(672.) TÚRA MÁNTELEKEN


Időpont: 2020. május 30. szombat
Útvonal: Mánteleki erdészház - Buckák - XX-as csatorna - Mánteleki erdészház
Táv: 10 km


Itt most nem részletezném, miért variáltam át, az eredetileg Soltszentimrére tervezett túrát egy dabasira. Nem lényeges. Amúgy is, ilyesmi elég gyakran megesik a túraszervezések sorozatában. Ilyenkor nem egyszerű egy más forgatókönyvet gyártani és arra átszervezni az embereket, néhány óra alatt, az ember örül, ha sikerül péntek estig megoldania, hogy másnap minden gördülékenyen menjen.
A túra reggelén végül tizenhárom fő találkozott, hogy nekivágjon a napi kalandoknak. Lajosmizséről indultunk, majd Dabason át Sári, onnan pedig a Mánteleki erdészház következett.
Itt leparkoltunk. Körtúra lévén, ide érünk majd vissza, ez volt a terv.
Az első kilométert széles, gyalult földúton tettük meg, majd letértünk egy kissé benőtt erdős szakaszra. A faágakon, itt-ott még fent voltak a Rákóczi erdeje teljesítménytúra jelzőszalagjai. Nekünk is segítettek.
Nemsokára rátértünk a tanösvény nyomvonalára. Nagyon szép helyen vezet, egy pici szépséghibája, hogy jelzések nincsenek felfestve, így gyakorlatilag - néhány fehér kis négyzeten kívül - nincs nyoma a fákon, amolyan virtuális túraútként működik. Ebből kifolyólag nekünk, akik deklaráltan nem használunk gps-t, nem volt mindig egyszerű a  követése, de azért bonyolultnak se mondanám.
Egy reggeliszünet után máris a buckáknál találtuk magunkat. Itt megint pihentünk egyet, majd visszaforuldtunk, mert a tanövény ezen ága itt véget ért.
Ezen a szakaszon a legszebb látnivaló - sok más mellett, persze -, egy öreg feketenyár volt, ami annyira göcsörtösen, kanyarokal nőtt, hogy elneveztük "Göcsörtös nyárnak". Akármerről áll alatta az ember, furcsa látvány.
A tanösvényről, odébb, egy szekérútra kanyarodtunk, majd a XX-as csatorna kis farönk-hídját céloztuk meg. Ismerős volt a két évvel ezelőtti túráról ez a rész is, szerencsére, azonban az út egy idő után eltűnt, és olyan sűrű erdő zárta el a továbbhaladás lehetőségét, hogy itt már kavarogni kezdtünk. Az égen Nap nem látszódot, ezért a tájékozódás sem volt könnyű. Egy szép nyárfáson átrágva magunkat, egy vadásztisztásra keveredtünk. Itt egy vesealakú kis itató-tó és két les volt, némi gabonatáblával. Ezt elhagyva, "szagra" mentünk tovább, szerencsére jó felé, megtaláltuk azt a töltést, ami a kis hídhoz elvezet, bár rajta nincs út, csak bokrok, fák, lassú itt a haladás.
Aztán elérve az átkelőt, átkeltünk. A csatornában nagyon kevés víz volt, ám nagyon szép mocsári nőszirmok virultak benne. Túlpartján meegszusszantunk, megint ettünk, ittunk. Egy virágos rét következett jobbról, aztán még egy, és még egy - míg balról végig a csatorna széle. Agyagos szekérutunk jól járható volt. Két oldalán, a rétek és a csatornapart felé, rengeteg virágot láttunk, a szokásosokon kívül is, köztük nem egy kosbort is. A pipacs milliószámra nyílt, most van a szezonja.
A csatornán, jóval odébb egy gázlószerű, kibetnozott átkelő van, amin szerencsés vízállásnál autóval is át lehet kelni. Ma is ilyen "szerencsés" helyzet volt, sajnos; a mederben szinte semmi víz nem mutatkozott, így száraz lábbal jutottunk át a túlsó - vagyis a kiindulási oldalra.
Innen már csak egy bő negyed óra maradt az erdészházig, ezért elkezdtük szedni a tűzrevalót. Ugyanis, kihasználva, hogy már nincs Pest megyében tűzgyújtási tilalom, a túra végére szalonnasütést terveztünk az erdészház előtti tisztásra. Fél egykor, a legnagyobb napsütésben, melegben raktuk meg a tüzet, majd nyársalni kezdtünk. Ettünk, ittunk, beszélgettünk, a végén már annyit nevettünk, hogy alig bírtuk abbahagyni. A gyerekek önfeledten szaladgáltak, másztak, bújócskáztak, játszottak. Csak alig akaródzott elindulni haza. Ha jó egy túra, általában ilyen a vége is. Ma is így alakult.
Egy jó hangulatú, rengeteg szépséget adó napot töltöttünk együtt, tizenhárman. Egy hét múlva folytatjuk az országjárást. Addig tartsatok ki!

Mindenkinek köszönjük a mai napot, fent és lent.

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Boróka (Lajosmizse), Balog Csaba (Lajosmizse), Balog Szellõ (Lajosmizse), Drabant Máté (Ladánybene), Kisjuhász Balázs (Lajosmizse), Kisjuhász Lili (Lajosmizse), Mátyás Katalin (Ladánybene), Nagy Irén (Lajosmizse),  Ozsváthné Hosszú Edit (Kecskemét), Palya Szilvia (Lajosmizse), Selypes Viktor (Lajosmizse), Selypes Zoja (Lajosmizse) és Viczián Tímea (Lajosmizse).