FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(103.) ÁGASEGYHÁZA - ORGOVÁNY TÚRA


Idõpont: 2009. április 14. kedd
Útvonal: Ágasegyháza - Sándortelep - Orgoványi-rétek - Orgovány
Táv: 21 km


 Ha elõzetesen osztályozni kellett volna a túránkat, mármint várható élmények, látnivalók, ilyesmi, akkor egy tízes skálán ötösre tettem volna. Szerencsére az élet ennél kiszámíthatatlanabb, és ez jól is van így, mert ha minden kiszámítható volna, nem érhetett volna minket ekkora meglepetés az Orgoványi-réteken.
Evelin persze most sem jött el, annak ellenére, hogy megígérte, így Marcsi és Hria, valamint mi ketten és Torkos kutya vágtunk neki autóval az útnak, nagyon kényelmes idõben, reggel nyolckor. Fél kilenckor Ágasegyházán voltunk. Kocsmai kávézás és toalett, majd a piros sáv jelzésen kigyalogoltunk a faluból, nagyjából déli irányba.
A homokos úton szép tanyák és romok között haladtunk, egészen Sándortelepig, ahol a régi iskola épülete mára kissé megváltozott, erõsen átalakítva vakított a szemünkbe.
Itt a turistaút kiegészült az innen induló piros négyzettel, ami egészen Orgoványig vezetett minket, ezen felül elkezdõdött a Rekettye tanösvény is, aminek végigjárása után késõbb a jel elvitt egy másik, immár Orgovány szélén lévõ tanösvényhez, a Pimpóhoz. De addig még egyszer-kétszer tátva maradt a szánk.
Egyetlen túrán sem jártunk még ilyen szép helyeken, nem volt ilyen változatos a táj, nem volt ennyi fajta természetes élõhely, felszíni forma. Az ágasegyházi homokos rész után egy gyepes rét következett. Ezt egy hajdani mocsaras, ma száraz rész követte, fûzfákkal, mocsári gólyahírekkel. A tanösvényt egy dombon álló madármegfigyelõ torony zárta. Innen borókásba keveredtünk, vegyes cserjés-galagonyás növénytakaróval. Aztán a borókás nyárral keveredett, majd szép telepített erdõbe tértünk be. De csak éppen egy kicsit, mert már várt ránk az Orgoványi-borókás, homokdombos, girbegurba útjaival. Ez sem tartott sokáig, mert egy tanyás rész következett, ahol elértük a Pimpó tanösvény végét.
Aztán Orgovány elõtt elõbb a kiszáradt, náddal borított medrû Csíra-szék egykori szikes tava mellett pihentünk meg (még egy geoládát is találtunk), hatalmas, évszázados fûzfák alatt, szép gyepen, pihenõpadoknál. Érdekes elképzelni, hogy ezek  fák még egy létezõ tó partján sarjadtak, törzsüket még mosta a víz...
Innen a faluba vezetõ út egy szikes pusztán vezetett, majd átkelve egy csatorna hídján, szõlõs tanyák mentén értük el az orgoványi mûutat. Mindez végig, nyíló körtefák virágillatának és a párválasztás kellõs közepén tartó megszámlálhatatlan madár füttyének, bódult énekének kíséretében. A megszámlálhatatlan õz, nyúl, fácán látványa pedig már csak hab volt a tortán (ezeknek Torkos örült a legjobban, mert hatalmas sprinteket vágott le utánuk, szerencsére nem érve el õket).
A rét, ami a két falu között terül el, még nem is volt igazi pompájában, mert május-júniusban nyílnak itt rendkívül szép és ritka virágok: orchideák, bangók, íriszek és nõszirmok. Jó volna egyszer ebben az idõszakban is idelátogatni, mert ha most ilyen volt, milyen lehet akkor.
Ez a túra is arra jó példa, hogy nem szabad lenézni az alföldi túrákat, mert sosem lehet tudni, mit tartogat egy-egy rész, például itt, a Duna-Tisza közén...

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Hriazik Attila, Nagy Irén, Torkos kutya és Török Mária.
 

 

Ágasegyházán

 

Sándortelep felé

 

Lovacskák!

 

Jelzések

 

Tanya

 

Virágban a tavasz

 

Ircsike a réteken

 

Csapatunk nagy része

 

Rom

 

Újabb jelek

 

Fűben

 

Kilátóból

 

Mocsári gólyahír

 

Kutytej

 

Tájkép két állomás között

 

Borókás

 

Csíra-széki pihenő

 

Orgoványon az I. világháborús emlékműnél

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz