FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(171.) II. MIZSE TELJESÍTMÉNYTÚRÁK
 

Időpont: 2010. március 6. szombat

Útvonal 1.: Lajosmizse - Tanyamúzeum - Lajos-hegy - Kulapitye - Gerébi-kúria - Gerébi-kereszt - Petődűlő - Pusztatemplom - Felsőlajos - Közös - Lajosmizse
Táv: 40 km

Útvonal 2.: Felsőlajos - Pusztatemplom - Petődűlő - Kulapitye - Gerébi-kúria - Gerébi-kereszt - Lajosmizse
Táv: 20 km
 

Beszámolót kellene írni erről a napról, vagyis vállalkozni a lehetetlenre. Mert bármit írok meg és hagyok ki, teljesen nem tudom visszaadni a túra hangulatát.
Két hét előkészület után felvirradt a Nagy Nap. Pontosabban még fel sem virradt, mert negyed háromkor kipattant szememből az álom, és sorban jutottak eszembe azok a dolgok, amiket nem csináltunk meg előre. De nem idegesítettem magam, valahogy majdcsak lesz - gondoltam.
Indulás után a Pékségnél felvettük a támogatásként kapott 20 kg kenyeret és 130 db csokit, majd a Kollégiumhoz mentünk. Fél hét előtt, félig sötétben még senki sem várt az épület előtt, kis is használtuk a nyugalmat, és becuccoltunk. Gyors kávé, aztán jött Pista bácsi, hozta az üstházat a kondérral, és a gyerekek is elkezdtek szállingózni. Ekkor még minden rendben volt.
Aztán kezdett szorulni a hurok: elkezdődtek a nevezések, és fel kellett volna rakni a gulyást. Ám ekkor olyan arcok érkeztek sorozatban, akikre nem készültünk: teljesítménytúrázók, bringások az ország minden részéről. Ennek akár még örülni is tudtunk volna, ha lett volna elég kitűzőnk, oklevelünk, kajánk - de nem volt. Így szegény vidékieknek még nem tudtuk, mit adunk a túra végén. És hogy még bonyolódjon a dolog, eszembe jutott, hogy otthon hagytam a nevezési lapokat, így az adatokat sem tudtuk rendesen felvenni. A rajtban rajtpálinkát kínáltunk, olyan sikerrel, hogy az egész napra tervezett másfél liter negyed óra alatt elfogyott.
Elindult a mezőny nagy része, de nekem már a Tanyamúzeumhoz kellett rohannom, hogy a polgárőröket eligazítsam. Ez meg is lett, majd pedig a vasútállomásra mentem Sz. Istvánért, aki késve vágott neki a gyalogos nagy távnak, és nem akartam, hogy feleslegesen menjen még két kilométert.
A pontőröket felpakoltuk, és kiküldtük a helyükre (nem én, mert éppen terepen voltam, Felsőlajosra szállítottam át 4 később érkező 20-ast), de néhány időpontot rosszul saccoltam meg, vagy lehet, hogy a bringások voltak túl gyorsak, szóval a leggyorsabbak nem találkoztak sem frissítéssel, sem pecséttel Kulapityén, a Gerébi-keresztnél és a Pusztatemplomnál. Aztán korrigáltunk, és a többség már mindent rendben találhatott.
Elindultunk Borikával még pálinkát szerezni, Ménteleken találtunk is. Egyik felét kivittük Felsőlajosra, ahol már nagyon várták volna, de hiába, hiszen a reggelre szánt adag elfogyott. Sebaj, majd kapnak a napközben érkezők. A másik adagot a Pusztatemplomnál adtam le, ahol ugyancsak nagyon várták már az "átfagyott" túrázók.
Ott, a romnál kiderült, hogy két gyerek elszökött a többitől, és elindult valamerre a Szobrosi iskola - Szarkás irányába. Mi utánuk Borikával. Egy órát kóvályogtunk a földutakon, sehol senki. Visszamentünk a Kollégiumba, hogy tegyük tovább a dolgainkat, és értesítsünk valami hivatalos szervet, de megcsörrent a telefon, hogy megvannak a szökevények (nem is engedtük őket tovább, hanem a pontőrök hozták be mindkettőjüket kocsival, délután).
A városban még volt egy-két megoldatlan probléma. A jelentkezők váratlanul és előzetes jelentkezés nélküli nagy száma miatt egy másik gulyáságyú felfegyverzését is meg kellett oldanunk; ehhez plusz hús, zöldség, és még tíz kiló kenyér kellett. Emil, Jutka és Pista bácsi segítségével megszereztük. És nem volt elég oklevelünk se, úgyhogy gyors papír-írószer, tervezés nyomtatás - ez is megoldódott. Kitöltöttük a dokumentumokat, és azt hittük szusszanhatunk egyet. Tévedtünk.
Megérkeztek az első biciklisek, akik emberfeletti küzdelmet vívtak a homokkal, és már dél előtt nem sokkal beértek a célba. Bence Tiszakécskéről, és a Nap pillanata: N. Elek bácsi, aki 68 évesen, munkásruhában, utcai biciklivel picit több, mint 4 óra alatt körbetekerte Lajosmizsét - 90%-ban talaj utakon. Annyira meghatódtunk, hogy kis híján elsírtuk magunkat.
Aztán jöttek és jöttek az emberek, ki-ki, fáradtan, vagy éppen frissnek tűnve, mosolyogva. Gyors díjazási procedúrán mindenkinek át kellett esni, de aztán lehetett menni a wellness-részlegbe: pálinka, kávé, forralt bor, gulyásleves, fánk, lekvár. Az udvaron napsütés, Kata néni termében langy meleg és punnyadás. A túrázók nagyon élvezték a kényeztetésnek ezt a formáját.

