(274.) TURISTAÚT JELZÉSFESTÉS LAJOSMIZSÉN 1.


Idõpont: 2011. július 16. szombat
Táv: 5 km


A Mizsei Óriás túraút jelzésének felfestését kezdtük el a mai napon. A nagy melegre való tekintettel csak délután találkoztunk a Pusztatemplomnál, aztán egy három és fél órás (nem óriás!) sétával két és fél kilométeres szakaszt készítettünk elõ kétkézvonóval és metszõollóval, illetve festettünk fel fehér alappal. Ennyi idõ alatt ennyit lehet megcsinálni.
Azt, hogy ez a munka nem is olyan könnyû, addig senki sem gondolja, amíg ki nem próbálja. Amikor meg kipróbálja, már nem is érdekli a nehézség, csak az önfeledt, gyermeki alkotóvá válás, a semmibõl, valami megteremtésének az öröme. Ez az érzés öntött el minket is ezen a napon - azokat is, akik elõször csinálták, és azokat is, akik már rutinosabbak voltak. Létrehozni valamit, ami addig nem létezett, és ezzel talán örömet okozni az embereknek, minden fáradtságot, meleget, idõt megér!
Már fél hét is elmúlt, amikor visszaértünk a romhoz. Itt némi tisztálkodás után nekiestünk a sültzsíros kenyérnek és az elõre behûtött, és a kocsikban nem is nagyon felmelegedett görögdinnyéknek. Mindent eltüntettünk. Aztán sokat beszélgettünk, még többet nevettünk. Például azon, amikor Palika leült a földre, és mindkét lábát a nyakába tette, és mivel így nem tudott egyensúlyban maradni, egyszerûen eldõlt. De nem egyszer, hanem vagy tízszer!
Sokat fényképeztünk a Nap és a (teli) Hold fényjátékáról, a fény-sötétség ellentétrõl is. A mellékelt képek mutatják, mennyire sikerült.
A dolog - és nem csak az éjszakába nyúló piknikezés - folytatást kíván, és ahogy tudunk, ismét kimegyünk Mizsébe, azon belül is Lajosmizse legszebb és legnyugodtabb helyére, ahol az Ég egyszerûen minden év- és napszakban fantasztikus csodákat tartogat - vagyis a Pusztatemplomhoz...
 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Együtt festett: Balog Csaba, Blahut Pál, Nagy Irén, Polyák Nikolett (Kecskemét), Rafi kutya (Kecskemét) - õ nem festett, Spiegelberger Tamás, Szekeres Zoltán (Kecskemét) és Török Mária.