FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(179.) KIRÁLYOK ÚTJÁN A PILISBEN


Idõpont: 2010. március 27. szombat
Útvonal: Dobogókõ - Király-kút - Varga-lósz - Prédikálószék - Vadálló-kövek - Kaincz-forrás - Rám-szakadék - Dobogókõ
Táv: 16 km


 Ez a túra egy régi hiányt szeretett volna pótolni. Két éve készültem ugyanis elvinni a Csapatot a Vadálló-kövekre és a Prédikálószékre. A hely ugyanis annyira lenyûgözött, hogy mindenképpen meg akartam mutatni a többieknek. Ehhez jött még az, hogy csaknem fél év után ismét össze tudtunk szedni egy buszra való embert - ami mostanában elég nagy szónak számít...
A Kollégium elõl 7-kor indultunk, 43 fõvel. Az út Pesten át elfogadható volt, és fél tízkor már Dobogókõn ültünk a büfé elõtt. Itt találkoztunk a Teljesítménytúrázókkal, újdonsült ismerõseinkkel a Mizse 40-rõl (ld. lent a képet).
A kilátóponthoz 10-kor indultunk. Rövid fényképezkedés után irány a Király-kút. Az út traktorok által felszabdalt, saras volt, de azért kibírtuk. A fák között, az avarban apró zöld hunyorok, nagyon óvatosan kellett haladnunk, hogy ne tapossuk le õket.
A Király-kútnál rövid tízórai szünet, majd nem várt kaptató a Varga-lószra. Szuszogtunk, mint valami vénemberek. Aztán a Prédikálószékig már enyhe emelkedõvel, gyorsan felértünk.
Csodás kilátás, kisebb fajta tömeg és a meteorológia ismételt, sokadik melléfogásának köszönhetõen ragyogó napsütés. Hosszabb pihenõ után, fél egykor indultunk le a Vadálló-kövekhez. Itt a csapat élére álltam, mert elég veszélyes a hely, a gyerekek pedig szívesen álltak volna ki a sziklák szélére, egyik-másikra fel is másztak volna.
A látvány, a sziklaképzõdmények és a völgy mindenkit letaglózott. Ilyen szépet még nem láttak, és a népek véleménye szerint eddig csak a Hernád-áttörés mérhetõ össze ezzel a hellyel, de akkor is talán a Vadálló-kövek nyerne.
Új túratársaink, Ica, Sanyi és a pékséges lányok ugyancsak jól érezték magukat, és a látvány õket is erõsen lenyûgözte.
A Kaincz-forráshoz 550 métert ereszkedett az "út", két kilométer alatt. Az ország legkeményebb meredélye ez. Mi azért letudtuk. Az útvonal visszafelé megtéve (egyszer majd úgy is megmásszuk) az Árpád-korban a Magyar Királyok Útja volt. A beavatás alkalmával a királyoknak Dömösrõl kellett felmászniuk a Vadálló-kövek és a Prédikálószék érintésével a Dobogókõre, ahol aztán megtörtént a szakrális beavatás. Ez egy újabb, nem hivatalos történelem elmélete. Hogy mennyire igaz, nem tudható, de aki már egyszer is végigment ezen az útvonalon, az tudja, hogy olyan energiák, olyan döbbenetes élmény és látnivalók adódnak itt, hogy ha valaki be akarna avatni valakit, ahhoz megfelelõbb helyet nem igen találna az országban.
A neheze és a voltaképpeni holtpont azonban csak ezután következett. A Rám-szakadékban is már kissé elgyötörten mozogtunk, de azon még csak átrágtuk magunkat, hála a sok szépségnek, ami az utunkba akadt. Ám a szakadék tetejétõl a Dobogókõig maga volt a gyötrelem. Azt éltük át, amit a Királyok a másik szakaszon, és amirõl azt gondoltuk, megspórolhatjuk a mai napon. De az Élet nagy rendezõ, nem hagyta, hogy megússzuk, tíz méterenként megálltunk pihenni, azért mégis csak felértünk valahogy. Majdnem összecsuklottunk, már szólni sem volt erõnk, de a korábban látott Csodák nem értek volna semmit e nélkül a szenvedés nélkül. Az Egyensúly megint ezt követelte meg.
Fáradtan, elcsigázottan büféztünk még egyet indulás elõtt, mégis a két órás buszút végén elégedetten és mosolyogva szálltunk ki a Kollégium elõtt, mert nagyon szép napot tölthettünk Együtt a Visegrádi-hegységben.

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Kovács László teljesítménytúrázó képe rólunk, reggel, Dobogókõn
(Õ éppen a Forrástúrák 45 kilométeres távján vett részt, és összefutottunk vele, Hevér Gáborral és Hartmann Misivel is)

 

Ezen a napon együtt túrázott: Aranyos Bianka, Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Bujdosó Bettina, Bujdosó László 1, Csicsó István, Csicsó Patrik, Drabant Csilla, Galgóczi László, Gáspár Renátó, Hasan Florin, Holi János, Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Evelin, Hriazik Vivien, Jaskó Ilona, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kaszab Csaba, Kocsis Viktória, Nagy Irén, Pozsgai Zoltán, Sápi Nikolett, Spiegelberger Tamás, Szemán Rózsa, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szõrös Anna, Szõrös Dániel, Szõrösné Székely Cecília, Tajti Szidónia, Tóth Tímea, Török Mária, Treiber Emil, Treiber Luca,   Úri-Kovács Ferenc, Úri-Kovács Nikolett, Úri-Kovács Richárd, Varga Istvánné Borika, Varga Zsuzsanna és Virág Sándor.
 

 

Ilona és Sándor a  dobogókői kilátóponton

 

Hunyor

 

Tízórai a Király-kúti kunyhónál

 

Tesós kép

 

Hahaha

 

Bettike mossa kezeit

 

Délelőttizés

 

Spigi és Ircsike

 

Erőgyűjtés

 

Puporka a Prédikálószéken

 

Prédikálószék kilátása Hajnival és Csillával

 

Ereszkedés előtt egy csoportkép

 

Előttünk a nagyon meredek!

 

Szinte függőleges

 

Egy Vadálló-kő

 

Mindjárt lent vagyunk

 

Ircsike a Kaincz-forrás pihenőjénél

 

El kell kapni a kicsiket

 

Borika vezetésével haladunk

 

Ez már a felfelé út: beértünk a Rám-szakadékba

 

Vízesésnél

 

Luca a létrán

 

Csak felértünk! - Rezső-kilátó panorámája

 

Evés hazaút előtt

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz