"A bugaci túraútvonal leírása

jelzése: PIROS SÁV

Kecskemétről kisvonattal érkezünk a Móricgáti tanyák vasúti megállóhoz. A vasút másik oldalán már jól látható a Nemzeti Park táblája, illetve a túra útvonalát jelző turistajelzés. Homokos, gyalogosan sem könnyen járható úton indulunk el az erdő felé. Baloldalt kivágott és csemetés erdő, majd jobbról ligetes erdő és a puszta széle tárul a látogató elé. Kb. 6-700 méter megtétele után érünk be egy telepített, fiatal fenyvesbe. Az út mellett elszórtan galagonya- és kökénybokrok színesítik a tájat. Rövid séta után egy tisztásra érünk ki. Az úttal szemben óriás fehérnyárfa csoport, majd jobbról a Balassi István erdészház. Itt egy rövid időre utunkat megszakíthatjuk, az erdészháznál ivóvizet lehet venni, és itt van a KNP bélyegzője is. Az erdészházat elhagyva a PIROS SÁV jelzés az erdő széle melletti ösvényen halad az ősborókás felé. Az erdő vegyes. Megtalálható itt az akác, a nyár, a fenyő. Az első erdővágást elérve a jelzett út a puszta széle felé tart, s az erdő melletti úton folytatódik.
Mintegy 600 méter megtétele után a következő nyiladékon betér az erdőbe s jobbra egy nyárfákkal, fenyővel övezett tisztásra érünk. Megkapó látvány a nyárfák fehér, világoszöld törzse, a levelek jellegzetes susogásával. 
A tisztás végéhez érve ismét balra fordulunk egy széles erdei úton haladva egyre beljebb. Rövid idő után egy kisebb mélyedésben óriási erdei fenyő példányokat találunk, melyek méreteikkel lenyűgözik a látogatót. A jelzett út ismét jobbra tér el, ligeterdőn haladunk keresztül. Egyre több lesz a bucka. A melegtől, a csapadékhiánytól eltorzult nyár és akác, majd feltűnik a táj jellegzetes növénye, a boróka.
Talpunk alatt pedig hol pázsitszerűen, hol összeszáradva mohaszőnyeg.
A természet szépségében, nem egyszer kegyetlenségében gyönyörködve észrevétlenül is felértünk a turisták által "bagolyvárnak" nevezett legmagasabb bucka tetejére, ahol feltétlenül álljunk meg. Innen lehet ugyanis az ősborókás erdő szépségét legjobban megcsodálni. A meddig a szem ellát, borókával fedett az egész terület. Számos példány közülük több száz éves. A pihenés, fotózás után folytassuk utunkat tovább a borókák közötti jelzett úton egy másik magaslat felé, ahol tájékoztató táblát találunk a környék jellemző növényeiről. Az edővágáson lassan végéhez közeledik erdei sétánk, ismét vegyes erdőn haladunk keresztül, amikor megpillantjuk a PIROS KERESZTTEL jelzett útvonalat. Ezt az utat akkor használjuk, ha az erdő esetleges lövészet miatt le van zárva. A két út kereszteződésénél újabb tisztáson megyünk át balról vadetető, majd az út ártéri erdőbe ér be, ahol kis bürün áthaladva kiérünk a pusztára. Velünk szemben óriási tölgyfák árnyékában találjuk a Kerényi József Ybl-díjas építész által tervezett pásztormúzeumot.
Itt a bugaci pásztorélet készségeivel ismerkedhetünk meg. A múzeumban a tájak korok múzeumok mozgalom bélyegzője található. A múzeum mögötti legelőn továbbhaladva újabb bürün kelünk át és már messziről feltűnnek az ősi pásztorélet szabadtéri létesítményei. A cserény, a szárnyék és a gémeskút. Itt főidényben 12 és 14 óra között ismerkedhetünk az itatásra behajtott szürke gulyával, racka juhokkal és a bugaci istálló lovaival. A pusztai látogatást befejezve érdemes még megnézni a régi paraszti építkezés stílusában tervezett kapu épületét a csatornán túli autós parkoló mellett. A jelzett turistaút a Kiskunsági Nemzeti Parkot elhagyva tovább folytatódik a bugaci csárda felé, ahonnan rövid pihenő után Bugac felső megállóhelynél szállhatunk fel ismét a kecskeméti kisvasútra.
hasznos tudnivalók: viperamarás elleni szérum az erdészháznál található, katonai lövészet esetén csak a PIROS KERESZTTEL jelzett úton lehet közlekedni, és az ősborókás területe csak a jelzett úton, túravezetővel látogatható. A jelzett útról letérni tilos."

Az azóta leégett ősborókás, a szintén megsemmisült kilátóból, 2010 májusában