|
(045.)
PUSZTAVACSI SZÁMHÁBORÚ
Idõpont:
2008. április 19. szombat
Útvonal: Táborfalva vá. -
Ágostonmajor - Pusztavacsi Parkerdõ
Táv: 10 km
A számháborút még sohasem próbáltuk túrára
becsempészni, most kísérletet tettünk rá, és
be is jött.
Alkalmas terepnek a nem túl messze lévõ
pusztavacsi erdõt választottuk, ennek
megközelítése pedig már ismerõs úton
történt, mivel a Táborfalváról induló zöld
sáv jelzésen nem elõször garázdálkodtunk. A
különbség csak annyi volt, hogy nem mentünk
el az ország közepét jelölõ toronyig, hanem
az erdõt - ott lakik - jól ismerõ Zozó
vezetésével, úttalan utakon a parkerdõbe
rövidítettünk. A túra gyorsan haladt,
kevesebb, mint három óra alatt értünk a
célba, annak ellenére, hogy végig erõsen
szemerkélt az esõ, de ez minket ezúttal sem
zavart semmiben. Kati egy kicsit lassabban
bírta csak, mivel akkoriban lábadozott egy
kisebb betegségbõl és még nagyon gyönge volt
a szervezete, de azért õ is kibírta.
A máskor motoros találkozóknak helyet adó,
kiépített parkerdõben - az esõ addigra már
elállt - Zozó nagyszülei vártak minket,
minden szükséges eszközzel, alapanyaggal,
mellé szívélyes segítséget is nyújtva, hogy
felejthetetlen napot töltsünk az õt
terepükön, ami persze sikerült is.
A velünk tartó nõi különítmény vezetésével
nekifogtunk a paprikás krumplihoz szükséges
nyersanyagok lecsupaszításához,
felaprózásához. Hria tüzet rakott, ami az
erõsen vizes fával és avarral nem is volt
olyan könnyû, füstölt is remekül. Aztán
fõzés, megint csak esõben, ami a nap
folyamán hatszor eredt el és hatszor el is
állt, néhányszor még a Nap is kisütött. A
gyerekek ezalatt belakták az erdõ minden
jelentõsebb részét, dombra másztak,
leugrottak, rohangáltak, fociztak, ilyesmi.
A nagyon finomra sikerült ebéd után - amit
Ircsike fõzött -, szervezett számháborúzás
kezdõdött. Öt menetet játszott a kék és
piros csapat egymás ellen, oda-vissza
alapon. Közben persze estünk-keltünk, sokat
nevettünk, ahogy illik. Ezután alig
észrevehetõ ideig nyugalom, majd amerikai
foci Hria vezetésével.
Ez, ha lehet, még nagyobb felfordulással
járt, a sokadszor nekieredõ esõ vetett csak
véget a játéknak, jó óra elteltével. Ezután
az egész társaság már megint borzasztóan
éhes lett, esõ nem esett éppen, így
uzsonnára szalonnát sütöttünk, az esõ
ellenére folyamatosan táplált tûz erõs
parazsán. És hogy azonnal le is adjuk a
felszedett kalóriákat, újabb számháborúba
sodródtunk, egyre jobban kitapasztalva a
játék igazi finomságait, taktikáit,
trükkjeit. Az egyik menetben Etelka odáig
feszítette a húrt, hogy a melegítõ fölsõje
alá dugta a kincset szimbolizáló egyik
labdát, leült egy asztalhoz és várt. A
gyerekek már fél órája nem találták a
kincset, mindent tûvé tettek, aztán egyikük
ráhibázott, Etelka és a többiek is nagyon
nevettek a tréfán.
Aztán, mikor már a Nap lemenõbe váltott,
ismét eleredt az esõ, ideje volt megköszönni
Zozóéknak a kedves és bõséges vendéglátást,
felhívni a buszt, hogy hova és mikorra
jöjjön értünk. A kölköknek esze ágában nem
volt még hazamenni, de mi, felnõttek már
temérdek élettapasztalatunk alapján tudtuk,
hogy ennek a napnak is, bármilyen szép,
egyszer vége lesz, és azt ne itt várjuk meg.
A busz kis félreértés után végül is ránk
talált, hazaindultunk. A Vendel utcában még
szegény járgány defektet is kapott, úgyhogy
nem volt éppen szerencsés a befejezés,
erõsen szürkült és a sofõrnek még a
garázsban le kellett cserélnie a kereket.
Mindent figyelembe véve mégis méltó tavaszi
rendezvény-párja volt ez a nap a
Nyíri-erdõben eltöltöttnek, sok ilyen
kellene még. Hiszen a jókedv, a szabadban
lét, a fõzés-sütés, beszélgetés, játék nem
csak gyerekek igénye.
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba, Berta Bálint, Bertáné Kéri Kati, Fehér
Ferenc, Fehér Márk, Fehér Mihály, Hornacsekné Kucsera
Ilona, Hriazik Attila, Hriazik Evelin, Kisjuhász
Gellért, Kovács Csilla, Kovács Dóra, Kövér Dániel, Kövér
Ferenc, Nagy Irén, Pálmai Norman, Rapi Barbara, Rapi
Vivien, Révbéri Zsolt, Sárközi Ervin, Simári Anita,
Sutus Mónika, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szõrös
Anna, Szõrös Istvánné Cecília, Telek János, Telek
Nándor, Telek Jánosné Etelka, Tóth Attila, Tóth István,
Török Mária és Varga Lehel.
Táborfalván
A templom árvácskái
Felüljáróról
Hol vagyunk?
Misike és Ferike
Vadkörte virágzásban
Készül a paprikás krumpli
Ez mennyiség!
Házigazdáink
Darázs-gubacsok
Zozó
Ervin
Háborúra készen
Közeli
Napoznak
Fáramászós
Amerikai foci
Cseles
A játék vége
Füstölés
Fehérék és Mónika
Újabb esõ jön
Bálint
Megyünk haza
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
