(365.) KEREKEGYHÁZI TÚRA


Idõpont: 2012. szeptember 15. szombat
Útvonal: Kerekegyháza - Kunpusztai temetõ - Rendek tanya - Hercegegyházi-kereszt - Kunsági major
Táv: 10 km


A Kulturális Örökség Napja alkalmából Kerekegyháza mûvelõdéi háza nyílt túrát hirdetett a helyi, pontosabban kunpusztai értékek gyalogos megismerése céljából. A közbejövõ esõs idõjárás alaposan megritkította a jelentkezõk létszámát, így mindössze kilencen indultunk neki tíz óra elõtt a 10 kilométeresre tervezett túrának - természetesen esõben.
A falun gyorsan átszaladtunk, Kerekegyházáról meséltem a Petõfi Népe kedves és érdeklõdõ újságírójának, Zsuzsának, valamint futó párjának, Csabának.
A Balatoni Farkas-hársnál elcsodálkoztunk, hogy nõhet meg egy fa ekkorára, illetve, hogy az emberi pusztítási mánia évszázadai alatt, hogy maradhatott meg egyáltalán a XXI. század eléjéig.
A falut - az ugyancsak falualapítóról elnevezett - emlékpark kerítése mellett hagytuk el, és indultunk Kunpusztára. A temetõ elõtt még egy kisebb akácosban szívtuk vadul az oxigén-dús levegõt, majd megérkeztünk az újabb állomáshoz, a régi kunpusztai temetõhöz. A sírkert egyik fele katolikus, a másik református sírjelekkel bír. Közepén a Lieber-kereszt áll. Ma már nemigen temetnek bele, lassan majd ez is az enyészeté lesz...
A temetõ mögött egy szõlõtáblánál böngésztünk magunknak egy kis gyümölcsöt, majd hamarosan beértünk a Rendek tanyára, ahol a Kerekegyházi TV kamerával várt minket, és készített interjút Erzsikével. Itt a kecskemétiek is elbúcsúztak tõlünk, és futottak vissza Kerekre.
A Rendek tanya egy önellátás-szerű állapotban mûködõ tanyasi-családi gazdaság, amely igyekszik mindent megtermelni, ami egész évben szükséges.
Ebédre paprikás krumplit fõztek házigazdáink, mellé pálinkát és bort kaptunk - ezek is házi készítésûek voltak.
Ebéd után elsétáltunk az egykori Hercegegyház dombján emelt emlék-kettõs kereszthez, gyönyörû látvány volt végigtekinteni a kis halmot övezõ egykori tómedreken, széleiken körben, mint egy koszorú, a tanyák. Az emlékhelytõl ezután a kunpusztai templom érintésével a Kunsági majoron át a szabadszállási betonúthoz mentünk, ahonnan autókkal Erzsike fia két fuvarban szállított minket haza.
Összefoglalva a napot: jó kezdeményezés volt, és akik ott voltak, szerintem jól érezték magukat. Ezen a településen is ugyanaz a gond, mint máshol: nehéz megszólítani és bármibe is bevonni az embereket. pedig valahogy folytatniuk kell a kerekieknek ezt az utat, mert egyszer csak történik valami csoda, és egy hasonló rendezvényen majd több tucat felnõtt és gyerek vesz részt - mélyítve magában ezáltal a honismeret-hazaszeretet érzését...

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Csontos Csaba (Kecskemét), Dubecz Mihályné Erzsike (Kerekegyháza), Fazekas Elek (Helvécia), Gál Dávid (Kerekegyháza), Kürti Boldizsár, Miskolczy Mariska,  Németh Mariann (Helvécia) és Popovics Zsuzsa (Kecskemét).