FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________

 

STRÁZSA-HEGY A PUSZTAVACSI-ERDŐBEN



A régi idõkben minden falunak, közösségnek megvoltak a maguk õrhelyei, megfigyelõpontjai. Ezek fontos szerepet töltöttek be a korabeli információáramlásban, mert ezeken keresztül tudtak leggyorsabban üzenni, akár több száz kilométer távolságba is, nem mellesleg: ezekrõl a kiemelkedõ pontokról jól beláthatták a települések környékén haladó utakat, völgyeket. Hamar észrevettek bármiféle gyanús mozgást.
Nemcsak a hegyek között vagy a dombvidékeken voltak ilyen pontok, hanem az alföldönj is. A síkságon pedig mindig a környezethez képest keresték a legkiemelkedõbb magaslatokat, így magasságuk elég változatos, viszonylagos. A kiskunsági szikes pusztákon, ha nem volt természetes magaslat és sok volt a vízzel borított rész, akár építettek is halmokat, akár õrhelynek, akár más - temetés, vásártartás vagy még akasztás - lebonyolítására.
A Homokhátságon a homokdombok természetes kiemelkedések voltak, éppen kapóra jött némelyik, ha meg kívánták figyelni a régiek a vidéket. Szinte minden felsõ-kiskunsági falunak megvolt a maga Strázsa-hegye, melyek nevei itt-ott még fennmaradtak, legtöbb helyen pedig már feledésbe merültek (leghíresebb a fülöpházi és a nagykõrösi, de volt pl. Mikebudán vagy Jakabszálláson is).
Pusztavacson név szerint ismert ma is ez a kiemelkedés; helyiek, környékbeliek tudják is hol van, de idegenek nem.
A Strázsa-hegy elnevezés csak viszonylag kései, az 1880-as évekbõl származó térképen maradt fönt elõször.
 

 

A hegy az 1880-as évekbeli térképen

 

A Strázsa-hegy és környéke a Pusztavacsi-erdõ legszebb része. Nem egyetlen kiemelkedés, hanem két, északnyugat-délkelet irányban húzódó dombhát, melyek között egy mélynek ható völgy húzódik. Az egyik hát magasabb, ennek csúcsa a Strázsa. Tetején háromszögelési pont van.
A dombhátatakat és a völgyet feketefenyõ-telepítés borítja, ami a zöld erdõaljával mégsem hat idegenül a homokban. Sõt: bizonyos pontokon megállva és körültekintve, kifejezetten hegyi-magashegyi érzést kelt az arrajáróban, az ország közepén.
Aki teheti keresse meg és menjen fel rá. Egy hegyen találja magát...

Végül néhány kép kedvcsinálónak.

 

 

A hegy alatt indul az ösvény...
 

 

...és emelkedik egyre feljebb...
 

 

...ami itt már jelentõs emelkedésnek számít.
 

 

Mindjárt fent vagyunk.

 

Nyereg a csúcs alatt.
 

 

A Strázsa-hegy, 150 méterrel a tenger szintje felett, a környék legmagasabb pontja.
 

 

A csúcson 1.
 

 

A csúcson 2.
 

 

A hegy egy másik nézõpontból.
 

 

Magashegyi élmény az ország közepén.
 


 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
 

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz