|
(040.) ÜNNEPI TÚRA PÁKOZDON
Időpont:
2008. március 15. szombat
Útvonal: Pákozd - Pogány-kõ - Pandúr-szikla -
Hurka-völgy - Angelika-forrás - Sukoró -
Nadap - Szintezési ősjegy
Táv: 16 km
Március idusát nem kívántuk otthon, a tévé
elõtt töltve, degenerált barikádharcosokat
bámulva tölteni, ezért elhatároztuk, hogy
olyan helyre megyünk, amelynek köze van a
szabadságharc valamely eseményéhez.
Olyannyira jól sikerült, hogy nemzeti
ünnepünket a következõ években is
valamilyen csata helyszínén töltjük majd.
Ráadásul Pákozd, egyik fontos csatánk
helyszíne, és a teljes a Velencei-hegység
is, számunkra teljesen ismeretlen terep
volt. Így is vágtunk neki: kissé
megilletõdötten, de ünnepélyesen,
tisztelettel. Piedone kocsmáját kipipáltuk,
aztán az elõre rendelt koszorút a csata régi
emlékmûvére raktuk. Itt Lajos mondott néhány
keresetlen mondatot Jellasicsról és a
magyarok tanácskozásáról a sukorói
templomban, a csata elõestéjén. Majd lassan,
de határozottan elindultunk a sok geológiai
érdekességet is ígérõ felvidéknek.
A Pogány-kõ egykori áldozóhely volt, itt
csoportképet csináltunk, ittunk-ettünk a
szép, tiszta, napsütéses és egyre melegedõ
tavaszban. Innen a Pandúr-sziklák hatalmas
tömegét másztuk meg, a gyerekek nagy
örömére. A Hurka-völgy szurdokszerû
oldalemelkedõjén az Angelika-forráshoz
vándoroltunk, ahol szinte kívántuk volna a
szalonnasütést, de erre nem készülvén,
kihagytuk.
Hosszabb lazítás után Sukoróra ereszkedtünk
le, ahol a tájházat most csak kívülrõl
szemléltük meg, majd legközelebb be is
megyünk. Kocsmai pihenõt követõen a falu
szélén elõször a Gyapjas-zsákot, majd a
Nadap felé vezetõ út mellett található
gránitbányát néztük és másztuk meg. Ezek
újabb és szintén lenyûgözõ
sziklaképzõdmények, sokadikak a sorban, de
velük betelni mégsem lehet.
Nadap szintezési õsjegye rendkívül érdekes
volt, mármint hogy egyáltalán mire is
használták. A fölötte meredõ sziklafal
tetején pedig a fûben gyönyörû csokor
kökörcsin virított, ami tényleg csak hab
volt a tortán. Szinte elfolytunk a langyos
melegben, a táj szépségében, az élet
felfoghatatlanságában, de csak buszra
szálltunk.
A tó mellett még Velence faluban a
csónakkikötõbe mentünk, hogy a vízzel is
közelebbrõl találkozzunk, aztán hazafelé még
útba etettük a szintén nagy ritkaságnak
számító érdi minaretet. Az úgy mozgott a
szélben, mint ha egy fa tetején lett volna,
aki felmászott rá - én speciel kihagytam, és
ezzel nem voltam egyedül.
Összességében: hosszú idõre emlékezetes
napot tudtunk magunk mögött. Igazi
propagandája volt a túrázásnak, az élet
igenlésének, Isten csodás alkotásának: a
természetnek. Hm...
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Bertáné Kéri
Kati, Bokor Adrienn, Fehér Márk, Fehér Mihály,
Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Attila, Imre Lajos,
Imre Panni, Kisjuhász Gellért, Kislõrincz Györgyné Edit,
Kovács Attiláné Ica, Kovács Csilla, Kovács Dóra, Kovács
Edit, Kovács Natália, Kõvári Márk, Kövér Dániel, Kövér
Ferenc, Kun Ádám, Malik Márk, Révbéri Zsolt, Sárközi
Ervin, Simári Anita, Somodi Lili, Spiegelberger Szilvia,
Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szörényi Gabi, Telek
Gyula, Telek Milán, Telekné Kollár Erika, Terjékné Makai
Ilona, Tóth István, Tóth Tímea 1, Török Mária, Varga
Istvánné, Varga János, Varga Lehel, Varga Luca, Varga
Zsombor, Vargáné Rátz Veronika és Zsikla László.
Lajos megemlékezése
Koszorúzás
Dombok közt
Kiscsoportos beszélgetés
Csoportkép a Pogány-kõnél
Ereszkedés
Ádám
Pandúr-szikla
Meredély
Napozunk is
Elõttünk az árnyékunk
Tavaszi hérics
Hurka-völgyben
Ritkás erdõ
Angelika-forrásnál
Eszünk
Haverok
Sukorói tájház
Tükrözõdünk
A védett Olasz-kőfejtő
Nadap
A nadapi szintezési ősjegy
Kökörcsin
Leugrottunk a végén a bícsre is...
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
