(250.) JUBILEUMI TÚRA PUSZTAVACSON
Idõpont: 2011. április 3. vasárnap
Útvonal: Táborfalva - Varjas -
Fehér-Berek - Strázsa-hegy - Vacsi-erdõ -
Pusztavacsi Parkerdõ
Táv: 12 km
Az elsõ tavaszi kollégiumi túra a vártnál is
felülmúlhatatlanabbra és felejthetetlenebbre
sikerült. Ismét bebizonyosodott, hogy
élményekért, szép helyekért néha elég csak a
szomszédos településekre átruccanni,
továbbá, hogy az élmények és a megnyilvánuló
szeretet semmi mástól nem függenek, csak a
résztvevõ emberek emberi minõségétõl.
A krónikához tartozik, hogy Ircsike már egy
héttel a túra napja elõtt kezdte a
szervezést, pénzintézést, vásárlást és
egyebek beszerzését. Úgyhogy mire eljött a
nagy nap, jártányi ereje se maradt a
gyaloglásra, mégis velünk tartott, és ezen a
napon ez nem is lehetett volna másképp.
Reggel hétkor több tucat mindenre elszánt
gyermek és néhány felnõtt gyülekezett a
szokott helyen. Jani bácsival az utolsó
gyerek megérkezése után nyomban indultunk is
Táborfalva szélére. Útközben még voltak
felszállóink Felsõlajoson. A
Pusztavacsi-erdõbe hamar beértünk,
úgyszólván rögtön a felüljárón való átkelés
után, és elkezdõdött a merõleges
nyiladékokban jobbra-balra kanyargás.
A gyerekek Torkos kutya vezetésével
haladtak, aki egyszer egyik irányban tûnt el
a szemünk elõl, máskor a másik irányban - de
mindig visszatalált hozzánk. A
Strázsa-hegyet annyira nem akartuk
eltéveszteni, hogy törvényszerûen
bekövetkezett: eltévesztettük. Annyira
túlmentünk, hogy a Fehér-berek - egykor
nyilván vizenyõsebb - laposán találtuk
magunkat. Innen úttalan utakon, csak úgy
szag után igyekeztem visszanavigálni a
csapatot a 150 méter magas homokdomb
irányába, és ez szûk óra elteltével sikerült
is. Egyszerûen ezen a napon ez nem is
lehetett volna másképp.
A Strázsa-hegy és környezete annyira szép,
hogy sem szavakkal, sem képekkel nem lehet
visszaadni. Ide mindenkinek legalább egyszer
el kellene jönni! És mi biztos, hogy még
sokszor el is jövünk!
A hegyen hosszabbat pihentünk, alaposan
megtízóraiztunk, majd nekivágtunk az utolsó
szakasznak. A gyerekek a pihenésnek és az
egyre közelebb kerülõ célnak köszönhetõen új
erõre kaptak, és kevesebb mint egy óra
elteltével megérkeztünk a Pusztavacsi
Parkerdõbe. Itt aztán mindenki azt csinált
már, amit akart. Voltak, akik játszottak,
mások dombokat másztak, ettek-ittak,
játszótereztek, vagy egyszerûen csak
hevertek a fûben.
A felnõttek vezetésével nekiálltunk a
fõzésnek. A fiúk szedtek fát, a lányok
pucolták a zöldséget. Így két óra elteltével
már kész is volt a gulyásleves. A
desszertnek szánt, 120 kiflibõl készítendõ,
vaníliamártással tálalt mákos és diós
gubának fél órára volt szüksége az
elkészüléshez, és alig néhány percre a
teljes eltûnéshez. A gyerekek mind a
bográcsot, mind a gubához hozott két nagy
lavórt(!) kipucolták. Ezután még Örkénybõl
vizet kellett nekik hoznunk, mert a
szokatlan melegben elfogytak vízkészleteink,
és utánpótlásra volt szükség.
A délután folyamán fõszerepet kapott a
számháború és a nap vége elõtt az amerikai
foci magyaros, általunk mûvelt változata,
mindkettõ nagy sikerrel. A gyerekek egyiket
sem akarták abbahagyni, de minden napnak
vége van egyszer, most is eljött az idõ,
mely távozásra szólított. Hihetetlen
gyorsasággal és alapossággal pakoltunk össze
magunk után, szedtünk össze minden szemetet,
és kissé fájó szívvel hagytuk magunk mögött
az erdõt, vele a szép élményeket. Nem
kérdés, hogy a rendezvény folytatást követel
magának, illetve a gyerekek maguknak, és mi
meg is próbáljuk a következõ alkalmat is
hasonlóan élmény dúsra és szépre
megcsinálni. Mert ennyi gyermeknek örömet
szerezni, mosolyt csalni az arcukra, minden
munkát és szervezést megér. A felnõtteknek
köszönjük a részvételt, Jutkáéknak a
segítséget is, és kívánunk mindenkinek annyi
szeretet, amennyit gyerekek és felnõttek ma
egymásnak adtak. Mert ezen a napon ez nem is
lehetett volna másképp...
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Ács Béla, Aranyos Bianka, Balog Csaba, Balogh István,
Balog Szabolcs, Balogh Tímea, Baranyi Dávid, Baranyi
József, Blahut Pál, Bokor Adrienn, Bujdosó Bettina,
Bujdosó László, Góbi Jennyfer, Guba Lajos, Gulyás
Alexandra, Gulyás Dana, Gulyás Ferenc, Hegyes Mercédesz,
Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Attila, Kanyik
Barbara, Kanyik Imre, Keskeny Julianna, Kovács Adrienn,
Kovács Imre, Kovács József, Kovács Zsoltné Kriszta,
Mészáros László, Nagy Irén, Polefkó Dáriusz, Rucz Dia,
Soós Richárd, Soós Sándor, Spiegelberger Tamás, Szemán
Gergõ, Szemán Rózsa, Szikora Dávid, Szikora Marcell,
Szikora Nimród, Szórád Benjámin, Szórád Mónika, Szõrös
Anna, Torkos kutya, Tóth Tímea, Török Mária, Varga
Istvánné Borika és Zsikla Zseráld.
Táborfalvi csoportkép
Dia és Adri
Nyiladékok határán
Egy szép napon...
Tölgyön
Ricsi, Sanyika és Beni
Telefon az erdõben
Torkos itatása
Készül a tízórai
Hammm
Heverés, tápoldat
Ricsi és Szabi
Teknõvájók
Jenny és a fehér nyár
Emelvényen
Leső-halom
Dana és Bujdi
Mászókán
Borika fára mászott
Jóska szomját oltogatja
A zord külsõ
Készül a guba...
... és a gulyás
Kész is van
Gulyás-ágyúzás
Számháború katonái
És az ellenfél
Kemény játék
Izommunka
Húzd meg - ereszd meg
"Amennyivel
erõsebb az Isten az embernél, annyival erõsebb a
szív az észnél." (Petõfi Sándor)
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|