FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________

 

NAGYKÕRÖSI NAGYERDÕ



Nagykõrös nyugati részén, nagyjából a város és Csemõ között, a Pesti úttól északra található a Nagyerdõ. Eredete feltehetõen az ember itteni megtelepedése idejére vezethetõ vissza, persze valójában még régebbi. Vannak róla adatok már a török korból is. Az újkortól aztán már egyre több helyen olvashatunk a  Kõrös környéki hatalmas tölgyes erdõkrõl, melyek ugyan 95%-ban kivágásra kerültek, de nyomaik még így is fellelhetõk a Nagyerdõn kívül is (Csókás-erdõ, Pálfája).
Ma már sok benne a telepített erdõtag - pl. fenyõ - , de így is õriz valamit a régi hangulatából. A merõleges nyiladékrendszerrel tagolt foltokat, néhány helyen régi utak kanyargós vonalai vágják keresztül, látszólag oda nem illõ módon; valójában az a helyzet, hogy ezen régi szekérutak között idegenek a szabályos erdõparcellák.
A Nagyerdõ, minden változása ellenére, ma is értékes természeti környezetet jelent. A régi tölgyesek/tölgyek mellett szép virágos rétek találhatók, melyek - és ez ma már nehezen hihetõ - régi láprétek maradványai, és nyomokban még õriznek olyan növényeket, virágokat, melyek ilyen élõhelyeken jellemzõk, mint pl. a nyírfák, tavasszal  pedig egyes orchideafajok.
Az 1970-es években turistaúthálózatot létesítettek itt nagykõrösi természetbarátok, és az akkoriban felkapott alföldi túrázás egyik emblematikus helye lett a  Nagyerdõ. A régi jelzések a rendszerváltozás után kopni kezdtek, mert átalakultak a tulajdonviszonyok és eltûntek a régi nagy, vállalati természetjáró csoportok, amelyek fenntarthatták volna itt a természetbarát életet.


 

 

Nagyerdõ és a Strázsa-halom  az 1860-as évekbeli térképen

 

Az erdõ ma is könnyen járható, néhány régi turistajelzés még dacol is az idõvel öregebb fákon, és egyébként is jól lehet tájékozódni a nyiladékokban - ez kétségtelen elõnye ennek az útrendszernek...
Aki már járt itt, az tudja, aki nem, az próbálja ki: a Nagyerdõ akkora területû, annyi szép helye, erdõszakasza van, mellé a buckák a Strázsa-halom környékén, a rétek virágözöne, a háborítatlan csend, melyet csak a madarak csicsergése "zavar meg" idõnként, szóval, olyan szép hely ez az ismeretlen világ, hogy akár egy egész évig lehetne benne túrázni, minden hétvégén; garantáltan mindig más arcát látnánk és minden alkalommal felfedeznénk benne olyan szépséget, amit korábban nem.
Összegzésül, a Nagyerdõ felkeresésére buzdítunk mindenkit, akinek akár csak egy-két órája van a természetben kikapcsolódásra, vagy akár egy egész napig is elcsatangolna itt, mindentõl távol, mégis gyakorlatilag az ország közepén..

Végül néhány kép kedvcsinálónak:

 

 

Május elején a Nagyerdõben
 

 

Galagonyavirág közelrõl
 

 

Egy régi PIROS SÁV jelzés

 

Kinövés
 

 

A régi kanyargós utak egyike
 

 

És egy másik
 

 

Légyölõ galóca
 

 

Strázsa-halom tetején
 

 

Salamonpecsét
 

 

Nyíres az egykori lápréten
 

 

Nyírfataplók
 

 

Pihenő
 

 

Virágos rét a Gógány-ér közelében
 

 

Festõrekettye
 

 

Magyarszegfû

 

 

Bársonyos tüdõfû


 

Viráglakó karolópók
 

 

Rovartanya
 

 

Csipkerózsa
 

 

Tarka nőszirom

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
 

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz