|
(124.)
BOGRÁCSOZÁS LADÁNYBENÉN
Időpont:
2009. június 28. vasárnap
IA
múlt héten már jártunk Ladánybenén, mégis
újra átjöttünk, mert szép volt és jól
éreztük magunkat. Ezúttal azonban nem
túráztunk, hanem autókkal közelítettük meg a
Helytörténeti Múzeumot. Laci bácsiékkal
elõzetesen megbeszéltük, hogy fõznénk a
tisztáson, ha lehet - és lehetett. Kapóra
jött még az is, hogy Sanyiék erre a napra
terveztek biciklitúrát, eredetileg ugyan
Kunbaracsra, de összehangolva a mi
kezdeményezésünkkel, õk is csak idáig
jöttek.
Reggel nyolckor már Hria ott volt nálunk, a
Kanyikokért én mentem el, Borikáék pedig
jöttek maguktól. Fél kilenckor elindultunk,
két jól felpakolt autóval. Elfoglaltuk a
máskor táborhelynek is alkalmas tisztást a
Jajgató dûlõben, hamar tüzet raktunk. A
lányok a zöldségeket pucolták, darabolták,
Hria és Jimike tüzet raktak, mi pedig Pista
bácsival nekiláttunk, hogy pörköltbe
kerüléshez alkalmassá tegyük a
disznólábakat. Fél tíz után már feltettük a
pörköltet, és bíztunk benne, hogy nem volt
vén állat a körmök gazdája, szóval, hogy
hamar elkészül.
Sanyiék tizenegy körül érkeztek meg, három
és fél család, sok aprónép. Lelkesek voltak:
a gyerekek lendületesek, az anyukák
kedvesek, az apukák pedig túl már egy-két
frissítõállomáson, jókedvûen köszöntöttek
minket, mi pedig õket, rögtön akadt egy kis
tüzes víz is a pillanat megszentelésére. A
felszálló füst és a készülõ étel illata
egyre türelmetlenebbé tette az embereket,
még jó, hogy az Ircsike által legyártott
sütemények némileg csillapították a
gyomorsavtúltengésben szenvedõ éhezõket. A
gyerekek dél körül szerencsére focimeccset
kezdeményeztek, amire szint az összes
felnõtt kapható volt - csak én és Lajos nem,
mert beszélgetésbe kezdtünk, és ugye
belemelegedtünk. Fiatal és fiatalos férfi
emberek estek-keltek, de határtalan volt a
jókedv. És ez számít, még ha becsúszik is
egy-egy kisebb sérülés, a gyerekekért
mindent.
Fél kettõkor pontot tettünk a
szenvedésünkre, és nekiláttunk az elkészült
körömpörkölt kimérésének. Mindenki leült,
ahova tudott, és evett. Olyan csend volt,
hogy gyanússá kezdett válni. Pista bácsi
szerint ez jó, mert azt jelenti, ízlik amit
fõztünk (mármint Ircsike és Pista bácsi). A
legfényesebb bizonyíték erre az állításra az
volt, hogy minimum kétszer mindenki szedett,
de volt, aki többször is. Alig maradt valami
kis lé meg törmelék a bogrács alján.
Egy delelés mindenkinek jobban esett volna,
mint a melegben újra felszedelõdzködni, és
átruccanni a szomszédba, hogy elõre
lebeszélt programként megnézzük a Szent
Mihály kegyhelyet és a Barcsay-kúriát. Mi
ugyan már láttuk néhányan, de a többség nem,
éppen ezért szerettük volna, ha ez
megtörténik. Többen kételkedtek, hog lenne
Ladánybenén ilyen fajta építmény, mármint
kastély, de amikor meglátták, akkor nem volt
több kétkedés. A Szent Mihály-kép is már
nagyon tetszett mindenkinek, de a kastély
talán még jobban. A gyerekek persze az
utunkba kerülõ Szamanta nevû csacsinak
örültek legjobban, mert annyira jámbor
jószág volt, hogy a hátára is fel lehetett
ülni. Fel is ültek néhányan.
Fél négy elmúlt, és Lajosmizse felõl
sötétedet az ég, ott már esett. Hamar
visszamentünk hát a táborhelyre,
összepakoltunk, és elindultunk haza. A
bicikliseket nem irigyeltük, de egy túrának
vannak ilyen pillanatai is, szóval, hogy
eshet az esõ. Mi most nem bántuk, hogy
autóval vagyunk, mert Ladánybene után
felhõszakadásba ágyazott jégesõvel kerültünk
szembe, az ablaktörlõ alig gyõzte.
Lajosmizsén már csak szemerkélt, még akit
kellett, hazadobtuk, telefonon elköszöntünk
Borikáéktól, aztán várt a meleg tus.
Ebben a társaságban elõször töltöttünk el
egy napot, és mondhatom bevált. Legalább is
részünkrõl. A jövõben szívesen veszünk részt
hasonló, vagy egészen más jellegû
programokban velük is, vagy bárki mással,
aki nyitott az ilyesmire.
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba, Balog Jánosné Terike, Boda Franciska, Boda
Imre, Boda Imréné Marika, Boda Veronika, Hriazik Attila,
Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kun Ferencné Marika, Nagy
Irén, Németh Lajos, Staar Edina, Suba Bálint, Suba
Boldizsár, Suba Gábor, Suba Tibor, Szõrös Ádám, Szõrös
András, Szõrös Andrásné Éva, Szõrös Eszter, Varga
István, Varga Istvánné Borika, Veszelszki Dóra,
Veszelszki Márk, Veszelszki Sándor és Veszelszki Vendel.
Köszöntés 1.
Köszöntés 2.
Csülökfûrészelés
Zsugaparty
Finom a sütike
Laci bácsi és Erzsike néni élete
Laci bácsi oklevele
Dicsõség
Laci bácsi
Elkészült a csülökpörkölt
Ízlik a gyerekseregnek is
Indulás vihar elõtt
Szent Mihály
Találkozás a csacsival
Csacsigolás
Borika és Terike
Barcsay-kúria
Csoportkép a kúria elõtt
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
