FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(204.) "ORGOVÁNYI KÖR 15" TELJESÍTMÉNYTÚRA - MUNKATÚRA
 

Időpont: 2010. július 31. szombat
Útvonal: Orgovány - Csíra-szék - Borókás - Orgoványi-rétek - Kolon-tói-övcsatorna - Orgovány
Táv: 15 km
 

Az augusztusi Orgoványi Kör teljesítménytúra rövidebb távjának bejárása jutott erre a napra. Egész éjszaka szakadt az eső, és még reggel is szemerkélt, amikor elindultunk. De mire Orgoványra értünk, és megittuk a szokásos reggeli kávénkat, már a Nap is kisütött. A túra végig gyönyörű helyeken haladt, a 15 km alatt legalább tízszer változott a táj képe, egyik ámulatból a másikba estünk, pedig jártunk már itt. Sajnálhatja, aki kihagyta...
A részletek. Reggel hétkor, indultunk Orgoványra, még esőben. Odaérve, a művelődési ház kávézójában lezavartuk a szokásos reggeli, túra előtti köröket, majd a település széléről indulva letértünk az aszfalt útról, és a szőlők és tanyák között haladtunk. Egy jobbra térő füves úton, két villanypásztor között, legelő tehenek szomszédságában és érdeklődő tekintetével kísérve a Kolon-tói-övcsatorna rozsdás hídján keltünk át. Ami ezután következett, jó kilométernyi sár, vizes nád. A máskor autóval is könnyen járható út most térdig gödrös, a gödrökben víz, az ugyancsak máskor száraz nádas most víz alatt, mint régen! Jó volt látni, végig az út során, hogy több négyzetkilométernyi területen a sok esőzésnek köszönhetően, mindent víz borított.
A sárból kikeveredve, a Csíra-szék nevű nádas tóállás - most szintén nedves - medréhez értünk, és a mellette kialakított pihenőhelyet rendeltetésének megfelelően használtuk; reggeliztünk, beszélgettünk. Innen vezetett tovább az út, egy jobb kanyarral, a borókás felé. Mindenhol nemzeti parkos táblák, rajta tiltó jelek, amelyek inkább szóltak a motorosoknak, mint a gyalogos turistáknak. A Nap egyre melegebben égetett, árnyék pedig egyre kevesebb volt. Romos tanyákat, hodályokat elhagyva, egyszer csak kiértünk egy nyílt terepre, ahol az út T alakban ketté ágazott. Eddig a
PIROS NÉGYZET jelzésen haladtunk, ez itt balra tért, de nekünk jobbra kellett mennünk, jelzetlen úton, egy térkép által ajánlott, bizonytalan kimenetelű gyaloglás várt ránk.
Füves, alig járt szekérúton, kilométereken keresztül árnyék nélkül, vizeink felmelegedve. Nem ideális körülmények, viszont a táj lenyűgöző volt. Nádas, kaszáló, majd ismét elértük az övcsatornát, amely peremig volt vízzel, aztán megint vizes rét, legelő tehéncsorda, megint híd, szőlők, vad szilva- és almafák gyümölcsei. Hat kilométer tikkadás után aztán végre elértük ismét a lakott területet, ami hűst és hideg innivalót jelentett - ennél jobban e pillanatban semmire sem vágytunk.
A reggeli művelődési házban megint kocsmáztunk. Érdeklődtem, hogy lehet bejutni az iskola udvarára. Először azt mondták, minden ajtó zára, de aztán egy kis kapu itt is akadt, amin besurranva megkerestem és lefényképeztem a helyi hagyomány szerint Petőfi Sándor szülőházának tartott, és emléktáblával megjelölt egykori csárdaépületet, ami ma az iskola konyhája. Gyors fényképek és máris mentem vissza a többiekhez, akik a kávézóban tartották nélkülem a frontot.
Sok helyen túráztunk már az Alföldön, de kb. 15 kilométernyi távon ennyire változatos, szemet gyönyörködtető, vadregényes, mégsem elhagyatott tájat nem láttunk. Állítom, hogy az egész magyar Alföld legszebb helye az Orgoványi- és Ágasegyházi-rétek. Szép tavasszal, nyáron, ősszel - biztos télen is, de akkor még nem láttuk -, szebb, mint Ócsa, Bugac vagy Lakitelek környéke, pedig azok is rendkívüli helyek.
Ha valakit érdekel ez a hely, mi szívesen végigvezetjük rajta! Augusztus 29-én, vasárnap például jelvényért ismegteheti.

                                                                                                                                        Minden rokonom!

                                                                                                                                                                                                                                                                                         Sántaőz
 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Hriazik Attila, Nagy Irén, Török Mária és Varga Istvánné Borika.


 

 

Orgoványon A szőlősor mellett Dézsma Tanya a rétek mellett Minden zöld Kanyarban
Nemzeti parkos tábla Mindenütt víz! Rozsdás híd Övcsatorna Piros négyzeten Sárga virág
Út sehol... ...vagy víz alatt Mocsár Csíra-szék előtt A tó melletti pihenő Borika
Ircsike és Marcsi A tó nádrengetege Eredetileg Elágazásban Borókásba érünk Újabb megállj-tábla
Messze a falutól Elfáradtunk Újabb elágazás Balra térünk Újabb szőlők mellett Tanya
 Tenyérnyi árnyék Lábvíz A csatorna csordultig van Gazdasági út Együtt a csapat Itt kanyarodunk balra a falu felé
Élőben is látni kell! Facsoport Szőlők, sokadszor Beértünk Petőfi Szülőháza Orgoványon! És az emléktábla

 


 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián bölcsesség)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz