Ma, egy nagyobb családi kirándulást tettünk Szankra, és meglátogattuk a Kiskun emlékhelyet. A néhány éve megnyitott, de még nem eléggé ismert múzeum és skanzen nagyon is megérdemli a felkeresést. A kiállítás nagyon szemléletesen és igényesen mutatja be röviden a kiskunok magyarországi történetét, eseményeit, szokásait, tárgyait. És bár a török idők alatt az akkori kun települések szinte teljesen elnéptelenedtek, csak néhány élte túl részben a 150 éves idegen megszállást, ma is létezik Kiskunság, amit már persze 99%-ban nem kun leszármazottak laknak, s ma is sugárzik a tájban az egykori kun hagyomány- és szokásrendszer, és így kihat a mi életünkre is.
Aki a Duna-Tisza közén él, a Kiskunságban él, sok esetben egykor kihalt, de az újkorban újratelepült falvakban, városokban.
Szank is ilyen település, s a környékén még számtalan másik is. Mi, a Túrakörben, több mint 17 éve ennek a nagy múltú, csodákkal és történelmi emlékekkel teli, varázslatos természeti környezetű tájnak a feltérképezésére, felfedezésére és megmutatására tettük fel működésünket, munkánkat, szinte minden energiánkat. S ha ez a munka még nem is bír nagy eredményekkel, több ezer ember érdeklődését sikerült felkelteni Szülőföldünk iránt, sok tízezer képben mutattuk meg követőinknek értékeit, és szerencsére szintén több ezer a Duna-Tisza közén velünk túrázó emberek száma is.
Szeressétek a Kiskunságot, szeressétek a Szülőföldeteket, és látogassatok el legalább egyszer Szankra, a Kiskun emlékhelyre is!
Folytatás máskor, máshol.