FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL  CSOPORTKÉPEINK  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  PANORÁMAKÉPEK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  JÁRÓFÖLD  LINKEK 


(421.) KIRÁNDULÁS CSEMŐBEN (LÁTOGATÁS ORISEK FERENC FAFARAGÓNÁL, VALAMINT SÉTA ÉS FŐZÉS A PUTRISARKI-ERDŐBEN)


Időpont: 2013. október 23. szerda
Útvonal: Csemő, Putrisarki-erdő
Táv: 3 km
 

"Mivel az időjósok remek vénasszonyok nyara időt jósoltak az október 23-i nemzeti ünnepre, már időben elhatároztuk, hogy ezt a napot a szabadban töltjük. Korán sem kellett kelni hozzá, elég volt 9 után a szokott gyülekező helyen lenni. Innen négy autóval, tizenketten kocsikáztunk át Csemőbe. Itt a reggeli frissítők elfogyasztása után egy kis meglepetést szervezett nekünk vezetőnk. A mai napon Orisek Ferenchez voltunk hivatalosak 10:00 órára, aki Csemő számos fafaragványának, szobrának alkotója.
Mivel a mi kis csapatunk nem tud elmenni a szép dolgok mellett, útközben a mester egyik Jézus-szobrát is megnéztük. Így kicsit késtünk, de vendéglátónk örült annak, hogy ilyen nagy létszámban és két kis lurkóval jelentünk meg. A fafaragó a régi Bogdán iskola épületében lakik, amely olyan jó állapotban volt, mintha nem régen építették volna. Az udvar rendezett és füvesített. Egy kis melléképület falán máris szemügyre vehettünk két hordóaljára faragott domborművet. Az udvaron rendezett farakás és egy kis fedett pihenő áll. Már az udvaron elkezdte Ferenc úr mesélni az egyes műveinek történetét. A meglepetés csak ezután jött. Az iskola egyik régi tantermében műteret alakítottak ki feleségével, amely szabályosan vetekszik némely nagyvárosi kiállító teremmel. Lakozott és fényesre csiszolt hajópadló, amelyre csak kis pamut papucsot húzva léphettünk rá. A teremben az ablakban, illetve számtalan kis kiállítóoszlopon a mester művei sorakoztak. Sora vettük mindegyiket, s közben igyekeztünk az alkotóra figyelni. Meg-megragadott egy-egy művét és elmesélte készítésének történetét. A fafaragványok különböző fákból készültek és erről is hosszasan beszélt a mester, hogy melyik fa a jobb, melyikkel hogyan kell bánni. Szinte egy órát benn töltöttünk a teremben és mindegyik szobrot többször is megnéztük. Voltak bibliai témájú alkotások is, de voltak állatokat és embereket formázó szobrok, melyeket a népi, paraszti kultúra ihletett. Mindezek élethű másai voltak azoknak, akikről az adott szobrot mintázta. Kilépve az udvarra, elvezetett minket a kis műhelyéhez, ahol megmutatta a szerszámait, illetve egy kis virágos minta faragása közben.
Elég jól elidőztünk a mesternél, és még biztos maradtunk volna, de indulnunk kellett, mert már éhesek voltunk. Nos, igen, a mai nap másik programja az evés, volt no de nem is akármit készültünk enni, szalonnás-kolbászos lebbencset. Ehhez elkocsikáztunk a pár percre lévő Putrisarki-erdőbe. Miután leparkoltunk elővettük a két csöppség babakocsiját és egy kis körsétára indultunk. Az erdő már itt is őszbe borult és remek illat terjengett a levegőben. Alig egy kilométert hatoltunk be az erdőbe, de ez elég volt ahhoz, hogy megállapítsuk remek kis hely ez is és milyen közel van Csemőhöz. Az őszi erdőn kívül azért találtunk még látnivalót: rengeteg és igencsak nagyméretű légyölő galócát, valamint néhány, de nagy homoki szömörcsögöt. Már eddig is érezni lehetett, hogy a mára ígért meleg nem marad el, de ahogy visszafelé ballagtunk a pihenőhelyhez szemből ért minket a nap és szabályosan égetett. Jó érzés volt látni, hogy sokan kimozdultak kicsit játszani, vagy éppen főzni az erdőbe.
Mi is neki láttunk a főzésnek. Fát gyűjtöttünk, és igen hamar már lángolt is a tűz a bogrács alatt. Többen pucoltuk a krumplit, a hagymát, aprítottuk a fokhagymát, a kolbászt, a paprikát. Sorra kerültek a bográcsba a belevalók, a lebbencs tészta meg csak úgy szívta fel a sok vizet literszámra. Amíg elkészült az ebédünk beszélgettünk, illetve néztük ahogy Ákos és Szelli vígan élvezi a pokrócon kialakított játszósarkot, élveztük az őszi napsugarakat, és szívtuk magunkba energiáját. A nap oldalról ért minket és lágy szellő fújdogált, amely az egyik irányból remek őszi illatot hozott, a másik irányból meg a finom étel illatát. Amint készen lett máris nekifogtunk elfogyasztásának. Egy-két tányérral evett mindenki, de még így is sok maradt a bográcsban.
Kihasználva a jó időt többen ebéd utáni sziesztára hajtottuk le fejünket. Jól is esett egy kis pihenés a remek levegőn, a fák árnyékában. Miután ismét feltöltődtünk, összepakoltunk és elindultunk reggeli gyülekezőnk helyszínére. Itt szétosztottuk a maradék ételt és még néhányan maradtunk egy kis csevejre a Balog-lakban."

Szőke Tmi és Csonka Zoli (Dabas)



A napot együtt töltötte: Balog Csaba, Balog Szellő, Benedek Tünde, Benedek Zsuzsanna, Csonka Zoltán (Dabas), Kun Ákos, Kun Zsolt, Nagy Irén, Szőke Tímea (Dabas), Varga Istvánné Borika és Vásáreczki Szandi.


 

Orisek-kereszt Csemőben A Bogdán-iskola Az udvar Három kislány Ablakdíszek Három férfi
Zug És a Mester mesél... Feszület Bemutató faragás Ismerkedés az eszközökkel Dedikálás a Túrakörnek
Orisek Ferenc kézírása Séta indul! Zsuzsi Színes utak vannak erre Elágazásban Október vége van, hiába...
Homoki szömörcsög Légyölő galóca Tisztás az erdészházzal Baktatunk Juharbokor színei Szelli és Ákos
Főzni kezdünk Krumplihéj kolbásszal Pirul a lebbencs... ...és már kész is Lebbencs tálalva ...eszik a másik asztal

 

 

 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz