FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL  CSOPORTKÉPEINK  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  PANORÁMAKÉPEK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  JÁRÓFÖLD  LINKEK 


(422.) TÚRA SARLÓSÁRPUSZTÁN


Időpont: 2013. október 26. szombat
Útvonal: Sarlósárpuszta - Erdő-hegy - Buckás - Sarlósárpuszta
Táv: 14 km
 

"A vénasszonyok nyara még október utolsó hétvégéjére is kitartott, így ismét ki kellett mozdulnunk a friss levegőre. Tatárszentgyörgyön volt a mai találkozó, ahonnan két autóval, összesen tízen mentünk ki Sarlósárpusztára. Korábban is itt parkoltunk le egyik túránk alkalmával, de most beengedtek minket a belső parkolóba.
Az idő még kissé hűvös volt reggel, de már a nap egy ideje felkelt. Nyolc óra előtt indultunk el eleinte a műúton, amely megkerüli a bekerített részt és vezet tovább Kunbaracs felé. Földútra érve elég sokáig „árnyékban” mentünk mivel a nap még a fák mögött járt. Ennek ellenére a fák ágai között beszűrődő napfény, a reggeli harmat a füvön és a különös fény-árny játékok sokunkat fényképeink gyarapítására sarkalt. A dűlőút amin lépdeltünk kivezetett egészen a Tatárszentgyörgy-Ladánybene közötti műútra. Ezt az utat méltán lehetne bogyós útnak is nevezni, mivel rengeteg kökény és galagonya bokor volt az út mentén és csak úgy vöröslöttek és kékelltek a többi fás növény között. Az erdőben senkivel nem találkoztunk ámde egy pillanatban egy kis puli termett elénk, aki folyamatosan ugatott, de csak tisztes távolságból. Egy tanyához értünk, amelynek gazdája felfigyelt az ugatásra, de hamar meggyőződött róla, hogy mi békés emberek vagyunk. Be is hívott minket a kis tanyájára hol megnéztük szép lovait és közben elcsevegtünk.
Folytatva utunkat egy erdőirtás mellett haladtunk el, s közben egy magaslesre is felmentünk. A földút mellett egy sorban továbbra is bokrok sorakoztak, naná, hogy többségében galagonya vagy kökény. Az egyik bokor már annyira terebélyes volt és vastag törzsű, hogy méltán lehetne öreg galagonyának nevezni. Az erdőirtás ahogy véget ért egy kis erdei alagútban haladtunk át, majd hatalmas nyárfák következtek. Az idő egyre melegebb lett és folyamatosan vetettük le magunkról a rétegeket. Ahogy a fenyőfák megjelentek mi jobbra fordultunk és nemsokára egy nagyobb mező szélére értünk, ahonnan már látható volt az Erdő-hegyi geotorony. Egy kicsit sűrűbb homokos földúton értük el a tornyot, amely belül teljesen üres volt, megakadályozva, hogy felmenjenek az erre járók. Pedig igencsak szép kilátás lenne a környékre.
A toronynál tartottunk egy kis energia utánpótlást, majd folytattuk utunkat. Ismét egy nagyobb mezőre értünk ahol több boróka bokor volt a maga kis apró termésével. Újabb földútra fordultunk és több homoki szömörcsög gombát is találtunk, amelyeket alaposan megvizsgáltunk. Elérkeztünk a Templom dűlő végére, a
PIROS és ZÖLD SÁV jelzéshez. Újabb hosszú egyenes következett, de ez sem volt unalmas. Ugyanis folyamatosan mintha hullámvasúton lennénk, úgy következtek a kisebb emelkedők, lejtők egymás után, s közben ismét több galagonya és kökény színesítette a tájat. A fákról a levelek nagyja már lehullott, de némelyik még aranypompában tündökölt. Ezen a szakaszon egy meredekebb dombocska is áll, amely egyébként egy határhalom. A földút pedig Bács-Kiskun és Pest megye határán húzódik, így határdűlő is. A túra eddigi kilométerei alatt is bőven akadt látnivaló, de megérkeztünk a buckás-borókás vidékre, ott ahol a PIROS SÁV jelzés balra elágazott, és csak lestük a természet csodáját. A látóhatár jobb oldalán hosszan elnyúló szántóföld, bal oldalán a buckák, közöttük pedig egy földút jelenti az éles határt.
Buckáról buckára mentünk és mindegyikről körbenéztünk. Némelyik bucka kopasz volt, valamelyik pedig boróka bokrokkal, valamelyik nyárfákkal volt tarkítva. A buckák között sokszor kis gödrök vannak, így itt valóban hullámvasutazni lehet és szinte lehetetlen egyikről a másikra úgy átmenni, hogy a „megszerzett” szintből ne veszítsünk. Igyekeztünk a nagyobb buckákat felkeresni, így „elbuckáztunk” az egyikhez, ahol rövid pihenőt tartottunk. Mivel éppen délidőben jártunk a buckák között a nap igencsak melegen sütött és nekünk már melegünk is volt, már senki nem volt pulóverben, kabátban. Akár rövid nadrágban is lehettünk volna, pedig csak 20 fok lehetett. Erről a magaslatról már láttuk mai napunk utolsó látnivalóját a Rákóczi-hegyet, ahol nagy fejedelmünk is sokat időzött.
A hegy méltó a nevére, mert ez a legmagasabb bucka és remekül belátni az a területet, amelyen keresztül jöttünk, valamint azt az erdei részt is, amelyben reggel sétáltunk. Mai záró csoportképünket is itt készítettük el, az elsőt pedig még reggel Tatárszentgyörgyön a templomnál, a Rákóczi-emlékműnél amely sokáig ezen a hegyen állt. Még várt ránk egy kis homoki és műúti séta mire visszaértünk Sarlósárpusztára.
Ma ismét megérte ezt a pár órát a természetben tölteni, mivel megízlelhettünk rengeteg erdei gyümölcsöt és láthattunk egy festménybe illő buckás vidéket is. Aki nem tartott velünk az bánhatja, mivel erről a területről sokan nem is tudnak, pedig csak pár perc sétára van Sarlósárpusztától."

Szőke Timi és Csonka Zoli (Dabas)



Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Bodorné Fülöp Mária (Kecskemét), Búzás Margit (Kecskemét), Csonka Zoltán (Dabas), Iván Sára (Kecskemét), Kiszel Julianna (Kecskemét), Molnár Ildikó (Kecskemét), Rubos Bence (Kecskemét), Szőke Tímea (Dabas).

 

Őszi reggel Sarlósáron Ködös Allé Tanyalátogatás Lovakkal A házigazda és kedvence
A Nap utat tör magának Haladunk tovább Zoli vadul les... Vén galagonya Gyapjas tintagomba-csokor Áll magában
Vaddohány Erdő-hegyi geotorony Napozás Juli levél-rózsái Kilátás Erdő-hegyről Kiérünk az erdőből
Vadnarancs Megyehatáron Borbolyázás Marika és Juli Borovicskás-buckás szélén Bokor magánya
Bence üdvözli a közönséget Színes korona a tájon Gödrök, buckák Gyík taraja Gomba ezerrel Fehér nyár, tarka ősz
Elmondhatatlanul szép Mint egy festmény A Rákóczi-hegy messziről A hegy alatt Visszatekintés a csúcsról Majdnem csoportkép

 

 

 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz