Első megállónk Kápolnán, az 1849. február 26-27-i csata
emlékhelyénél.
A mai Nepomuki Szent János szobor...
...ahogy a tábla tudtunkra adja, egy régebbit igyekszik
helyettesíteni.
Feldebrő. A kívülről is régies hatású, kb. 1000 éves
templom, egyik legrégebbi ilyen épületünk.
Műemlék-tábla.
Oldalfal közelebbről.
Sajnos, ottjártunkkor a gondnok nem tartózkodott a
faluban,
így nem tudta megmutatni az épület legnagyobb értékét, a
XI. század 1. feléből fennmaradt altemplomot,
ahol feltételezések szerint Aba Sámuelt temették el (a
mellékelt kép az internetről való, illusztrációnak
szántam).
És kicsit odébb, egy még értékesebb középkori emlék:
Tarnaszentmária kis ékszerdoboza, melynek szentély alatt
található altemploma Magyarország legkorábbi
templomépítménye, Géza fejedelem uralkodása, vagy
kicsivel az előtt épült, így csaknem 1100 éves.
A templom oldalfala.
Ősiség.
A templomban, ami akkora, mint egy nagyobb nappali egy
módos házban.
Az emelt szentély távolabbról...
...és közelebbről. A templom nemcsak vallási központ
volt 1000 előtt, hanem a feltételezések szerint
fejedelmek tanácskozási terme is;
a magasabb rangúak az emelt szentélyben foglaltak
helyet, az alacsonyabb rangúak a hajóban ültek.
Lejárat egy réges-régi világba...
Az altemplomnak is van szentélye...
Rendhagyó történelem órán.
Faragott oszloprészlet.
Ez pedig már a Siroki várban készült kép.
Kilátásunk, ha lenne...
Havas esőben.
Itt már jobban esik.
Menedékben.
Fénykapuban.
Még magasabban.
A túra végén: az Egri várnál.
Bejárat.
Hatalmas falak, bástyák.
Korlátozott kilátás a barokk belvárosra.
Kapualjban (itt még az is ekkora...).
A palota.
Nemcsak középkori vonatkozásban fontos hely a vár.
Börtönmúzeumban: a halálraítéltek szobája.
Kalodák.
Egykori
életkép a várból.
Egy régi emléktábla.
Az 1552-es várvédelem név szerint ismert magyar
áldozatai.
Ágyús kép.
Az Egri csillagok egy korai kiadása.
Régi vitéz.
Ágyúgolyók.
És aki nélkül talán nem ismernénk ennyire Eger nevét
sem: Gárdonyi Géza.
Sírja, nem meglepő módon, a várban van.
De csak a teste van eltemetve, szellemisége és neve
örökké él.
Búcsú Egertől és a vártól, az ostromot megéneklő nagy
dalnokának, Tinódi Lantos Sebestyénnek szobrával (még
mindig esik...).
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.