(358.) KISKUNSÁGI PIROS 6. / PÁLOSSZENTKÚT - CSENGELE TÚRA


Idõpont: 2012. július 14. szombat
Útvonal: Pálosszentkút - Pálos-erdõ - Megyehatár - Csengele
Táv: 15 km


Pálosszentkúthoz (Petőfiszállás, Csólyosi út) a 6:35-kor induló busszal mentünk ki Félegyházáról, és 7 óra után szálltunk le a buszról a Pálosszentkúti kegyhely bejáratánál. Itt Puskás Antal atya idegenvezetésében megtekintettük a kegyhelyet és a Szentkutat, majd kis reggeli, kávé és frissítő elfogyasztása után nekiindultunk a mai szakasznak.
Műúton mentünk át az M5 felett, majd letértünk a mostanában megszokott homokos útra. A nap még nem volt teljes erejében így kellemes hőmérsékleti viszonyok közepette haladtunk a kicsit szélesebb földúton. A GPS segítségével vettünk egy jobbfordulót, majd hamarosan egy balost. Egy rövidebb, sűrűbb homokú szakasz következett a napon, majd fák között vezetett utunk, de meglepően itt is sűrű volt a homok. Innen egy viszonylag egyenes szakasz következett, mely ettől függetlenül nem volt unalmas. Többször haladtunk fenyőerdőben, akácos erdőben, napon, kis mezőkön keresztül, de ami állandó volt az a váltakozó sűrűségű homok a lábunk alatt. Majd innen pár méterre egy olajfa árnyékában tartottunk egy kis pihenőt. A pihenés beszélgetéssel és reggeli elfogyasztásával telt el.
Továbbhaladva középen füves földút következett a már kellemesnek nem mondható tűző napon. Áthaladtunk a Dong-éri főcsatorna hídján. A csatornát jobb és bal irányba sűrű hínár és nádas jellemezte, vízét csak a híd és a zsilip között lehetett látni. A száraz idő ellenére elég sok víz volt benne. Nem sokkal később, az egyenes vége felé fasor között haladtunk, amely kis árnyékot nyújtott. A földút végén balra kanyarodtunk és ismét napon kellett haladnunk elég hosszan. Jobb és baloldalon szántóföldek, jobb állapotú tanyák kísértek minket. Hosszú percek elteltével baloldalon telepített erdő jelent meg, de mivel jobbról-fentről ért minket a nap nem nyújtott árnyékot. A földúton egy idő után megjelent a homokfogó növényzet. Tartottunk a szakasz kétharmadánál egy kis pihenőt, majd továbbhaladva elértünk egy újabb balfordulóhoz.
Innentől a Csongrád-Bács-Kiskun megyehatáron, árnyékosabb részen haladtunk. A nap oldalról ért minket, de szerencsére nem sokáig. Elértünk a Dong-éri főcsatornát, mely bal felől csatlakozott utunk mellé. Nagyobbrészt füves útviszonyok közepette haladtunk az árnyékban és több helyen lehetőség nyílt a csatorna vizének megtekintésére. Egyedül csak egy zsilip környezetében volt tiszta a víz, egyébként sűrű hínár és nád borította, de ezen a szakaszán is sok víz volt benne. Elértük utolsó nagyobb kanyarulatunkat. És folyamatosan kiértünk az erdős részről. Egy s kanyart követően következett a mai nap ráadása. Hosszasan haladtunk a nagy fák között a kicsit sűrűbb homokos úton, de fejünket teliben érte a nap. Ez a majd 1,5 kilométer igencsak megterhelő volt mindenkinek, ráadásul Csengelére beérve a fákat felváltották a házak és még jobban ért minket a nap. A csapat itt eléggé szétszakadozott. A József Attila téren többen megcsodáltuk a szép templomot és magát a teret is. Kiérve a főúthoz többen felfrissültünk a kútnál és elsétáltunk a presszóba valami hideget fogyasztani.
Hamarosan mindenki megérkezett, így a 12:40-es busz indulására újra együtt voltunk és majd 10 perces buszozás után érkeztünk meg Csengele vasútállomására. Innen a 13 órakor induló vonattal mentünk vissza Kiskunfélegyházára ahonnan a sofőrök elmentek az autókért és kb fél 2 körül mindenki már az autókban ült.
 

Csonka Zoltán (Dabas)

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Balog Jánosné Terike, Csonka Zoltán (Dabas), Hornacsekné Kucsera Ilona, Polyák Nikolett (Kecskemét), Pongrácz Gábor, Szekeres Zoltán (Kecskemét), Szikora Dávid (Kecskemét), Szikora Marcell (Kecskemét), Szõrös Anna, Szõrösné Székely Cecília, Török Mária és Varga Istvánné Borika.