Az indulók nagy része, majdnem száz ember a 40 km gyalogos távon indult, az ő beérkezésük erősen szórtan, elhúzódva zajlott. Legelőször, 6.55 perc menetidővel Veszelszki Dani és Veszelszki Gergő érkeztek meg, utána lajosmizsei gyerekek és vidéki Vendégek folyamatosan, egymásnak adva a kilincset, legvégül a Pékség csapatának életben maradt tagjai - mármint akik nem adták fel -, erősen sötétedés előtt.
A célban hatalmas nyüzsgés, evés, ivás, nevetés. Az egész napos munka után, ahogy intézkedtünk, dokumentáltunk, díjaztunk, egyszerre arra lettem figyelmes, hogy a gyerekek szép lassan kezdték átvenni az irányítást. Betti pecsételt, Melinda és Marcsi az okleveleket adta át, a a teljesítők mellére tűzte a jelvényeket.

És egyszer csak este lett, és a vidéki Vendégek mind hazamentek, de a gyerekek a Kollégium folyosóján feküdtek, beszélgettek vagy csak egyszerűen hallgattak, alig láttak ki a fejükből. Mi, néhányan, maradék felnőttek, összepakoltunk, Marika még fel is mosott, és szerintem tisztábban adtuk át a terepet, mint ahogy átvettük.
Hosszú nap volt. A kölköket kénytelenek voltunk hazazavarni, hogy végre mi is hazamehessünk. Mindenkinek megköszöntük a segítségét, elsősorban Jutkának és Marikának, Borikának, a pontőröknek: Andinak, Eszternek, Emilnek, Marikának, Hriának, Pista bácsinak, Zsoltinak, Gábornak - nélkülük nem ment volna, nagy terhet vettek le a vállunkról.
Hazaérve olyan fáradtak voltunk, hogy alig bírtunk elaludni. És ez a fáradt bágyadtság maradt még a következő hétre is, és csak öt nap elteltével kezdtük azt érezni, hogy kezdjük megemészteni az eseményeket. Most kezdjük - ahogy ezt a beszámolót írni - mekkora dolgot vittünk véghez,
KÖZÖSEN! Hogy ilyen még Lajosmizsén nem volt, és ennyi szeretetet egyszerre egy térben és időben ritkán élhet meg az ember. Ráadásul még a túra utáni napokban is özönlöttek a levelek, gratulációk, köszönetnyilvánítások.

FANTASZTIKUS DOLOG ENNYI EMBERREL ÖSSZEFOGVA, ENNYI EMBERNEK ÖRÖMET SZEREZNI. HÍRVERÉS VOLT EZ A NAP  A TERMÉSZETJÁRÁSNAK, BIZONYÍTÉKA ANNAK, HOGY SOK NAGYSZERŰ, SEGÍTŐKÉSZ EMBER ÉL  LAJOSMIZSÉN, ÉS AKADNAK ITT IS MEGTEKINTÉSRE ÉRDEMES LÁTNIVALÓK. ÉS FÉNYES-ÉKES BIZONYÍTÉKA VOLT EZ A NAP A NAGY SZELLEM LÉTÉNEK!  

                                                                                                                                                            Minden rokonom!



Ezen a napon együtt túrázott:
Ács Béla, Ács Béláné, Ács Hajnalka, Aranyos Bianka, Árva Bettina, Árva Magdolna, Árva-Tóth Zsolt, Bacsuri Renáta, Bagosi Orsolya, Bálint Edit, Barabás Zoltán, Baranyi André, Baranyi József, Bartucz Alexandra, Berkesi Istvánné, Berta Bálint, Berta János, Berta Zsuzsanna, Blahut Pál, Bodnár Zoltán, Bogács Viktor, Bokor Adrienn, Boros Csaba, Boros Csanád, Budai Sándor, Bujdosó Bettina Kitti, Bujdosó László, Bús László, Corpus Árpád, Corpus Attila, Czékmán Balázs, Csányi Tamás, Csete Sándor, Darabos Zoltán, Domszky Zoltán, Drabant Csilla, Dumbaidisz Imre, Duzmath Csaba, Ecsedi Péter, Fábián Domokos, Fábián Ilona, Fajka István, Fajkáné Huszár Erika, Faragó Csilla, Farkas Zsuzsanna, Fehér Ferenc, Fehér István, Fehér Mihály, Földszin Attila, Gajdicza László, Galgóczi László, Gáspár Géza, Gazdag Erika Barbara, Gazdag Viktória, Grényi Imre, Hartmann Mihály, Hevér Gábor, Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Evelin, Iklódy Piroska, Járosi László, Juhász Szilvia, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kármán Zsolt, Kaszab Csaba, Kelemenné Barta Ágnes, Kenderes Ferenc, Kenderes Mariann, Kertész Zoltán, Kerti Éva Zsófia, Kisjuhász Jenő Vilmos, Kiss Daniella, Kocsis Gabriella,  Kocsis János, Kollár Benjámin, Kollár Mária, Kondorosi Cintia, Kósa Tünde, Kosztka Gabriella, Kosztka Péter, Kóti Kitti, Kovács Dániel Márton, Kovács Gábor, Kovács László, Kovács Zsolt, Kucsera Gábor, Kun Ádám, Kurecskó Júlia, Kuru Mihály, Kuru Tamás, L. Kovács Melinda, Mákné Dobos Erzsébet, Marton Nikoletta, Mészáros László Tamás, Mikus László, Molnár Lajos, Nagy Elek, Nagy Lajos, Névtelen, Névtelen, Névtelen, Névtelen, Névtelen, Pető Norbert, Pető Roland, Petró Károly, Pinkert László, Pipicz-Bús Dorottya, Plechl Erzsébet, Plechl Sándor, Polefkó Dáriusz, Rehor Mihály, Rubos Béláné, Rubos Henrietta, Sárközi Ervin, Schmalhaust Bence, Seres Nándor, Seres Roland, Sváb László, Szabó István Vilmos, Szabó Katalin, Szabó Mária, Száraz Kornélia, Szemkeő Ferenc, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szilágyi Szabolcs, Szilágyiné Lengyel Zsuzsa, Szili MariannSzórád BenjáminSzórád MónikaSzőrös AnnaSzőrös DánielSzőrösné Székely CecíliaTajti SzidóniaTarnai Máté, Tobisch Márta, Tóth Tímea, Török Mária, Treiber Emil, Treiber Gergő, Varga Brigitta, Varga Zsuzsanna, Vass Ilona, Vass-Eysen Álmos, Veres Erzsébet, Veszelszki Dániel, Veszelszki Gergő, Veszelszki Márk, Veszelszki Sándor, Virágh Józsefné, Virágh Sándor, Wittmann Jenifer, Wittmann Tamás, Zics Ildikó, Zsikla László, Zsikla Roland és Zsikla Zseráld.
 

 

 

Kifeszítve Regisztrációs pult Mákné Erzsike Felsőlajoson Eszterék regisztrációja Andi és Eszter
Albertirsai bringások Pusztatemplomnál Teás ep. Bence az első teljesítőnk Czékmán Balázs és Feri, Dani Az első bicajosok
Az első húszas beérkezők Ők is húszat mentek Veszelszki család Korelnöknő Julianna és Imre Marika, Zsuzsi és Anna
Bujdi és Jimike Ircsi nénivel Szikoráék 40 Hartmann Misi!

Sváb Lászlóval

Bettike Laci Kunszentmiklósról

Lajos, Imre, Misi és Feri bá

Hatalomátvétel Álmos és Csanád (na meg Zsolti) Gabika és Ircsike Munkamegosztás 40-esek

Kidőlve

Lacika Kései 40-esek István Sötétben érkezők Marcsi gratulál Beninek
Mieink Bianka és Marcsi Az utánpótlás osztogat A szervező szárnyai alatt Munkatérkép Jövőre folytatjuk?

 

 

 


 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz