FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL  CSOPORTKÉPEINK  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  PANORÁMAKÉPEK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  JÁRÓFÖLD  LINKEK 


(548.) TÚRA A RÁCALMÁSI NAGYSZIGETEN


Időpont: 2017. június 18. vasárnap
Táv: 12 km
 

Majdnem négy éve jártunk eklőször és eddig utoljára Rácalmáson, a Nagyszigeten. Azóta sok túrázó megfordult sorainkban, sokaknak meséltem a varázslatos félvízi-félőserdei világról. Azonban, mivel a hely egy Duna-sziget, meglátogatása csak egy szűk vízállási sávban lehetséges. Mivel ez az elmúlt 2 évben sose jött össze a megfelelő hétvégekre, így egészen 2017-ig húzódott az újabb rácalmási túra. És idén is csak azért valósulhatott meg, mert a nagy szárazság miatt extrém alacsony a Duna vízállása (kb. + 50 cm Dunaújvárosnál). Ez pedig már csupán 1 méterrel marad el a valaha mért legalacsonyabb vízmagasságtól. Illetve -alacsonyságtól.
A Nagyszigeten egy kb. 9 km-es körtúraút van felfestve, kényelmes, gödörmentes szekérúton, akár még babakocsival vagy biciklivel is körbejárható. Így az ember a csodás ártéri erdőben gyaloglhat, hallgathatja a madarakat, de erről az útról semmi rálátás vagy megközelítési lehetőség nincs a lényegre: a Nagy-Dunára és a mellékágakra.
Azonban, ha az ember áttanulmányozza a hely térképeit, műholdfelvételeket, egyebeket, és elég jól tájékozódik ezek alapján terepen is, akkor megcsíphet egy-két szép kitérőt a vízhez, ahol olyan mintha egy teljesen más világba csöppent volna. Közben meg tényleg.
A vízpartokon teljesen más növényzet van, mint az erdőben, ahol meg más az élővilág, mint a Kiskunságban, tehát már szinte egzotikusnak is lehetne mondani a helyet. Mondjuk annak. Ártéri ligeterdők, ritka, csak ilyen helyeken növő kákák, sások, fák, és néhány virág. Aztán a kövezések, zátonyok, amelyeken több száz métert is be lehet menni a Nagy-Dunába, száraz lábbal persze - és mint említettem, csak ilyen alacsony vízállásnál. A kis öblökben halak milliói, védett madarak, és néhány fanatikus, de igazán termszetszerető horgász.
Turisták is járnak a szigeten, de csak az északi, kiépítettebb, sétautas részein, a keleti parton, hogy így fejezzem ki magam, nem nagyon. Pedig az igazi szépségek arra vannak.
A Túrakör csapata ma 13 fővel egy szép és tartalmas délelőttöt töltött a rengetegben, és sok pihenővel, kitérőkkel, sokat beszélgetve, nevetve, könnyedén teljesítette a szigeti körtúrát. Ezt bárki más is megteheti, aki elszánja magát. Csak akarni kell, hogy a lábakba inger érkezzen, és a lábak mozdulni kezdenek, a szem-lélek-test pedig előbb gépiesen engedelmeskedik, majd egy idő után már szinte kívánja a túrázást.
Nem értem azokat az embereket, akiknek minden fizikai és anyagi lehetőségük megvan ahhoz, hogy egy más, JOBB! minőségű életet éljenek a természetjárás rendszeres gyakorlásával, és mégsem mozdulnak egy métert sem - ugyanakkor pedig sokan jönnének olyanok, akik meg már idősek, itt fáj nekik, ott fáj nekik, és a szívük szakad meg, egy-egy túrán való részvétel reménytelen lehetőségéért epedve.
Igazságtalan az élet. És mi tesszük azzá...

 

 

Minden rokonom!

 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba (Lajosmizse), Dorogi László (Kecskemét), Drabant János (Ladánybene), Farkasné Erika (Kerekegyháza), Fazekas Anita (Ladánybene), Felker Jee (Kecskemét), Juhász Rózsa (Kecskemét), Lőrik Lászlóné Irénke (Hetényegyháza), Lövei Csaba (Kecskemét), Löveiné Vadászi Anita (Kecskemét), Nagy Irén (Lajosmizse), Nagyné Teri (Ladánybene), Tövisháti Ágnes (Felsőlajos).

 

 

A rácalmási Kis-Duna A szigeten Csigabiga Seprence Mogyoróbokor Jelzéskihelyezés
Öböl "Micsoda hely!..." "Lehívom az erőt..." Joe fotózás közben A Duna Tízóraizunk
Csoportkép Benőtt kilátó Egy másik Duna-öböl Ártéri ligeterdő Pénzlevelű lizinke Megint a Duna
Bambulunk Jani Csendélet Tovább a szigeten! Cölöpök A tanöcvény egyik táblája
A Duna sokadszor Felfelé Kávézunk Őserdő Mácsonyák Ebédszünet

 

 

 

 

 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz