Ladánybenét elhagyva.

 

Foltos.

 

Templom a Mogyorós dűlő felől.

 

A 2019-ben festett SÁRGA SÁV jelzésünk, a Bene Vitéz Útján.

 

Nyárral keveredett borókás.

 

Már akkor rozsdás volt az oszlop, amikor ráfestettük a jelet. Ez lett belőle azóta...

 

- Zöld nyárak között már nyáron vöröslik, mi az?
- Tölgyfa.

 

Útelágazás.

 

Szép buckán visz az út a Templomdűlői iskola és kereszt felé.

 

Balra nézz!

 

Az erősen roncsolt kereszt, gazdátlanul vegetál a senki földjén.
A Jézust kb. 5-6 éve lopta el róla egy személy, akit mindenki ismer, én is, azóta se lett rárakva másik szobor, és talán már nem is lesz...

 

Jajgató-hegy oldalában. Ez a buckavidék már a második, néhány kilométeren belül.

 

Kilátás a hegyoldalról.

 

Csúcson.

 

Északra a Jajgatótól, egy csenevész kis erdőfoltban.

 

Borbolyabokor; amikor már nem csak a bogyók színesednek...

 

Mindjárt felkaptatok az Erdő-hegyre, a mai délután negyedik buckás részére (a harmadik a megyehatár dombvidéke és süppedő útja volt).

 

Erdő-hegyen, a geodéziai mérőtorony.

 

Ellen-Napban, mint egy erőd és a tornya.

 

Folytatom az utat és elindulok lefelé.

 

Ez se csúnya vidék.

 

Még megvan a kis akác, amire Szellő 2019-ben, első osztályosként élete első turistajelzését festette.

 

Elhagyom az Erdő-hegyet.

 

Villanyvezeték telepítése miatt kivágtak egy keskeny sávot az erdőből, de néhány ilyen facsonkot meghagytak,
mert a turista jelzést értéknek tartották. Ha tudtuk volna, hogy így legalább a fák fele megmenekül,
minden példányra festettünk volna egy jelet. Ments meg te is egy erdőt!...

 

Mai túrám vége. Itt vártam a buszra, ami visszavitt Benére.