STRÁZSA-HEGY A PUSZTAVACSI-ERDŐBEN
A régi idõkben minden falunak, közösségnek megvoltak a
maguk õrhelyei, megfigyelõpontjai. Ezek fontos szerepet
töltöttek be a korabeli információáramlásban, mert
ezeken keresztül tudtak leggyorsabban üzenni, akár több
száz kilométer távolságba is, nem mellesleg: ezekrõl a
kiemelkedõ pontokról jól beláthatták a települések
környékén haladó utakat, völgyeket. Hamar észrevettek
bármiféle gyanús mozgást.
Nemcsak a hegyek között vagy a dombvidékeken voltak
ilyen pontok, hanem az alföldönj is. A síkságon pedig
mindig a környezethez képest keresték a legkiemelkedõbb
magaslatokat, így magasságuk elég változatos,
viszonylagos. A kiskunsági szikes pusztákon, ha nem volt
természetes magaslat és sok volt a vízzel borított rész,
akár építettek is halmokat, akár õrhelynek, akár más -
temetés, vásártartás vagy még akasztás -
lebonyolítására.
A Homokhátságon a homokdombok természetes kiemelkedések
voltak, éppen kapóra jött némelyik, ha meg kívánták
figyelni a régiek a vidéket. Szinte minden
felsõ-kiskunsági falunak megvolt a maga Strázsa-hegye,
melyek nevei itt-ott még fennmaradtak, legtöbb helyen
pedig már feledésbe merültek (leghíresebb a fülöpházi és
a nagykõrösi, de volt pl. Mikebudán vagy Jakabszálláson
is).
Pusztavacson név szerint ismert ma is ez a kiemelkedés;
helyiek, környékbeliek tudják is hol van, de idegenek
nem.
A Strázsa-hegy elnevezés csak viszonylag kései, az
1880-as évekbõl származó térképen maradt fönt elõször.
A hegy az 1880-as évekbeli térképen
A Strázsa-hegy és környéke a Pusztavacsi-erdõ legszebb
része. Nem egyetlen kiemelkedés, hanem két,
északnyugat-délkelet irányban húzódó dombhát, melyek
között egy mélynek ható völgy húzódik. Az egyik hát
magasabb, ennek csúcsa a Strázsa. Tetején háromszögelési
pont van.
A dombhátatakat és a völgyet feketefenyõ-telepítés
borítja, ami a zöld erdõaljával mégsem hat idegenül a
homokban. Sõt: bizonyos pontokon megállva és
körültekintve, kifejezetten hegyi-magashegyi érzést kelt
az arrajáróban, az ország közepén.
Aki teheti keresse meg és menjen fel rá. Egy hegyen
találja magát...
Végül néhány kép
kedvcsinálónak.
A hegy alatt indul az ösvény...
...és emelkedik egyre feljebb...
...ami itt már jelentõs emelkedésnek számít.
Mindjárt fent vagyunk.
Nyereg a csúcs alatt.
A Strázsa-hegy, 150 méterrel a tenger
szintje felett, a környék legmagasabb
pontja.
A csúcson 1.
A csúcson 2.
A hegy egy másik nézõpontból.
Magashegyi élmény az ország közepén.
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|