|
(054.)
ROZÁLIA TÉGLAGYÁR - HÛVÖSVÖLGY KÉKTÚRA
Idõpont:
2008. június 21. szombat
Útvonal:
Rozália téglagyár - Hármashatár-hegy -
Árpád-kilátó - Hûvösvölgy
Táv: 10 km
A Gerecsébe indultunk volna, eredetileg, de
az utolsó pillanatig sem jött össze annyi
ember, hogy ki tudjuk fizetni a buszt. Két
választás maradt: vagy lefújom a túrát, vagy
ugyanannyi pénzbõl egy közelebbi célpontot
választok.
Utóbbit tettem, így indultunk neki
huszonegynéhányan a Budai-hegység egyetlen
kéktúra szakaszának a Rozália téglagyár és
Hûvösvölgy között. Utólag elmondható, hogy a
nagy melegben ennyi is elég volt, de azért
egyik elsõ jele volt ez, annak az év végére
kicsúcsosodó folyamatnak, amikorra is odáig
fajult a dolog, hogy gyakorlatilag senki sem
akart jelentkezni a buszos túránkra...
A busz már nagy melegben ért a Rozália
téglagyárhoz, bélyegzés után neki is
indultunk a Hármashatár-hegy felé vezetõ,
enyhének cseppet sem nevezhetõ emelkedõnek.
Rengeteg volt az árnyékos, gazos szekérúton
a kullancs, a lábunkon fölmászva próbáltak
áldozattá tenni minket, de valamiért nem
sikerült neki. A Virágos-nyeregben
pihentünk, bélyegeztünk, a gyerekek
jókedvûen játszottak, bogarakat találtak és
tanulmányoztak. Ráérõsen szedelõzködtünk,
hogy a réten átkelve a messzirõl jól látható
tornyok hívásának engedve a következõ
pecsételõ helyet célozzuk meg.
A Hármashatár-hegyen csoportképet
készítettünk, és megcsodáltuk a pesti
Duna-hidakra nyíló panorámát.
Elviselhetetlen kezdett lenni a meleg, és a
lefelé vezetõ úton, ami gyakran keresztezte
az aszfalt autóutat, jól jöttek a nyomós
kutak, mosakodni és inni tudtunk, hogy ne
kapjunk napszúrást, hõgutát. A gyerekek azt
hitték, fürdõben vagyunk, de senkit sem
zavart a pancsolásuk.
A Fenyõgyöngye étteremhez érve szerettünk
volna inni valami hideget, de nem volt
nyitva, pedig szombat dél volt. Elgyötörten,
de nem csüggedve másztunk fel az
Árpád-kilátóhoz, ahonnan egy más
Budapest-látképet szemlélhettünk meg, de ez
is szép volt. Az Oroszlán-szikla és a
Kecske-kövek után már nem volt sok hátra a
repülõtérig, ahol vagy egy órát
gyönyörködtünk a gépek hangtalan
suhanásában, a siklóernyõsök bátorságában.
Minden erõnket összeszedve - nem a fáradtság
miatt, hanem a víz nélküli meleg okán mondom
így - levánszorogtunk a Hûvösvölgybe, ahol
rászabadultunk a mai nap elsõ nyitva lévõ
büféjére, és csaknem kiittuk minden hûtött
italából. A busz látótávolságon belül volt
ugyan, mégsem szálltunk fel azonnal, mert a
vasútállomáson még pecsételni kellett, a
túra zárásaképpen.
Zártuk tehát túrát, én pedig most soraimat,
találkozunk a következõ túrán.
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Bertáné Kéri
Katalin, Börönde Zsolt, Hriazik Evelin, Kislõrincz
Györgyné Edit, Kovács Attiláné Ica, Kovács Csilla,
Kovács Dóra, Kun Ádám, Kun Vivien, Kun Zsolt, Révbéri
Zsolt, Sárközi Ervin, Tóth Attila, Tóth Hajnalka, Tóth
István, Tóth Tímea, Török Mária, Varga Lehel, Varga
Zsombor és Vargáné Rátz Veronika.
Rozália gyermekei
Pecsétes doboz
Harangvirág
Susnyában
Kilátás a Kevélyekre
Fûben
Vivi és Zsolti
Virágos-nyeregben
Két tûz között
Hármashatár-hegyen
Hõség
Belenőve
Szalagos
Oroszlán-szikla
Ádám
Vera és Zsombi
Vivien
Kimerülve
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
