(609.) TÚRA A KOLON-TÓNÁL ÉS LÁTOGATÁS A SOLTSZENTIMREI CSONKATORONYNÁL


Időpont: 2019. május 25. szombat
Útvonal: El Bronco Ranch - Kolon-tó - Madárvárta - Öreg-víz - Bikatorok - El Bronco Ranch / Soltszentimrei Csonkatorony
Táv: 8 km


A Kolon-tó és környéke a Kiskunság egyik legszebb területe, de mindenképp a legbékésebbek közül való. Ott aztán nyoma sincs a civilizációnak, néhány elhagyott vagy gondozott tanya, azon kívül pedig csak a végtelen természet. Egy tó, amely soha nem szárad ki, de nincs bele folyó víz; csupán az esõvíz nem lenne képes fenntartani a vízállását, ezért azt feltételezik, hogy egy tó alatti forrás táplálja már sok ezer éve. A régészeti leletei több tízezer évesek. A hatalmas, tõzeges-lápos - és nem szikes! - tó ritkaság a Duna-Tisza közén, fontos élõhelye számtalan védett növény - és állatfajnak, de nemzetközileg is jegyzett madárvonuló és gyûrûzõ hely.
Ez utóbbihoz kapcsolódva, az egykori Angyal tanyán van a nemzeti park Madárvártája, amely egy madárgyûrûzõ központ, de természetismereti táboroknak is helyet ad. Udvarán nyári idõszakban nagy a nyüzsgés, zajlik az élet.
Az itt doolgozó, és munkakörülményeik miatt igazán irigylésre méltó szakemberek értik a dolgukat. És nemcsak gyûrûznek, megfigyelnek, de az egész, nem is kis területet a felügyeletük alatt tartják, annyira, hogy pl. eldobott szemtet se lehet látni az utak-ösvények mentén azon a szakaszon. Ugyanakkor, más nemzeti parkos egységektõl eltérõen - és itt most nem írnék konkrét helyeket a KNP részegységei közül -, szóval, itt nem idegen behatoló a gyalogtúrázó, hanem bármikor szívesen látott vendég. Pedig védeni itt is van mit, csak itt tudják, kitõl kell félteni a természett és kitõl nem...
A tó nyugati partján végighalad egy SÁRGA SÁV turistajelzés, mégsem sok gyalogtúrázó jár erre, kivéve, ha a mai kor divat-õrülete, a "telejsítménytúrázás" erõt nem vesz a néptömegek amúgy meglehetõs nehézségén, és egy néhány óra alatt végig nem rohannak, idõre, pénzért ezen a mesés vidéken, egy évben vagy életben egyszer, ott, ahol különben csak lassan, szemlélõdve érdemes járni. Szóval, egy Isten háta mögötti hely, mégis olyan, mintha a világ közepe lenne.
Sokadszor jártunk már itt, és jövünk is még, mert megunhatatlan.
A képeink ezúttal sem adnak vissza semmit az ott látottakból, pótolni pedig végképp nem képesek - nem is szándékunk velük soha - a túrákon való személyes részvételt, mert a terepen, friss levegõn, jó illatokban, madárcsicsergésben, árvalányhajas-virágos dombokon, réteken megtett kilométerek, néhány virtuális színfolttal nem kiválthatók.
Ma tizenhat fõ vett részt a túránkon. Pont annyi, ahányat érdekelt. Se több, se kevesebb. Sosem volt célunk nagy tömegeket mozgatni, de ugyanannyi munka megszervezni és levezetni egy túrát negyven embernek mint kettõnek. És ha már az ember dolgozik vele, sokszor nem érti, miért annyira - hogy is mondjam finoman - "ingerszegény" az emberek nagy része, hogy sose emelné meg a hátsóját azért, hogy csodás helyeken, saját erejébõl  gyalogoljon egy jót. Néha nehéz azt is megérteni és elfogadni, hogy mindaz, amit teszünk, azt az emberek mindössze 1%-áért tesszük, valójában...
Ehelyett inkább úgy fogjuk fel, hogy Szülõföldünkért tesszük, azért, hogy a jövõ nemzedékek is tudjanak valamit errõl a tájról, hátha egyszer megmozdul valami és értékes lesz az, ami most lenézett. Bár, nem tudom, fog-e ekkorát kattani a népesség a következõ években, elég reménytelennek látszik...
Mindenkit arra buzdítunk, hogy akár velünk, akár nélkülünk, de járják a Kiskunság útjait. Lehet, hogy nem találkoznak sok emberrel, de másik énjük, a jobbik, egyszer még szembe jöhet velük, és azért már igazán érdemes nekiindulni...

Mindenkinek köszönjük a mai napot, fent és lent.

Külön köszönjük Péli Zolinak a Csonkatoronynál elõadott nagyon érdekes elõadását Szent Imre herceg és a fénytemplom kapcsolatáról. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk Zoli munkásságát, könyveit, felfedezéseit. Hátha nemsokára arra is megérik a világunk, hogy az ilyen elhivatott embereket méltóképpen megbecsülje...

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba (Lajosmizse), Balog Boróka (Lajosmizse), Balog Szellõ (Lajosmizse), Drabant Márk (Ladánybene), Drabant Máté (Ladánybene), Kelemen Csaba (Kecskemét), Kelemen Marcell (Kecskemét), Kelemen Olivér (Kecskemét), Kelemenné Barta Ágnes (Kecskemét), Mátyás Ferenc (Ladánybene), Mátyás Katalin (Ladánybene), Nagy Irén (Lajosmizse), ............. Mária (Lajosmizse), Sápi Jánosné (Lajosmizse), Sikárné Jolika (Lajosmizse) és Tóth Róbert (Lajosmizse).