|
(087.)
PMP MOZGALOM / RÁCKEVE - DÖMSÖD TÚRA
Idõpont:
2008. december 6. szombat
Útvonal:
Ráckeve HÉV-állomás - Szerb templom -
Duna-part - Dömsöd
Táv: 20 km
Ilyen hányatott túránk még nem volt. Egész
héten a Mátrába készültünk, de péntekre
ellehetetlenült a terv megvalósítása,
úgyhogy le kellett fújnom az egészet. Ez már
magában kiborító dolog, ráadásul sérelmeket
okoz minden oldalról.
Borika és Berta Jani forszírozta, ha már
terveztük, legalább kis csoportban, autóval
menjünk el valamerre, és túrázzunk egy
keveset. Nem túl bonyolult taktikát
választottam: a jövõ heti és e heti túrákat
megcseréltem, így Mikulás túrára Ráckevére
mentünk, Luca túrára pedig majd újra
megpróbáljuk a Mátrát összehozni.
Szóval, fél nyolckor elindultunk két
autóval, tízen Kiskunlacházára. Fél
kilenckor ott is voltunk, de a busz nem
onnan indult, ahonnan mondták, így
lemaradtunk róla. Maradt az "Y" terv,
kocsival mentünk át a négy kilométerre lévõ
Ráckevére, és a vasútállomásnál hagytuk
õket. Egyelõre nem akartunk azon agyalni,
hogy hogy jövünk vissza értük, szimplán csak
szerettünk volna túrázni egy jót.
Az idõ váratlanul enyhe volt, nem fagyott,
köd sem zavart, a Nap is itt-ott kidugta a
lábát a felhõk paplanja alól. A
Savoyai-kastélynál kezdtünk, mivel egy hete
az azonos nevû teljesítménytúrán nem sokat
gyönyörködhettünk benne az esõ miatt. Séta a
Duna-parton, majd elvezettem a társaságot
Magyarország egyik legkülönlegesebb és
legszebb, mégis alig ismert mûemlékéhez: a
szerb templomhoz. Ami itt várt ránk, az maga
volt a csoda. Ötszáz éves templomban csaknem
háromszáz éves freskók, mennyezettõl a
padlóig, mellé ikonosztáz, ugyancsak a
tizennyolcadik századból. Fényképezni sajnos
nem lehetett - volna, de mi azért
észrevétlen csináltunk egy-két hosszú
exponálási idejû képet, amik közül nekem
csak egy sikerült valamennyire, Hriának
több, mert õ telefonnal követte el. Elõtört
belõlünk a dokumentalista. A templom nagy
élmény volt, egyszer mindenkinek látni
kellene!
A templomlátogatás után átkeltünk a hídon,
majd jobbra fordultunk, és a Ráckevei-Duna
partján kanyargott velünk az aszfalt,
egészen tizenhárom kilométeren keresztül.
Utunkat végig nyaralók, stégek kísérték, a
Nap eddigre már annyira melegen sütött, hogy
egy póló is elég lett volna. Azt már nem is
mondom, hogy erre a napra sem ilyen idõt
jósoltak...
Végig azon gondolkoztam, és mások is, hogy
lehetne ide lejönni egy hétre a jövõ nyáron,
honnan kellene ingatlant szerezni, aminek az
udvarán sátorozhatnánk a gyerekekkel. Nem
jöttünk rá a megoldásra, de van még egy jó
fél évünk. Dömsödre három óra alatt értünk
át, ismét lementünk a Petõfi-fához, azok
kedvéért elsõsorban, akik a múltkor nem
voltak velünk, aztán szintén miattuk, meg
hát pecsételni is kellett, szóval
meglátogattuk a Petõfi-házat is. A gondnok
hölgy, Fehér Lászlóné nagyon készségesen
kinyitotta, és arra a kérdésre is megoldást
adott, nem tudna-e valakit, aki engem és
Janit, a két sofõrt átvinne az autókért
Ráckevére. Nem tud senkit, de õ szívesen
átvisz. Így is lett, ezzel nagyon sokat
segített nekünk, és ezúton is köszönjük
szívességét! Janival visszatértünk a
többiekért Dömsödre, akik egy kocsmában
melegedtek, kávéztak, miközben esni kezdett.
Rövid idõre csatlakoztunk hozzájuk, majd
három óra után kevéssel, végig szakadó
esõben hazaautóztunk Lajosmizsére. Köszönöm
ennek a kilenc embernek, hogy kitartottak a
Mikulás napi túra mellett, pedig nem sok
minden szólt mellette.
Én ma - valahol félúton Ráckeve és Dömsöd
között -, a Duna-parton elértem az 1000
kilométeres összteljesítményt. Ezzel
egyelõre egyedül állok a Csapat tagjai
között, de remélem, sokan követnek majd, sõt
felül is múlnak! Ezt a teljesítményt nem
tartom a saját érdememnek. Közös,
szimbolikus állomásnak tartom, amelyet jó
emberekkel, szép helyeken, embert próbáló
körülmények között KÖZÖSEN értünk el. A
Járóföld Egész Csapata büszke lehet magára!
Köszönöm mindenkinek, aki társam volt az
elmúlt 20 hónap 84 túráján, akik nélkül nem
tudtam volna elérni, amit elértem, akik
nélkül terveim csak feljegyzések és gyûrött
papírok maradtak volna, akik nélkül az
Egyesület sem körvonalazódna, Csapatunk sem
volna, közös élményeink sem lennének, nem
tennénk az egészségünkért és egymásért sem.
Sok ilyen évet, sokszor ennyi túrát és
élményt kívánok a jövõben is:
MINDANNYIUNKNAK !
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba,
Berta János, Hriazik Attila, Kun Ádám, Kun Vivien,
Lancsa Józsefné Erzsike, Nagy Irén, Sárközi Ervin,
Szuhányi Zoltán, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
Savoyai-kastély Ráckevén
Szerb templom
Belsõ
Az Idõ õrei
Régi sírkõ
Hídon
A város látképe
Piros, a vezetõnk
Téli fülőke
Betonon
Ráckevei-Duna
Nádkéve, Ádámmal
Sólyom-szigeti leágazás
Kishajó
Hiúság
Petõfi és családja
Petõfi Múzeum
Szoborban
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
