FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(097.)
PMP MOZGALOM / KOSD - VÁCRÁTÓT TÚRA 


Idõpont: 2009. március 1. vasárnap
Útvonal:
Kosd - Rád - Vácduka - Csörög - Szõd - Vácrátót
Táv: 24 km



Egy nehéz, hosszú és fárasztó nap krónikáját olvashatjátok az elkövetkezõkben.
Hajnali indulás, természetesen sötétben, a Kollégium elõl. Három autóban tizenhárom elszánt ember ült. Mivel Pesten hat óra után, vasárnap lévén, nem számítottunk nagy forgalomra, így a fõvároson keresztül mentünk Vácig, részben a 2/A-n, ami kicsit meggyorsította az odaérkezést. Ez annyira sikerült, hogy csaknem egy óránk maradt még a szokásos reggeli ceremóniára: kávé, vécé, ilyesmi. A kocsmában kiosztottam a pénteken megkapott Gödöllõi Kéktúráért járó jelvényeket azoknak, akik teljesítõink voltak.
A kocsikat a vasútállomás elõtt hagyva, a buszállomásra gyorsan átértünk, a buszra felszállás után jó negyed órát zötyögtünk Kosdra, ahol a központban szálltunk le, hogy pecsételni tudjunk. Az ABC-ben, némi reggeli beszerzésén túl, ez is sikerült.
Aztán nekivágtunk a Rádig meglévõ öt kilométeres távnak. A falu fölötti, északi fekvésû hegyoldalon haladva tíz centis hóba keveredtünk, nem esett nagyon jól, de leküzdöttük. A távot alig egy óra alatt tettük meg. Rádon némi fényképezkedés után a kocsmában alaposan bepihentünk, ugyanis negyven perc pihenõ múltán indultunk csak neki a Vácdukára vivõ etapnak.
A betonútról letérve, a Gombás-patak partjára tértünk, jelzetlen szekérúton, kiolvadt sár tetején csúszkáltunk, de szépen sütött a Nap, vadlesek adtak lehetõséget a mászásra, leülésre, úgyhogy kellemes sétával értünk Vácduka határába. Ekkor Annáék egy fekete bõrtáskát találtak a patakparti susnyában. Kiderült, hogy egy váci mentõorvos egyetemi oklevelei, személyes papírjai voltak benne, gyanítottuk, hogy ellophatták tõle, és itt dobták el a rablók. Próbálkoztunk felhívni valakit, akinek telefonszáma volt a papírok között, nagy nehezen a váci mentõkhöz jutottunk el, akik egy rohamkocsit küldtek, teljes személyzettel a cuccért. Nagyon hálásak voltak, hogy kollégájuk személyes iratait megtaláltuk és becsületes megtalálóként, visszaadtuk. Egy autófeltörés során, három hete lopták el tõle.
A falu kocsmájában pecsét, rövid pihenõ, hiszen az erre szánt idõt már elõre elvitte a nyomozás, szóval hamarosan nekivágtunk a Vácduka fölötti emelkedõnek. Ezt is leküzdöttük, és Csörög érintése után nem sokára Szõdön találtuk magunkat. Itt bevártuk az igencsak lemaradó utóvédet, aztán ivás egy borzasztó olcsó kocsmában, a néni már szinte ajánlotta a pecsétet, mondván tegnap is voltak itt túrázók, és pecsétet kértek. Elég szocreál hely volt, de nekünk éppen megfelelt.
Az idõhiány miatt itt egy kisebb fajta huszárvágásként letértünk a pirosról, és toronyiránt egy óra alatt átvágtunk Vácrátótra. Az arborétum kerítése mellett értünk a településre, eléggé elgyötörten, fáradtan. A társaságnak még az arborétumot sem igen volt kedve megnézni, ráadásul lett volna még két kilométer a váchartyáni vasúti megállóig, ahonnan az eredeti tervek szerint visszautaztunk volna Vácra.
Janival és Lajossal hárman, a sofõrök, miután Borika beajánlott minket egy, a bejáratnál álló Volvóba, elvitettük magunkat Vácrátót vasútállomására, ami a falu mellet van négy kilométerre. Innen bevonatoztunk Vácra, visszamentünk a többiekért, akik addigra csak végigjárták a kert sétaútjait, alig vonszolva magukat, de lelkesen ujjongva a sok szép látnivaló miatt, fényképeztek is egy csomót.
Vácrátótról Õrbottyán-Gödöllõ-Gyál felé rövidítettünk, kikerülve Pestet, ami vasárnap délután elég hisztérikus terep lett volna. Hat elõtt kevéssel értünk haza, telve élménnyel, holt fáradtan, de a fürdés után már a következõ megmozdulást tervezgettük...

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba,  Berta Bálint, Berta János, Bertáné Kéri Katalin,  Hriazik Attila, Kun Ádám, Kun Vivien, Nagy Irén, Németh Anna,  Németh Lajos, Németh Lajosné Marika, Németh Marika,  Szõrös Eszter, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 

 

Kosdi templom

 

Füstölgés

 

Naszály

 

Dombság

 

Rozzant kúria

 

Rádi templom

 

Másik romos udvarház

 

Patakparton

 

Hidacska

 

Lesbitorlók

 

Szõdön

 

A legnagyobb piros

 

Retro-kocsma

 

Vácrátóti Arborétumban

 

Kishíd

 

Vízpiszka

 

Léggyökerek

 

Fatörzs

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz