(361.)
KISKUNSÁGI PIROS 7. / PUSZTASZER - CSENGELE
TÚRA
Idõpont: 2012. július 28. szombat
Útvonal: Pusztaszer - Hét vezér emlékmû -
Csengele vasútállomás - Móra-fa - Csengele
Táv: 19 km
A mai nap is igen korán indult mindenkinek,
de lényegében csak a söfőröknek kellett
teljesen felébredniük, mivel még
Lajosmizsétől majd 70 kilométerre volt úti
célunk Csengele. Már 6 órakor megérkeztünk,
de Pusztaszerre átvivő busz csak 6:45-kor
indult, így addig volt idő a helyi kis
piacot megtekinteni, kávézni és lángost
enni, reggelizni. A busz kis késéssel,
majdhogynem csak minket szállítva 6:50 után
indult el. 7:07-kor szálltunk le
Pusztaszernél a buszról és megkezdtük mai
túránkat.
A Kossuth Lajos utcán sétálva hagytuk el a
települést, és a hátunkat érő nap erejéből
éreztük, hogy ma sem fogunk fázni. Elég
hosszú volt ez a műutas szakasz és csak az
utolsó métereken változott át homokúttá. Egy
balfordulót követően hamar elérkeztünk a fák
által jól elrejtett Hétvezér Emlékművet.
Megtaláltuk a GCPHVE geoládát is. Itt
tartottunk egy rövid pihenőt, majd
továbbhaladtunk a már jól megszokott
jelzésen. Elhaladtunk egy paprikapalánta
nevelő telep mellett, majd egy jobb és egy
balfordulás után egy hosszabb egyenes
szakasz következett. Nagyobbrészt árnyékban
haladtuk, de voltak napos részek. Átmentünk
az 5-ös úton és szerencsére fák közé
vezetett utunk. Jelzést csak itt láttunk
először, mert eddig nem gazán leltük fel
semerre sem. Középen füves úton haladtunk és
rövid távon több forduló is volt. Kiértünk
egy szántóföldhöz és itt még balról
árnyékoltak a fák, de párszáz méter után az
út jobbra fordult és innen hosszasan a tűző
napon voltunk kénytelen haladni. Beérve a
fák közé sokáig árnyék volt a fejünk felett.
Egy-két forduló után elérkeztünk egy
erdészházhoz, ahol egy kihelyezett hordó
hideg vizénél felfrissítettük magunkat.
Ezután ismét egy hosszabb egyenes szakasz
következett kicsit egyre ritkuló erdővel, de
szerencsére a nap oldalról, az árnyékot adó
fák irányából sütött. Következett egy pár
jobb-bal fordulat és innen ismét a napon
süttetve kellett, a középen füves homokúton
menni. 1,5 kilométeren keresztül egy
erdőirtás mentén haladtunk, majd kiérve a
Csengelére vezető műúthoz letelepedtünk
tízóraizni.
Kb. 15 perc múlva mentünk tovább a műút
mentén és szerencsénkre egy gyümölcsfa
került utunkba, ahol zöld alma szüretet
tartottunk. Ezután következett egy kis rossz
is: kiértünk a fák árnyékából és a nagy
melegben kellett elmenni a Csengelei
állomáshoz. Megérkezve a kútnál
felfrissítettünk magunkat és feltöltöttük
vízkészleteinket. Itt érdemes megemlíteni,
hogy csakis azért, hogy jól megismerjük ezt
a részt reggel autókkal, kb 1 órára rá
busszal, majd most gyalogosan és majd
hazafelé ismét autóval mentünk el itt.
Ezután az állomás bevezető útján mentünk egy
kicsit, majd balra letérve szinte
nyílegyenes homokút vezetett az M5-ös felé.
Itt is eleinte árnyékban, majd félárnyékban
mentünk és az autópálya felett átvezető híd
előtt fél kilométerre ismét a tűző napon
kellet menni. A pálya felett átmenve
hamarosan elértünk egy tökföldhöz, amelyet
szórófejjel locsoltak. Nekünk sem kellett
több és az egyiknél, mivel körbe-köbe járt
vettünk egy kis zuhanyt. Mindenkinek jól
esett a hideg víz, de hát tovább kellett
menni. Sajnos érnyék nem sok volt ezt
követően, így hamar megszáradtunk, de elérve
a Csengelére vezető műutat ismét árnyékot
adó fák közé érkeztünk. Pár perc múlva
letértünk az útról és hamar megérkeztünk a
Nyolc-tölgyfához. Itt ebédszünetet és kis
pihenőt tartottunk, illetve megkerestük a
GCMORA geoládát is. Ez a hely egyébként
arról nevezetes, hogy Móra Ferenc itt írta
az Aranykoporsó című regényét 1932-ben.
20 perces pihenő után elindultunk, hogy a
hátralevő nem egész 4 kilométert megtegyük.
Ismételten árnyékos, félig-árnyékos
szakaszok, homokosabb és szilárdabb földutak
következtek egymás után. Utunk közben
felfigyeltünk egy 5 fából álló
tölgycsoportra is. Egy s alakú törést
leszámítva egyenes szakaszon értünk el a
Csengelére bevezető műutat. Már ezt
megelőzően is kb 500 méter is műúton és a 30
fokos napsütésbe kellett megtenni, de
ugyanez várt ránk a hátralévő 1200 méteren
is. Csengele központjához 12:54-kor
érkeztünk meg és a már jól ismert közkútnál
felfrissítettük magunkat.
Ezt követően bementünk a Vénusz presszóba és
kicsit nézve az olimpiai közvetítést hideg
üdítőkkel és jégkrémmel frissítettük tovább
magunkat. Ezt követően kocsiba szálltunk és
amerre reggel jöttünk, arra felé távoztunk.
Csonka Zoltán (Dabas)
Ezen a napon együtt túrázott:
Csonka Zoltán (Dabas), Kun Vivien, Szekeres
Zoltán (Kecskemét), Szõke Tímea (Dabas), Szõrös Anna,
Szõrösné Székely Cecília, Török Mária és Varga Istvánné
Borika.
A fényképeket Szekeres Zoli készítette.
Díszes faluban járunk (a pusztaszeri arborétum bejárata)
A Pusztabíró háza
A Hét vezér emlékmű
Napfényben
Árnyékban
Homokút, telepített fenyvessel
Vivien és a ló
Anna és Marcsi
Ess!
Móra-tölgyek
Delelõ Nap
Megint Csengelén
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|