(304.) HÁROMNAPOS TÚRA A PILISI FEKETE-HEGYEN 1. - DOROG - FEKETE-HEGY TÚRA


Idõpont: 2011. november 4. péntek
Útvonal: Dorog vá. - Kesztölc - Kétágú-nyereg - Róth út - Fekete-hegyi turistaház
Táv: 10 km


Kicsi és nagy egyformán türelmetlenül várta ezt a háromnapos túrát. Annyira, hogy némelyek alig bírtak aludni az éjszaka során, Dia és Spigi pedig felkelni nem tudtak, így nélkülük, de 11 fõvel s 1 db kutyával "vágtunk neki" a 4.53-as pesti vonattal a sötét éjszakának. Álmosan bambultunk, Ircsike még aludt is egy nagyot. Ócsánál kezdett derengeni az égalja, és mire elértük a fõváros peremkerületeit, szinte világos volt.
A Nyugatiba háromnegyed hétkor érkeztünk. Átszállás az esztergomi vonalra, és 7.20-kor folytattuk a zötykölõdést. A táj ugyancsak lassan ébredezett, tulajdonképpen arra várt, hogy kipattanjon végre szemünkbõl az álom, mi meg arra, hogy süssön már ki végre a Nap. Egyik sem járt sok sikerrel...
Dorogra fél kilenc után értünk, és a Petõfi-szobornál készítettünk is egy nyitó csoportképet. kardos Jenõ, a dorogi egyetértés Túraszakosztályának vezetõje a református templom melletti kocsmában várt minket, és nagyon szívélyes útmutatásait végighallgatva, néhány kávét magunkba öntve, máris elindultunk Kesztölc felé az Országos Kéktúrán.
A két település közötti rész nem kifejezetten szép, kivéve egy három méter átmérõjû, kétágú nyárfát. ekkorát ebbõl a fajtából még nem láttunk (a kép sajnos nem sikerült túl jól, ezért nincs feltéve az oldalra).
Az elkerülõ nagy forgalmú útján száguldó kamionok között percekig vártunk arra, hogy átkelhessünk a túloldalra. Kesztölc szélérõl aztán besétáltunk a falu régi központjába, a szokásos: templom-kocsma környékére. Kesztölc takaros kis falu, szép emlékmûvekkel, és az ország talán legdrágább CBA boltjával, falusi viszonylatban mindenképpen. Szívtuk is a fogunkat, amikor az árcédulákat olvasgattuk...
A faluból a templom mellett és a temetõn keresztül emelkedve vezetett ki az út, és bõ félóra elteltével máris a Kétágú-hegy oldalából tekintetünk vissza Dorogra és a Getére. Elõttünk ott magasodott a két fehér mészkõsziklás halom, de mi egyiket sem akartuk megmászni, csupán a kettõ közötti nyergen szerettünk volna átkelni. Ez sikerült is. A közben adódó gyönyörû sziklákat szájtátva bámultuk, egyikre fel is mentünk, hogy messzebbre tekinthessünk. Az igazi csoda azonban csak ezután várt ránk.
A három nap egyik legszebb helyén, a Róth úton haladtunk a Fekete-hegy irányába. Hatalmas, fehér-szürke törzsû, aranylóan vöröses lombú bükkök között, sárga, lábunk alá terített avarszõnyegen még 15-18 kilós hátizsákokat cipelve is gyönyörûség haladni.
A hegy alá érve egy kifejezetten sunyinak mondható kétszáz méteres emelkedõ várt még ránk, mintha hiányzott volna még bármelyikünknek is akár csak öt méter mászás erre a napra. Mindegy lebírtuk. Fent várt minket terike néni és Pista bácsi, a két nyugdíjas dorogi természetbarát, akik az ügyeleti rendnek megfelelõen erre a hétvégére vállalták a ház és csapatunk felügyeletét. Amikor látták szenvedõ arcunkat, nevetve mondták, hogy õk ezt a szakaszt csak Szuszogónak hívják...
Lepakoltunk, szusszantunk egyet. ettünk pár falatot, de fõleg ittunk, és a Marcsi által felcipelt szamóca és almapálinkákkal rögtön megköszöntük házigazdáink szíves fogadókészségét. aztán fát szedtünk, alapanyagokat készítettünk elõ, és nekiláttunk bográcsban megfõzni a csirkepörköltet nokedlival. Ez egy óra elteltével, fél négy tájban sikerült is. Megvendégeltük a négy órai vacsorán Pista bácsiékat, két civil túrázót Esztergomból, és még nekünk is maradt bõven. Fáradt, elcsigázott testünkbe szinte új élet költözött a meleg ételtõl, és a közben elfogyasztott néhány fröccstõl. felcuccoltunk a meleg, elõre befûtött házba. Elhevertünk, lerogytunk a székekbe, fotelekbe, és énekelgettünk, beszélgettünk. A napelemes lámpa energiáit nem akartuk feleslegesen pusztítani, így csak a kályha fénye világított.
Este nyolcra az egész társaság az igazak álmát aludta. Nagyon nehéz napunk volt, viszont elmondhatatlanul gyönyörû...
 

Berda József: Feketehegy

Felejthetetlen Feketehegyünk a Pilis
szívében-közepében, mikor mehetek
fel hozzád megint? Tündéri tájad,
lenyûgözõ panorámád Esztergom s Szentlélek
felé a fölötte-körülötte káprázatos
hegygerincekkel a Ráró s a Vaskapu;
mily' álomtúli vidék ez,
végeláthatatlan erdõkoszorúval!

Barangolók szerencséje, egészség, ne hagyj el;
engedd, hogy végigcsavarogjam halálom elõtt még
egyetlenegyszer e költõknek is nagyobb
szárnyakat teremtõ hegyi mennyországot.
 

Berda József költõ utolsó túrája szeretett Feketehegyére vezetett. Tiszteletére a házat Berda József turistaháznak is hívják.
 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berente Adél (Hetényegyháza), Kovács Anikó, Kun Vivien, Nagy Irén, Nagy Vivien, Polyák Nikolett (Kecskemét), Szekeres Zoltán (Kecskemét), Szikora Marcell (Kecskemét), Szotyi kutya (Kecskemét), Török Mária és Varga Istvánné Borika.