(368.) ŐSZI TÚRA A PILISBEN


Idõpont: 2012. október 13. szombat
Útvonal: Lajosforrás - Kõrösi Csoma-emlékhely - Bükkös-patak - Sikárosi erdészház - Tölgyikrek - Bölcsõ-hegy - Lajosforrás
Táv: 13 km


Összesen heten jöttünk össze, hogy a mai napon meghódítsuk a Pilis egy kis szegletét. A túra kiindulópontja és egyben végpontja a Lajos-forrás volt. 9:08-kor indultunk el az autóktól, kicsit megállva a forrásnál. Az időborongós volt, hűvös. A turistaház mellett elhaladva a jelzésre tértünk rá és eleinte fenyőfák között, majd erdőirtáson keresztül haladva ereszkedtünk lefelé. Menetközben gombaszedőkkel is találkoztunk. Elhaladtunk egy -nél, majd átmentünk egy árkon és innen egy 10/6-os emelkedő következett amin felértünk a Kőrösi Csoma Sándor-emlékműhöz. Itt gyönyörködtünk a kilátásban, és örömmel láttuk, hogy a nap már süt, csak mi éppen a hegy árnyékosabb oldalán vagyunk, bár kicsit kimelegedtünk az emelkedőn. Ezután kicsi hullámvasutazás következett kisebb-nagyobb lejtőkkel és emelkedőkkel.
A második kilátópont után folyamatosan lefelé haladtunk. Egy nagyobb visszafordító kanyarulat és egy szerpentin után leértünk a Dömörkapu buszmegállójához, a műúthoz. Innen a jelzés vezetett minket. Nagyon sok ember gyűlt itt össze akik minden jel szerint túrázni jöttek. Megnéztük a hídnál lévő vízesést, majd továbbhaladtunk a műút szélén. Szerencsére csak 1,2 kilométer volt. Menet közben egy szikla odút is megnéztünk, amely remek menedéket nyújtott volna, ha esik az eső. Azonban már pár fokkal melegebb volt mint induláskor, de mivel a Bükkös-patak völgyében haladtunk így még nem éreztük a nap igazi erejét. Letértünk az útról az erdei útra és továbbra is fák között haladtunk, csak kicsit puhább talajon. 11:00-kor egy nagyobb réthez értünk ahol kis pihenőt tartottunk és reggeliztünk. Továbbmenve elértük a jelzést és innen ez vezetett miket.
Az utunk sokat kanyargott, közben a patak hol közelebb, hol távolabb került hozzánk. A Kárpát-forrás után nagyobb ívű kanyarok következtek és az egyik fordulópontjánál egy érdekes jelenségre lettünk figyelmesek. Egy fénycsóva világította meg az erdő egy részét és többen beálltunk a fénybe és olyan volt mintha az égből pottyantunk volna le a földre. A Lenkó-emlékműnél is tartottunk egy rövid pihenőt, majd egy kis emelkedő következett és immáron már a Sikárosi vadászház kerítése mentén. A vadászház bejáratához, az OKT pecsételő helyhez 11:52-kor érkeztünk meg. Sikárosi vadászház - Lajos-forrás Ezután átmentünk a patakon és elértünk a Sikárosi-rét széléhez, majd áthaladtunk a kis erdősávon és itt ért minket telibe a nap. Szinte lekívánkozott rólunk a kabát olyan erővel sütött a nap. De újra erdőbe értünk és ott azért jó volt a kabát melege alatt sétálni a fák alatt. Elértük a -ot és balra fordulva ezen folytattuk utunkat. Pár méter megtétele után jött egy kis felmelegítő emelkedő egy traktor által eltúrt erdei földúton. Szerencsére volt egy kis pihentető szakasz mielőtt letértünk volna egy ritkábban járt részre és innen egy ösvényen emelkedtünk. Felértünk a jelzéshez és még egy rövid emelkedőkövetkezett és megérkeztünk a Lombhegyi-nyereghez. Itt megnéztük a Tölgyikreket, de sajnos az egyik fele már 95%-ban elpusztult. Folytatva utunkat még egy darabig a széles erdei úton ereszkedtünk lefelé a -on, majd letértünk a -ra. Egy közepes emelkedő várt ránk egy-két kanyarulattal tarkítva. Itt kicsit lassabban haladtunk, mert többen nem bírtak olyan gyorsan ’felszáguldani’ az emelkedőn.
Kb. 30 órával a tölgyfák elhagyása után szintben mentünk és ereszkedni kezdtünk. 13:30-kor értük el a hajdani rakéta támaszponthoz vezető széles sóderos utat. Innen  lejtőn ereszkedtünk le. Itt már nem sütött a nap, de nagyon kellemes idő volt többen eltettük a kabátokat is. Úgy döntöttünk, hogy a Bölcső-hegy felé megyünk. Eleinte egy földúton emelkedtünk, majd egy tisztástól ösvényen. A hegycsúcs előtt már kövessé változott a táj. Innen már csak lefelé kellett menni, de Katika, Borika és én azért felszaladtunk a csúcspontra, de sajnos nem lehetett kilátni semerre sem. Kis ösvényen fák között, majd hajdani erdőirtásnál bokrok között, végül ismét fák között ereszkedve értünk le a forráshoz. Mostanra már sokan voltak itt és ismételten ittunk a vízéből és ettünk is mielőtt a két autóval hazaindultunk.

Csonka Zolátn (Dabas)

Ezen a napon együtt túrázott: Berta János, Bertáné Kéri Katalin, Csonka Zoltán (Dabas), Szõrösné Székely Cecilía, Szõke Tímea (Dabas), Varga Istvánné Borika és Vargáné Rátz Veronika.