FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL  CSOPORTKÉPEINK  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  PANORÁMAKÉPEK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  JÁRÓFÖLD  LINKEK 


(85.) DÖMSÖD - APAJPUSZTA TÚRA (PEST MEGYEI PIROS)
 

Időpont: 2008. november 16. vasárnap
Útvonal:
Dömsöd - Árapasztó-csatorna - Apajpuszta - Apaj
Táv: 18 km
 

A Pest megye Turistája mozgalom nyitó túráját terveztük erre a szép novemberi vasárnapra. Tizenöten és Torkos kutya vágtunk neki három autóból álló karavánunkkal Apajnak. Akkora volt a köd, hogy harminc méterre sem lehetett ellátni. Gondolom, a hátsó autókban szidtak rendesen, hogy ilyen időben...
Apajra csaknem egy óra cammogás után érkeztünk meg, miután élet jeleit kerestük a túra végét jelentő idegenforgalmi egységben, de zárva találtuk. Úgy döntöttünk, potyára nem gyalogolunk ki, inkább a faluban próbálunk pecsétet szerezni. Amikor oda értünk, még mindig akkora köd volt, hogy a buszmegállóból a templom alig látszott, a kocsma pedig egyáltalán sehogy, pedig mindkettő száz méteren belül volt. A Fradi kocsmában kávéztunk, üdítőztünk, pecsételtünk (már délutánra, előre), aztán busszal átmentünk Dömsödre. Úgy terveztük, hogy innen visszagyalogolunk Apajra, a kocsikhoz. 
A Petőfi Múzeum gondnoka reggel kilencre elénk jött és megmutatta nekünk Petőfi egy hónapos dömsödi tartózkodásának emlékére meghagyott parasztházat. Szívélyes, falusias vendégszeretettel beszélt, még szóróanyagokkal is ellátott minket. (Amíg a múzeumot kinyitották, volt egy szabad félóránk, lesétáltunk hát a Duna-ághoz, hogy megtekintsük a 450 éves Petőfi-fát. Ezen kívül még horgászokat is láttunk, meg a gyerekek szedtek kagylókat, Torkos nekiment a holtágnak, és csupa víz lett)
Ezek után - már felszakadozó felhőzet mellett, erőtlen napsütésben - elhagytuk a falut, és az Árapasztó-csatorna felé indultunk. Az idő egyre melegedett, a tempónk négyes átlag fölötti volt. Nézelődtünk, beszélgettünk, ettünk-ittunk, meg-megálltunk, mint egy családias sétán. A csatorna melletti szakasz feledhetetlen szépséggel jutalmazott meg. Hatalmas nádas, horgászok itt-ott, nyárfasor. Valahogy aztán kiértünk az apaji országútra, hogy majd letérjünk róla. A terep elég szikes puszta jellegű volt,  néhol még utat sem láttunk, igaz jelzéseket igen. Bálint talált egy szarvasmarha koponyát, egész a faluig cipelte. 
Apajon visszatértünk a Fradi kocsmába, ahol bezárult a kör. A pultos nem az volt, aki reggel, úgyhogy idegennek tekintett minket, de azért udvariasan kiszolgált. Jól esett volna, ha megkérdi, hogy milyen volt a körutazásunk, de nem tudta, hogy körutaztunk. Dicsekedni pedig nem fogunk.
Hazafelé három óra után indultunk. Kunszentmiklósnál egy udvarias rendőri igazoltatás - amikor megtudták, hogy gyalogtúrán voltunk, és az útvonalat is elmeséltük, azonnal továbbengedtek. Itthon rendbetettük magunkat, és már azon sóhajtoztunk, mennyire várjuk a következő túrát...


Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Bujdosó Bettina, Bujdosó László 1, Bujdosó László 2, Bujdosó Petra, Horgas Ilona, Hriazik Attila, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kun Ádám, Kun Vivien, Nagy Irén, Torkos kutya, Török Mária  és Varga Istvánné Borika.
 


 

Apajon Ködbe vesző templom Várjuk a dömsödi buszt "Villa" a Kis-Dunánál Csoportkép Gombacsokor
Dab emléktáblája Petőfi-fa Emlékmúzeum A Költő bent Református templom Torkos találkozása velem
Az Árapasztó-csatorna Ádám Kanyar Hídon Marcsi Ücsörgő Ircsike
Bujdosóék Lacika és Bettike Bálint evés közben Zöld folt a térképen Tehénkoponya bevonulása Apajra Fradi-kocsma

 

 

 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz