|
(137.) TISZAALPÁR - LAKITELEK TÚRA
Idõpont:
2009. augusztus 15. szombat
Útvonal: Tiszaalpár - Alpári-rét -
Lakitelek-Tõserdõ
Táv: 13 km
A nagy augusztusi õrületben következett a
tábor betétjeként a tiszaalpári kirándulás.
Szegény szülõk, látogatók nem gondolták,
hogy ilyen megpróbáltatásoknak lesznek
kitéve. Ha tudják, lehet, hogy el se jönnek.
A tábor jó harminc fõs társasága és egy fél
tucat vendég átvonatozott Tiszaalpárra. Már
ekkor nagyon meleg volt, nem igazán ideális
idõ akár még csak tizenegynéhány kilométeres
túrához sem. Mégis olyan szép dolgokat
láttunk, hogy nem foglalkoztunk a hõséggel.
Elõször a földvárat másztuk meg, majd jó fél
órát vártunk a gondnokra az Árpád-kori
falunál. A gyerekek addig se tétlenkedtek,
össze-vissza mászták a Templom-dombot. Aztán
végre bebocsátást nyertünk az idõutazást
jelentõ, honfoglalás kori építményekbe. A
félig földbe vájt kunyhókban kellemesen
hûvös volt. Akik elõször jártak itt, azokat
megfogta a dolog, a többieket pedig már
máskor megfogta.
Innen lementünk a domb alatti nagy rétre,
vízpartot és valóságos madárrezervátumot
érintve. Annyira elbûvölt minket a táj
érintetlensége, hogy zsákutcába kerültünk.
Az út egyszer csak elfogyott a lábunk alól.
Háromnegyed órát küzdöttünk, hogy kiutat
találjunk a csaknem három méter magas
csalán-akácos keverékbõl, de vissza kellett
fordulnunk.
A faluba visszatérve, alaposan frissítettünk
a nyomóskútnál, majd egy csepp kedv nélkül,
de a túravezetõ szigorának engedelmeskedve
elindultunk Lakitelek irányába. Mit
indultunk! Cammogtunk, kutyagoltunk,
vánszorogtunk, nem jut jobb szó az eszembe.
Mert aki látja, mit mûveltünk, az vagy sírva
fakad, vagy felröhög.
És persze ahogy lenni szokott, mégiscsak
átértünk a szomszéd falu kocsmájához, ahol
egy nagyot ittunk, majd kocsival mindenkit
visszaszállítottunk a táborba. Azért
siettünk, mert az ebéd még sehogy sem állt,
és az eredetileg elképzelt húsos káposzta
megfõzésére sem maradt volna idõ, így
rögtönöztünk: cigánylángos lesz
fokhagymával, sajttal és tejföllel, esetleg
lekvárral. Én nem tartottam elég elõkelõnek,
de egy táborban végül is ilyeneket is
eszünk. Minden aggodalmam ellenére a
tárcsában sütött cigánylángos olyan elsöprõ
sikert aratott, elsõsorban a szülõk körében,
hogy ekkorát semmi más sem okozott volna.
Nem maradt hát más hátra, irány a strand!
Itt egy nagy közös fürdés, kisebb-nagyobb
palacsintázás és iszogatás volt a sorrend.
Csaknem zárásig maradtunk, és már hét elõtt,
ebéd és uzsonna ellenére, mindenki éhes
volt. A vacsora sült hal és sült kolbász
volt. A szülõk úgy ették a paprikás lisztbe
forgatott kárászokat - melyeket elõzõ nap
vettünk a tiszaalpári halásznál és pucoltunk
meg együtt a gyerekekkel -, szóval úgy
ettek, mint aki még sosem evett életében.
Nem csak halat, hanem egyáltalán semmit. A
gyerekeknek maradt a kolbász, illetve nem
mindenkinek maradt, õk ettek hideget.
Hosszú napunk volt, már sötét volt, mikor
elbúcsúztunk vendégeinktõl, akik jövõre
követelték maguknak a felnõtt tábort! Mi
pedig ígértünk fût-fát, vagyis, hogy rajtunk
nem múlik.
A gyerekeket kint hagytuk a tûznél, mert a
tûzõrzést követelték. Becsületükre legyen
mondva, egy pisszenés sem volt, legalábbis
mi nem hallottunk semmit, igaz, mélyen
aludtunk. Egy nagyon szép és emberi napot
töltöttünk el együtt, több mint negyvenen,
és azt kívántuk, bár sose lenne vége ennek a
hét napnak...
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba, Balog Jánosné Terike, Berta Bálint, Berta
János, Bertáné Kéri Kati, Berta Zsuzsanna, Csicsó
István, Csicsó Patrik, Hardi Szabó Pál, Holi János,
Hriazik Adrienn, Hriazik Attila, Hriazik Evelin, Hriazik
Vivien, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kaszab Csaba,
Kovács Csilla, Kovács Dóra, Kun Ádám, Kun Vivien, Nagy
Irén, Pozsgai Zoltán, Sárközi Ervin, Sutus Mónika,
Szõrös Dániel, Tasi Erika, Tóth Attila, Tóth Diána, Tóth
István, Török Mária, Treiber Emil, Treiber Gergõ,
Treiber Luca, Varga Gábor, Varga Istvánné Borika,
Várkonyi Lili és Várkonyi Mátyás.
Indulásra készen
Vonaton
Tiszaalpár halas kútja
Leirat
A templom
Kilátás az Alpári-rétre
Árpád-korban...
Hõség
Izomcsávók
A templom alulról
Vizenyõn
Madártelep
Tikkadtan
Utolsó erõfeszítés
Ház az úton
Alpári-Holt-Tisza
Nem kukoricázunk
Tőserdőn
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
