FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________

 

A REJTÉLYES MÁNTELEKI KASTÉLY



Nem könnyû néha az értékek felkutatása és megismerése. A mánteleki kastély ügyében sem az. Adva van egy kastélyszerû épület Dabas mellett, Belsõmántelek területén, nem messze az erdészháztól. Annyira eldugott helyen, hogy ma már megtalálni se egyszerû: a dombot, amin áll, erdõ és bozótos nõtte körbe, a felvezetõ szekérutat se használják nagyon gyakran, mert azon is jó félméteres gaz nõ. Aztán mégis valahogy megleli az ember, és felmegy a dombra. Azon egy siralmas állapotú, omladozó vakolatú, beszakadt tetejû ház áll, öregebb fákkal körbevéve, melyek valószínûleg egy régebbi ültetés maradványai és az épület körüli kertet díszíthették.
A "kastély", ha jól meggondoljuk, inkább udvarház vagy kúria lehetett. Hogy ki és mikor építette, az viszont rejtély. A világhálón semmilyen nyomát sem találni; nem kapcsolható jelen ismereteink szerint, semmilyen konkrét építtetõ vagy birtokos családhoz. Régi térképeken sincs feltüntetve, amelyeken tucatjával olvashatni majorok és uradalmak neveit, látni épületeit. Az 1941 elõtti térképek nem is igen ábrázolnak ezen a dombon semmit, az 1941-esen pedig csak egy egyszerû épületet jelöltek.
Egy másik térképen egy kápolnát jelez a felirat, amely a kúria mellett állhatott, s melynek ma már semmi nyoma sincs, a helye terepen csak körülbelülre sejthetõ.

Sikerült még kideríteni, hogy a mánteleki kastély a XIX. század második felében épült. A tulajdonosa gróf Nemes János volt. A Nemes család több fontos poziciót töltött be akkoriban. A mánteleki birtokán egy felsődabasi Balogh dolgozott. Ismerőseink a Balogh család leszármazottjait. Balogh Sándor volt a kocsisa, Balogh István a mészárosa.
Államosítás után a birtokot a Fehérakác TSZ felszántotta. Ezelőtt út vezetett a kastélytól a Zentai utcán keresztül a mai Quattro vendéglőig, ezt az utat nevezték Gróf-töltésnek. Akkoriban rabgazdaság volt a vendéglő helyén.
Azt csak feltételezhető, hogy a rabgazdaság Nemes János grófé volt, gondolom az út neve miatt. A kommunizmus alatt az államé volt. A rendszerváltás után a Pick major tulajdonosa vette meg, de sajnos az épület enyészik.
A Mánteleki út kereskedelmi útvonal volt Monor és Kunszentmiklós között és több uradalmi kastély volt (Kastélypeszér, Kardospeszér, Bábony) sajnos már csak romok vannak vagy még az sem.
A kastély felé vezető úton hatalmas kidőlt fák törzsei jelzik, egy méter átmérőjűek.

Szóval, ebben a bejegyzésben egylőre ennyit tudtunk közreadni a mánteleki kastélyról/kúriáról.
AZONBAN! ha valakinek mégis lenne bármilyen továbi ismerete a témában, vagy van ötlete, honnan lehetne bármit megtudni róla, elérhetõségünkön jelezze. Sokat segítene a rejtély megoldásában.

Köszönjük Szőke Timi (Dabas) segítségét!


 

 

A kastély dombja az 1880-as években; jól látszik, hogy nem lakóépületet, hanem egy kápolnát jelöl.

(az 1941-es térképen már csak egy épület van, de az a mai kastély lehet, akkor már szakrális épületet nem jelöl mellette)

 

Végül néhány kép kedvcsinálónak.

 

 

Az épület keletről.
 

 

A ház állaga erõsen romló-pusztuló.
 

 

A vakolat.
 

 

A furcsa, OMEGA-jel díszítések.

 

A bejárat a nyugati oldalon van.
 

 

A lépcsõ.
 

 

A keleti hátsó rész ablakai és leomlott vakolata.
 

 

A nyílászárók állapota és a beszakadt tetõ, leszakadt emeleti feljáró.
 

 

Nehéz elképzelni, hogy megmentené valaki...
 

 

Jeles tégla, amelybõl az egész ház épült.
 

 

Pincelejáró ajtaja.
 

 

Zár.

 

Pánt.
 

 

És a pince.


 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
 

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz