|
(053.)
ÉJSZAKAI TÚRA A PUSZTATEMPLOMHOZ
Idõpont:
2008. június 10. kedd
Útvonal: Lajosmizse - Ceglédi út -
Tarnaydûlõ - Péli-kereszt - Pusztatemplom
Táv: 10 km
Az iskolai Fekete István Napok
rendezvényeinek betétprogramja volt a
Pusztatemplomhoz szervezett túránk. Nagyon
sok gyereket érdekelt volna, de korlátozni
kellett a jelentkezõk számát, mivel százas
tételben nem lehet gyerekeket éjszakai túrán
vezetni, különösen nem egyedül.
A lényeg, hogy végül egy híján negyvenen
gyülekeztünk a Kollégium elõtt egy szép,
napsütéses kora este. Indulás - 19.40 -
elõtti csoportképet követõen a Ceglédi úton
álmosan baktattunk. A felüljárón rendõri
kísérettel mentünk át, aztán az elsõ dûlõn
balra tértünk. Kísérõinktõl búcsút vettünk,
és a lemenõ Nap iránymutatását követve
haladtunk az erdõs-bokros részen az
éjszakába. Mindenütt állt a víz, az elmúlt
öt nap folyamatos esõzéseinek köszönhetõen,
ami erõsen valószínûsítette a vizes terepet
a romnál is.
Tócsákon átkelve óriási iramot diktáltak a -
jobbára elsõ túrájukon részt vevõ -
gyerekek. A Péli-kereszt elõtt már erõsen
sötétedett, amikor is Gombos Gyuriba és
cimborájába botlottunk. Amikor meglátták a
közeledõ rendõrautót, a földutakon
menekülõre vették a dolgot. Egy rendõr és
egy polgárõr azért jött csak utánunk, hogy
megkérdezzék, minden rendben van-e, nincs-e
szükségünk valamilyen segítségre. Valóban
szolgálnak és védenek.
A templomromhoz tíz óra elõtt néhány perccel
érkeztünk meg, ahol a frissen kaszált fû
erõsen vizes volt és a levegõ is
meglehetõsen hûvösen birizgálta amúgy
szintén nem száraz hátunkat. A gyerekek
érkezés után rögtön ágyaztak (a földre
nejlon, rá a hálózsák) és már feküdtek is
le. A jókedv határtalan volt, a helyzet
újszerûsége és a társaság hangulata miatt. A
takarodó tizenegy órára csak részben
sikerült.
Éjfél jóval elmúlt, amikor arra ébredtünk,
hogy fehér ruhás "kísértetek" keltegetnek
minket, akiket én szerveztem, hogy egy kis
meglepetés is legyen az éjszaka során. Hria
és Florin annyira jól csinálta a keltegetést
és az ijesztgetést, hogy jó néhány gyereket
sikerült megfogni. Még Zsikla Lacika is
megijedt, és azt hajtogatta, hogy ezt soha
nem fogja nekem megbocsátani. Mármint, hogy
ilyeneket szervezek az õ kárára.
Minden esetre a társaság annyira
felbolydult, hogy nem akartak visszafeküdni,
ezért kitaláltuk, hogy tüzet rakunk és
szalonnát sütünk. De nem volt se fánk, se
szalonnánk, se kenyerünk. A srácok ezt is
szereztek, így a tûz egy kis benzines
rásegítés után már a gyerekeket látta el
meleggel. A szalonnát nyersen voltunk
kénytelenek megenni, ami kb. tíz percet vett
igénybe. Háromkor takarodót csináltam, mert
másnap iskolai programok várták a
gyerekeket.
Háromnegyed ötkor ébresztõ, napfelkelte
nézés, pakolás, szemétszedés, hatkor fel a
buszra, és fél hét elõtt ismét a Kollégium
elõtt voltunk. Három tetvareket még
hazadobtam a tanyavilágba, aztán irány haza
tusolni, hogy kezdõdjön az iskolában a
gyereknap...
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Aranyos Bianka, Asztalos Dóra, Balog Csaba, Bíró
Klaudia, Galgóczi László, Guba Dániel, Gulya Xénia,
Hasznosi Márk, Hochmajer Csenge, Holi János, Hriazik
Tamás, Imre Panni, Joó Anita, Joó Evelin, Joó Kitti,
Koller Alexa, Koller Kristóf, L. Kovács Melinda,
Martinovics Norbert, Menyik Balázs, Nagy Anna, Nagy
Szilárd, Németh Kamilla, Pozsgai Zoltán, Rácz Laura,
Siroki Ildikó, Szabó Evelin, Szabó Kitti, Szemán Rózsa,
Szõrös Dániel, Szõrös Eszter, Tóth Tímea 1, Tõkés
Izabella, Török Éva, Török Mária, Válent Roland,
Várkonyi Lili, Vas Andrea és Zsikla László.
Nagy csomóan a Kollégium elõtt
Felüljárón, díszkísérettel
Lacika és Tomika
Rózsika
Sötétben
Hold
Hahó
Gyúrás
Éjféli kísértetjárás
Szalonnázás éjjel 2-kor
Hajnalban
Füstjel
Napfelkelte
Pusztatemplom
Vonzás
Maradnánk...
...de menni kell haza
Búcsú a dombtól
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
