FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(153.) ESÕS TÚRA A TARJÁNKA-SZURDOKBAN


Idõpont: 2009. november 8. vasárnap
Útvonal: Domoszló - Tarjánka-völgy - Hármashatári erdészház - Domoszlói-kapu - Závoz-völgy - Domoszló
Táv: 18 km


 Ismét egy felejthetetlen nap. Sok szempontból. Leginkább a körülmények miatt. Egész napos esõ a meteorológia jóslata ellenére (mert ugye a Mátra nem a Tiszántúl).
Reggel, már szemerkélõ esõben gyülekeztünk a Kollégium elõtt. Nem nagyon jutott senkinek eszébe, hogy ne jöjjön el. Beszálltunk a buszba, és nekivágtunk a Domoszlóig tartó három órás útnak. Gyöngyösön megálltunk a szokott benzinkútnál, reggeli, kávé, ilyesmi.
Domoszló elõtt leszálltunk és a múltkori szekérúton elindultunk a volt kõbánya felé. Az esõ erõsebben szemerkélt, szinte áztatott, de ez nem szegte kedvünket. Sem a két napos sár, amely a talp alá valót jelentette.
A szurdokot hamar, jó tempóban értük el. A patakban jóval több esõ volt, mint májusban, így óvatosabban kellett haladnunk. A vízesésnél nem volt meg a kötél - talán elrohadt, talán elvitték -, de megoldottuk. Karcsi nevű vendég túrázónk a sziklafalon araszolva kapaszkodva szeretett volna átkelni ezen a helyen, ám leesett; elõbb csak a patak kövei közé, majd pedig a "kis tóba" (a vízesés alatti, kb. 1 méter mély vizesgödörbe). Elõbb megijedtünk, de mikor láttuk, hogy semmi baja, feltört belõlünk a nevetés. Igazából megkönnyebbültünk.
A szurdokot elhagyva nagyon figyeltünk, mert féléve elvétettük a felfelé menetet, és a Csonka-patak völgyében értünk a Felsõ-Tarjánka erdészházhoz. Most nemcsak, hogy megtaláltuk a helyes utat, de végre azt is megtudtuk, hol buktunk el tavaly. A hídnál. Ott kellett volna jobbra menni, és nem balra, a másik mederben.
Innen még egy óra kapaszkodás várt ránk. Az esõ közben folyamatosan esett, a szél is fújt, a sár egyre nagyobb volt és még inkább csúszott. Nem éppen ideális túraidõ, de a hegyrõl már nem lehetett visszafordulni, végig kellett mennünk. Hat kilométert három óra alatt tettük meg, ez a körülményeket figyelembe véve, jónak mondható. Az erdészháznál fél óra pihenõ volt a jutalmunk, bár a sok ácsorgás miatt fázni kezdtünk, és a pillanatnyi esõszünetet kihasználva az aszfaltúton elindultunk a Domoszlói-kapu felé (hamarosan ismét szakadni kezdett). Eredetileg a kéken akartunk az Oroszlánvár felé menni, de kilátás nem lett volna a köd miatt, és a felesleges sárfürdõnek se láttam sok értelmét. A többiek díjazták ötletemet. Így ugyan hosszabb utat tettünk meg, de kényelmesebben és tisztábban folytatódott a túra.
A Domoszlói-kapuhoz egy óra alatt értünk, ami csaknem ötös átlag - legalábbis ezen a szakaszon. Egy óra volt ekkor, és minden reményünk megvolt egy jó idõ megfutásához, ha már a jó idõ amúgy elmaradt.
De megtörtént az, ami ilyenkor törvényszerû: azt hittük, Erzsikéék elvesztek. Majdnem egy órát kerestük õket, próbáltunk térerõ híján telefonálni. Szerencsére kiderült, hogy megvannak, elõl a többiekkel. Nem bántuk a közjátékot, mert ha mentünk volna a falu felé, akkor is ázunk, meg így is áztunk.
A csapat eleje egy órával hamarabb ért le, mint a vége. Andrásék, Sanyival és Évával nem tudtak gyorsan haladni, lábfájás, kisebb gyerekek miatt. Végül õk is szerencsésen lent voltak a hegyrõl. Ez minden túra leginkább várt momentuma - mármint a túravezetõ számára. Egészben maradtunk, és ez a legfontosabb. Túra pedig lesz még máskor is.
(A Domoszló feletti Závoz-völgy talán még szebb volt, mint a Tarjánka-patak völgye. Homályos, zöld-sárga, és az avarban kanyargó, bõvizû patakkal mesebeli, hozzá hatalmas sziklák, nehéz átkelések. Ha nem vagyunk ennyire elcsüggedve, hangosan kurjongatunk, látván ezt a szépséget.)

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Bán Melinda, Berta János, Csicsó István, Csicsó Patrik, Csõsz Károly, Fehér Mihály, Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Attila, Hriazik Evelin, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kármán Nándor, Kovács Attiláné Ica, Kovács Csilla, Kovács Dóra, Kun Ádám, Kun Vivien, Lancsa Józsefné Erzsike, Lancsa Szilvia, Lancsa Viktória, Nagy Irén, Németh Anna, Németh Lajos, Németh Mária, Némethné Laja Mária, Petõ Norbert, Petõ Roland, Szemán Rózsa, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szõrös Ádám, Szõrös András, Szõrös Andrásné Éva, Szõrös Anna, Terékné Makai Ilona, Tóth Attila, Tóth István, Török Mária, Varga Istvánné Borika, Varga Péter, Veszelszki Sándor és Veszelszki Vendel.
 

 

A Tarjánka-szurdok bejáratában

 

Ádám

 

Andrásék

 

Meseszép!

 

Szorul

 

Mennénk is, de nézelődni se árt

 

A vízeséses kapaszkodó

 

Itt nincs kiépítve infrastruktúra, mint a Rám-szakadékban

 

Csak nehezen jutunk fentebb

 

Majdnem sikerült...

 

Lajos

 

Egyre feljebb érünk

 

Kis vízesés

 

Akadálypálya

 

Borika

 

Hármashatári-erdészház (Felső-Tarjánka) a szurdok felső végében

 

Pihentető, sármentes aszfalt

 

Kilátás az erőműre

 

Gyönyörű ez a november is

 

Nehézségek akadnak

 

Mária-kép a Závoz-völgynél

 

Két nap sara

 

A Závoz-völgyben

 

Kacsintós kép egy pihenőről, már Domoszló közelében (valójában csak az eső miatt beragadt a fényképező blendéje)

 

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz