FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(192.) HOLDFÉNYES ÉJSZAKAI TÚRA TÁPIÓSZELÉN
 

Időpont: 2010. május 28. péntek
Útvonal: Tápiószele - Klára-telep - Tápiószőlős - Tápiószentmártoni út - Tápiószele
Táv: 17 km
 

Ez a nap megint hozott valami újat: még nem voltunk igazi éjszakai túrán, ráadásul nem is mi szerveztük, nem is mi vezettük a menetet, mindössze vendégek voltunk. A megmozdulás apropója a szeleiek részéről a Blaskovich Napok voltak, ennek betétrendezvénye volt a Holdfényes túra, ami a számunkra pedig azért volt fontos, mert Borika és Hria nem voltak az Aranyszarvason, így csak itt volt alkalmuk pótolni az elmaradásukat a Tápiószelei Kupa versenyében, amit Lipák István főrendező nagylelkű ajánlata tett lehetővé.
A művelődési ház elől - mint utóbb kiderült - 123 fő vágott neki a Tápiószele külterületén vezető körtúrának, jóval nyolc óra után - de még világosban. A társaság egy jelentős része helyi érdekeltségű fiatalokból állt, akik élve az ingyen túra lehetőségével, szép számban gyalogoltak közöttünk. Az elején még elég hangosak és bátrak voltak, talán mert nem volt teljesen sötét, de a táv második felére a sötétben, sok kilométer megtétele után már jóval halkabbak lettek, és kissé be is ijedtek, minden lehető helyen megvártak  minket, nehogy eltévedjenek, vagy éppen nehogy megijedjenek a holdfényes, de fekete éjszakában.
A túra főszereplője - a szeleieket és a vendégeket leszámítva -  mégiscsak a Hold volt. Nem pusztán azért, mert Ő volt a Névadó, sokkal inkább kereksége és fényessége okán; ezen az éjszakán telítődött, volt a legkerekebb, a legfényesebb. A tisztásokat, útszéleket úgy megvilágította, hogy szabad szemmel - lámpa nélkül is - jól tájékozódhattunk. A nagy hangzavarban nyugodt, biztos pont volt a túrán Hold Őfelsége, és biztos pont volt István személye is. Nem azért, mert ő tudta egyedül, merre kell menni, nem azért, mert lelkes volt, szinte elnyűhetetlen, hanem azért is, mert egyszerre fegyelmezte a tömeget, tartotta a túrázókban a lelket.
A túra már éjfél után ért véget, a többség Tápiószelét elérve hazafelé indulva szétszéledt, csak néhányan mentek vissza a művelődési házhoz, köztük mi is, mert a kocsit ott hagytuk. Háromnegyed egykor indultunk haza, némi evés-ivás után, és még a Társak hazavitele után fél háromkor feküdtünk le.
Mindent egybe véve: felejthetetlenül érdekes élmény volt a túra, és a nehézségek ellenére jól éreztük magunkat, és nem bántuk meg a részvételt. Reméljük, lesz még folytatása.
Lipák Istvánnak és a Szeleieknek köszönjük a meghívást, és további jó egészséget, szép sikereket kívánunk Nekik további természetjáró munkájukhoz!

Ezen a napon együtt túrázott (legalábbis a mi részünkről): Balog Csaba, Gazdag Viktória, Hriazik Attila, Kanyik Imre és Varga Istvánné Borika.


 

 

Szelén István vezetésével Lenti kereszt még világosban Sötétben Imre bácsi és István Első megállónk
Az ég felettünk Lajosmizseiek Kereszt az abonyi út mellett Ők is résztvevők Hold Őfelsége 1. Hátulról
Egyeztetés Hold Őfelsége 2. Aszfaltpihenő

Ceglédi lányok

Fáradunk Tanya
Szétesett a tömeg Szele felé haladunk Szelei srácok Megbújva Fenti kereszt sötétben A Tápió, Szele szélén

 

 


 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz