FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(186.) HALMI-DŰLŐ TELJESÍTMÉNYTÚRA


Időpont: 2010. május 2. vasárnap
Útvonal: Pestszentimre Parkerdejében
Táv: 12 km


Hartmann Misi és Tarnai Máté márciusban felkerestek minket a Mizse 40-en, és azóta készültünk viszonozni a látogatásukat. Ez a tény indokolta, hogy ezen a napon Budapest belterületére, ráadásul a pesti részre terveztünk túrát.
Jani húsz évig lakott Pestimrén (akkor még a "szent" nem volt rendszer-kompatibilis), és az ő navigálásával érkeztünk meg a Sportkastély elé, nyolc óra után néhány perccel. A parkoló üres volt, sehol senki. Megijedtünk, hogy talán nem is lesz túra, de Ági friss infókkal rendelkezett, miszerint csak kilenckor lesz indítás. Sebaj, addig ettünk, ittunk, satöbbi.
A rajtban Máté ismerősként üdvözölt minket, és megköszönte, hogy kisebb csapatot hoztam a túrára, én pedig átadtam nekik szerény ajándékunkat, egy rúd házi szalámit.
A nevezés és a 800 Ft leperkálása után nekiindultunk a nem túl nagy távnak. Grényi Imre, alkalmankénti túratársunk csatlakozott csapatunkhoz, és miután tavaly négyszer(!) teljesítette a 12,4 km-es kört, elég jó helyismerettel rendelkezett, ezt ajánlotta fel csapatunk szolgálatára.
Imrével való ismeretségünk is a Mizse 40-re vezethető vissza, ahol ellenőrnek adva ki magát, sajátos stílusában kukacoskodni kezdett velünk a rajtban, amikor amúgy is elég idegesek voltunk. Aztán próbált viccet csinálni az egészből, de csak lassan engedtünk fel, mint sértett felek. Imre amúgy rendes, kedves ember - bármennyire is próbálná ezt olykor titkolni -, akivel órákat lehet beszélni, illetve hagyni, hogy ő beszéljen. Néha, amikor levegőt vesz (kb. félóránként), akkor egy-két mondat belefér a részünkről is, aztán megy minden tovább. Mi így szeretjük, úgyhogy jó volt a társaságában tölteni a délelőttöt.
A túra egy körben minden irányból beépített parkerdőben szlalomozott, pingpongasztalok és tanösvények, meg pihenőhelyek között, nem volt látnivalókban gazdag vonalvezetés, de az a tudat, hogy 2010-ben még van ekkora zöld felület Budapesten, ahová ki lehet menekülni, és távol lehet tartani magát az embernek zajtól, mocsoktól, mindenképpen felemelő volt, és ez az, ami miatt tulajdonképpen érdekessé vált számunkra a túra.
A célba kerek 3 óra elteltével értünk, éppen delet harangoztak. Még csoportképet készítettünk Szent Imre szobra alatt (a szobrász ezt a művét eladta Soltszentimrére is...), aztán zsíros kenyereztünk, átvettük a jutalmat, és elindultunk haza.
A szervezés jó volt, az ellátás megfelelő, az idő pedig igazi túraidő (borult, szemerkélő esővel, aztán ragyogó napsütés). Köszönjük az MVTE-nek a lehetőséget, és sok sikert kívánunk Nekik a folytatáshoz. Köszönjük Imrének az idegenvezetést, Hartmann Misit pedig ezúton is üdvözöljük!
 

Beszámoló a túráról a TTT honlapján ITT.


Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba, Berta János, Hriazik Attila, Kelemenné Barta Ágnes, Kovács Csilla, Nagy Mária, Németh Lajos, Tóth István, Török Mária és Varga Istvánné Borika.

 


 

 

Grényi Imre idegenvezetőnk Első EP. Fánkos EP.

Tisztáson

Anyák napja tiszteletére Könnyed séta
Pecsételtetünk Marika először köztünk Színesedik Szent Imrével a célban Hegedűs Róbert-emlék Elsőjelvényes túrázónk

 

 


 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz