(355.) KISKUNSÁGI PIROS 5. / BUGAC - ILONASZÁLLÁS TÚRA


Idõpont: 2012. június 30. szombat
Útvonal: Bugaci erdészet - Ilonaszállás autóbusz megálló
Táv: 12 km


A már jól összeszokott csapat e meleg nyári nap kora reggelén nekivágott a Kiskunsági Piros egy újabb szakaszának. Kiskunfélegyházára autóztunk, majd buszal mentünk ki Bugacra, ahol az Erdészet megállónál leszállva meglepetten tapasztaltuk, hogy egy kis bolt van és még nyitva is volt. Többen kávét ittak, mások pedig reggeliztek. Ezután elindultunk a már jól megszokott jelzésünkön, a PIROS SÁVON. Összesen 15 fő indult el a fák által nyújtott hűvösben a műút vége felé. Egy igencsak vége láthatatlan egyenes szakasz várt ránk. Amint elértük a műút végét és ráléptünk a homokos útra, éreztük, hogy ez igencsak jó nap lesz. Sok látnivalóval nem kecsegtettek minket a mai túránk szervezői, de ennél fontosabb volt, hogy újra együtt vagyunk. Még szerencse, hogy ilyen korai indulást választottunk, mivel az út felett nem voltak fák, de mivel még bal felé járt a nap így árnyékban haladtunk, kissé porolva az úton.
Hát igen, a mai napot egy szóval lehetne összefoglalni: homok. Az út legjavát homokos úton tettük meg, amely hol sűrűbb, hol szilárdabb, hol bokáig érő volt. Már az első métereket megtéve ’szétszéledt a csapat’, de azért mindig bevártuk egymást egy idő után. A korai kelés ellenére voltak akik frissebben, voltak akik fáradtabban tették meg lépéseiket, de a szakasz végére a meleg idő és a homok mindenkiből kivett ’egy kis energiát’. Elhaladtunk egy rendezett tanya kissé csicsás kapuja előtt és egy leveleket söprögető bácsitól megtudtunk pár dolgot a tulajdonosáról. Továbbhaladva kicsit sűrűbb erdőbe értünk és a homok is sűrűbb lett. A lábbelik tekintetében is vegyes volt a kép: cipő, szandál, papucs és mezítlábas. A homok az erdőben hűsítő hatású volt, de amint naposabb részre értünk már inkább égetett.
Két hosszabb egyenesből ált a mai szakasz egy kisebb töréssel, de ennek ellenére az erdő és a táj még mindig tudott olyat mutatni, ami miatt elmondható, hogy érdemes volt végig járni. Az út menti fák és a táj sokszor változott: hol sűrűbb erdő, hol csak pár bokor, vagy éppen egy nagyobb füves rész kísért minket, de emellett a túratársakkal folytatott beszélgetések is feledtették, hogy a fákon túl tombol a nyári meleg. Azért a fák között is lehetett érezni a meleget, és amint naposabb részre értünk azonnal égetett a nap. Több helyen lehetett vaddohányt látni. Voltak olyan részek ahol csak terepjáróval lehetett volna közlekedni, mert olyan mély barázdák voltak, hogy az átlagos autó alja fent akadt volna rajta. Biciklivel ez a szakasz nem ajánlatos, mert így gyalogosan is nehéz volt lépni a sűrű homokban.
Elértük az első kanyarívet, majd egy nagyobb jobb-bal kanyart követően megállt a csapat egy kicsit szusszanni és reggelizni. A társaság vidám volt és mindenki majszolta azt, ami reggel bepakolt és hűsítette magát a különféle italokkal. Kb. negyed óra múlva indultunk tovább, hogy legyűrjük a hátralévő bő négy kilométert. Hamarosan kiértünk az árnyékot adó fák világából a tűző napra. Egy nagy mező mentén haladtunk hosszú perceken át, és elhaladtunk egy szépen, nem régen felújított kereszt mellett is. Egy kisebb facsoport alatt ittunk egyet majd újra kimerészkedtünk a napra. Egy jobb kanyart követően rövid ideig árnyékban haladtunk. Egy balos után félárnyékban tettük meg az utolsó métereket, majd mivel már nem volt messze a cél, letelepedtünk az árnyékba és így vártuk ki a busz indulásáig hátralévő időt. Mivel a tervezetnél hamarabb értünk el idáig, kb. fél 11-kor indultunk tovább a 400 méterre levő Ilonaszállásig, hogy a 10:54-kor induló buszt elérjük. Korán kiértünk, így még sokat kellett várni a buszra, ami szerencsére időben jött, mert a Nap már igencsak erejében volt.
A buszon elég jó idő volt, de arról leszállva mindenkit fejbecsapott a meleg, majd a kocsiba szállva visszamentünk Lajosmizsére.
 

Csonka Zoltán (Dabas)

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Bertáné Kéri Katalin, Csonka Zoltán (Dabas), Hornacsekné Kucsera Ilona, Spiegelberger Tamás, Szikora Dávid (Kecskemét), Szikora Marcell (Kecskemét), Szõke Tímea Éva (Dabas), Szõrös Anna, Szõrösné Székely Cecília, Török Mária, Varga Istvánné Borika és Zsikla Roland.