(298.) DÖMÖR-KAPUI TÚRA A VISEGRÁDI-HEGYSÉGBEN


Idõpont: 2011. október 8. szombat
Útvonal: Dömör-kapu - Kõrösi Csoma-pihenõ - Lajos-forrás - János-forrás - Kõ-hegy - Vasas-szakadék - Dömör-kapui-elágazás
Táv: 10 km


Az iskola 5. a osztálya és osztályfõnöke, László Ildi felkértek egy õszi túra megszervezésére és levezetésére, mivel szerették volna magukat és a csapatot kipróbálni hegyek között, nem nehéz túrán, de szép erdei környezetben. Én természetesen igent mondtam, mert mindig öröm, ha vannak, akiket érdekel ez a csodálatos tevékenység: a természetjárás.
Hatkor indult el velünk a busz, Budapesten át Szentendrére. A kisvárost nyolc órakor elhagyva még kivitettük magunkat egy alacsonyrendû aszfaltúton a Dömör-kapuhoz, ahol leszálltunk és elindultunk a kalandra.
Elsõ megállónk a völgy gyönyörû vízesése volt. A kis katlanban megbújó, kb. két méteres eséssel lezúduló víztömeg kristálytiszta vizû medencében gyûlik össze - amelyikben még fürödni is lehetne - , hogy a felesleges vizet a kis patak tovább vigye a Duna irányába.
A völgybõl aztán felmásztunk - szó szerint - a Kõrösi Csoma Sándorról elnevezett kilátó-pihenõhöz. Az út elõbb meredeken, majd lankásabban emelkedett, jó darabon egy felhagyott kõbánya meredek falának a szélén haladt, közben sok, nagyon jó kilátópontot rögtönözve a vándorok számára. Háromnegyed óra és több kisebb pihenõ múlva megérkeztünk a kõfalhoz, ahol tényleg nagyon szép panoráma nyílt meg a szemünk elõtt. Ettünk, csoportképet készítettünk, aztán nekiveselkedtünk a még hátralévõ csaknem egy kilométeres kaptatónak a Lajos-forrás felé. utunk vagy bükk hagyás fás tarvágáson, vagy a vihar által alaposan megtépázott néhai erdõrészleten haladt, kis ösvényként kanyargott, de nemsokára szintbe ért és megpillantottuk a mára teljes pusztulásra ítélt, egykor virágzó és nagy életet megélt Ságvári endre turistaházat. Amikor ilyet lát az ember, eltöpreng az emberi hülyeség és igénytelenség kérdéskörén; micsoda virágzó helyet lehetne ebbõl csinálni, mennyi embert lehetne ide szoktatni és nekik örömet szerezni. Ám nyilván nem mindenki ilyen értékrend  mentén gondolkodik errõl a helyrõl...
A gyereke még soha sem jártak ilyen helyeken. patakot is csak odalent, a Dömör-kapunál látott többségük elõször, nemhogy még a hegybõl kifolyó vizet ittak volna! Nagy élmény volt nekik a Lajos-forrás kristálytiszta, otthon nem tapasztalható minõségû vize, ittak is belõle rendesen...
Ismét pihenõ, majd a KÉK KERESZT jelzésen a János forrás katlanja felé vettük az irányt. Utunk kényelmesen lejtett. Elérve a ZÖLD SÁVOT, balra tértünk, és ismét forrás-tesztet tartottunk Jánosnál is. Ennek a vize ugyan nem az elõbb, Lajosnál látott hozamban, de azért adott némi frissítést. A forrástól elég meredek, de nem túl hosszú kaptató várt még ránk elõbb a Petõfi-pihenõig, majd pedig a Kõ-hegyi menedékházig. Itt büfé szünetet tartottunk. Nem volt már sok hátra, nem is siettünk.
Háromnegyed óra múltával összeszedve a csapatot, elindultunk lefelé a hegyrõl. és már csak a vasas-szakadék érdekes sziklaszurdokánál álltunk meg egy rövid idõre, és szinte egyhúzomban mentünk a Dömör-kapui elágazáshoz, ahol a busszal elõre megbeszélt találkozónk volt. A felszállás elõtt néhány perccel, hirtelen szemerkélni kezdett az esõ, és mire felraktuk magunkat a jármûre, szentendre fölött már csúnya felhõk borították az eget. Így a délutánra tervezett, és a gyereke által nagyon várt városnézõs-fagyizós sétának sem sok értelmét láttuk. Cserébe viszont megígértük, hogy Alsónémediben kárpótlásul megállunk fagyizni. Így is lett. Hamar átértünk Pesten, és a félig már alvó társaságnak ébresztõt fújva, leugrottunk egyet nyalni.
Fél öt után értünk haza, a Kollégium elõtt kiszálltunk és érzékeny, de nem végleges búcsút vettünk egymástól.
Reméljük, lesz folytatása a dolognak!

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Balogh Bence, Bende Barbara, Bódogh Roland, Bosnyák Krisztián, Dancsa Csongor, Dancsa Márkó, Deli Zoltán, Deliné Kolozsvári Viktória, Gyenes Tibor, Gyenesné Kaszás Erzsébet, Juhász Krisztina, Kéri Fanni, Kõvári Ádám, Kõvári Dóra, Kõvári Zsombor, László Ildikó, Malik Boglárka, Malik Tibor, Menyik Bence, Oláh Dénes, Oláh Lili, Oláh Melinda, Szaszkó Éva, Szaszkó Nikolett, Szaszkóné Kovács Éva, Tok József és Tokné Laja Rita.