4 kilométert gyalogoltunk, de a fárasztó hét, a délelőtti iskola együtt a kis túrával, alaposan kivette az erőt a lábainkból.
A mai délután ismét és századszor bizonyította: nem kell messzire menni, hogy az ember szépet lásson, kalandokat éljen át és rácsodálkozzon, milyen szép is ez a teremtett világ...
Hamarosan folytatjuk helyismereti sorozatunkat (is).

Mindenkinek köszönjük a mai napot!

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz
 

Ezen a napon együtt túrázott: Balázs Laura (Lajosmizse), Balog Csaba (Lajosmizse), Balog Szellő (Lajosmizse), Boda Viktória (Ladánybene), Hardi Laura (Ladánybene), Herczag Patrícia (Kunbaracs), Lányi László (Ladánybene), Nagy Leona (Kunbaracs), Németh Martin (Lajosmizse), Palakovics Zsanett (Ladánybene), Sipos Janka (Lajosmizse), Somlai Martin (Ladánybene), Sutus Gréta (Kunbaracs) és Trucza Martin (Ladánybene).

 

 

A tanya udvarán Bőrök az eresz alatt Lósimogatás A műhelyben Zsolt fonni tanít Gyakorlás
Függelék Eyy másik tanya előtt Kapu Még izzik Paczalos-tanya Na!
Nekifutunk Még egyszer nekifutunk Kis madár kis fészke Ide még beugrunk Akácgyökerek Homok az úr
Dűnén Kidőlt nyáras 1. Kidőlt nyáras 2. Martin Piros-arany Templomdűlői jelzés
Ámulunk Részleges csoportkép Facsibész Pihi Ladánybenén Ez a Nap is véeget ért...

 

 

 

 

 

 

 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz