FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(045.)
PUSZTAVACSI SZÁMHÁBORÚ


Idõpont: 2008. április 19. szombat
Útvonal: Táborfalva vá. - Ágostonmajor - Pusztavacsi Parkerdõ
Táv: 10 km



A számháborút még sohasem próbáltuk túrára becsempészni, most kísérletet tettünk rá, és be is jött.
Alkalmas terepnek a nem túl messze lévõ pusztavacsi erdõt választottuk, ennek megközelítése pedig már ismerõs úton történt, mivel a Táborfalváról induló zöld sáv jelzésen nem elõször garázdálkodtunk. A különbség csak annyi volt, hogy nem mentünk el az ország közepét jelölõ toronyig, hanem az erdõt - ott lakik - jól ismerõ Zozó vezetésével, úttalan utakon a parkerdõbe rövidítettünk. A túra gyorsan haladt, kevesebb, mint három óra alatt értünk a célba, annak ellenére, hogy végig erõsen szemerkélt az esõ, de ez minket ezúttal sem zavart semmiben. Kati egy kicsit lassabban bírta csak, mivel akkoriban lábadozott egy kisebb betegségbõl és még nagyon gyönge volt a szervezete, de azért õ is kibírta. 
A máskor motoros találkozóknak helyet adó, kiépített parkerdõben - az esõ addigra már elállt - Zozó nagyszülei vártak minket, minden szükséges eszközzel, alapanyaggal, mellé szívélyes segítséget is nyújtva, hogy felejthetetlen napot töltsünk az õt terepükön, ami persze sikerült is.
A velünk tartó nõi különítmény vezetésével nekifogtunk a paprikás krumplihoz szükséges nyersanyagok lecsupaszításához, felaprózásához. Hria tüzet rakott, ami az erõsen vizes fával és avarral nem is volt olyan könnyû, füstölt is remekül. Aztán fõzés, megint csak esõben, ami a nap folyamán hatszor eredt el és hatszor el is állt, néhányszor még a Nap is kisütött. A gyerekek ezalatt belakták az erdõ minden jelentõsebb részét, dombra másztak, leugrottak, rohangáltak, fociztak, ilyesmi. A nagyon finomra sikerült ebéd után - amit Ircsike fõzött -, szervezett számháborúzás kezdõdött. Öt menetet játszott a kék és piros csapat egymás ellen, oda-vissza alapon. Közben persze estünk-keltünk, sokat nevettünk, ahogy illik. Ezután alig észrevehetõ ideig nyugalom, majd amerikai foci Hria vezetésével.
Ez, ha lehet, még nagyobb felfordulással járt, a sokadszor nekieredõ esõ vetett csak véget a játéknak, jó óra elteltével. Ezután az egész társaság már megint borzasztóan éhes lett, esõ nem esett éppen, így uzsonnára szalonnát sütöttünk, az esõ ellenére folyamatosan táplált tûz erõs parazsán. És hogy azonnal le is adjuk a felszedett kalóriákat, újabb számháborúba sodródtunk, egyre jobban kitapasztalva a játék igazi finomságait, taktikáit, trükkjeit. Az egyik menetben Etelka odáig feszítette a húrt, hogy a melegítõ fölsõje alá dugta a kincset szimbolizáló egyik labdát, leült egy asztalhoz és várt.  A gyerekek már fél órája nem találták a kincset, mindent tûvé tettek, aztán egyikük ráhibázott, Etelka és a többiek is nagyon nevettek a tréfán. 
Aztán, mikor már a Nap lemenõbe váltott, ismét eleredt az esõ, ideje volt megköszönni Zozóéknak a kedves és bõséges vendéglátást, felhívni a buszt, hogy hova és mikorra jöjjön értünk. A kölköknek esze ágában nem volt még hazamenni, de mi, felnõttek már temérdek élettapasztalatunk alapján tudtuk, hogy ennek a napnak is, bármilyen szép, egyszer vége lesz, és azt ne itt várjuk meg.
A busz kis félreértés után végül is ránk talált, hazaindultunk. A Vendel utcában még szegény járgány defektet is kapott, úgyhogy nem volt éppen szerencsés a befejezés, erõsen szürkült és a sofõrnek még a garázsban le kellett cserélnie a kereket.
Mindent figyelembe véve mégis méltó tavaszi rendezvény-párja volt ez a nap a Nyíri-erdõben eltöltöttnek, sok ilyen kellene még. Hiszen a jókedv, a szabadban lét, a fõzés-sütés, beszélgetés, játék nem csak gyerekek igénye.

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Bertáné Kéri Kati, Fehér Ferenc, Fehér Márk, Fehér Mihály, Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Attila, Hriazik Evelin, Kisjuhász Gellért, Kovács Csilla, Kovács Dóra, Kövér Dániel, Kövér Ferenc, Nagy Irén, Pálmai Norman, Rapi Barbara, Rapi Vivien, Révbéri Zsolt, Sárközi Ervin, Simári Anita, Sutus Mónika, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szõrös Anna, Szõrös Istvánné Cecília, Telek János, Telek Nándor, Telek Jánosné Etelka, Tóth Attila, Tóth István, Török Mária és Varga Lehel.
 

 

Táborfalván

 

A templom árvácskái

 

Felüljáróról

 

Hol vagyunk?

 

Misike és Ferike

 

Vadkörte virágzásban

 

Készül a paprikás krumpli

 

Ez mennyiség!

 

Házigazdáink

 

Darázs-gubacsok

 

Zozó

 

Ervin

 

Háborúra készen

 

Közeli

 

Napoznak

 

Fáramászós

 

Amerikai foci

 

Cseles

 

A játék vége

 

Füstölés

 

Fehérék és Mónika

 

Újabb esõ jön

 

Bálint

 

Megyünk haza

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz