Ebben a kiadványban az akkor, vagyis 37 évvel ezelőtt meglévő turistautak rövid leírását adták közre, heveny térképvázlattal. A szöveges rész is ad hozzá érdekes finomságokat, de a térképvázlatok a mai technikával már akár műholdas térképre is adaptálhatók, ami megkönnyíti az egykori nyomvonalak mai tájba való beillesztését.

1979-ben négy és fél turistaút létezett hivatalosan Duna-Tisza köze Bács-Kiskun megyei részén:

1. Bugaci PIROS SÁV és PIROS KERESZT kombinációja,

2. Ágasegyháza - Fülöpházi-buckák - Ágasegyháza körtúra, ZÖLD SÁV jelzéssel,

3. Ágasegyháza - Jakabszállás közti ZÖLD SÁV jelzés,

4. Tőserdei körtúra, SÁRGA SÁV jelzéssel,

5. És a feledik: egy útvonalterv, amely Apajpusztát - vagyis a Pest megyei PIROS SÁV jelzést kötötte (volna) össze, Kunszentmiklós érintésével, Tatárszentgyörggyel, jelzése természetesen PIROS SÁV. Ez az útvonal aztán feltehetően tovább haladt Ladánybenén és Táborfalván át Pusztavacsra, míg nem Nagykőrösön ért véget.
 
A következő bejegyzéseinkben ezt a kis füzetet elemezzük és adjuk közre a benne szereplő túrautakat.

Lakitelek-Tőserdő. Aki még nem járt ott, annak hiába magyarázzuk, milyen szép dolgok találhatók az egykori Tisza-ágak lezárt holtágaiban, az azokat övező réteken és ártéri erdőkben. Aki meg volt már ott, velünk vagy nélkülünk, az tudja, miről beszélek.
Tőserdő a "Tölgyeserdő" szóból rövidült népies úton. Az ártérben valóban élnek az itt elvárható puhafák - nyár, fűz -  között elegyítve termetes, öreg tölgyek is.
Ez a terület a Kiskunsági Nemzeti Park egyik törzsterülete. A park munkatársai és a Bács-Kiskun megyei Természetbarát Szövetség akkori vezetői közösen létesítettek itt valamikor 1976-78 környékén egy rövid, teljes mértékben helyi érdekeltségű SÁRGA SÁV jelzésű turistautat, 4 km hosszúságban.
A túraút az üdülőtelep legemblematikusabb részéről, a "szigetre" vezető híd mellől indult, és oda is tért vissza.
Az útvonal leírása az 1979-es kiadványból:

"Tőserdő útvonal leírása

Útjelzés: SÁRGA SÁV

A túrát javasoljuk a kiránduló központ legismertebb helyéről, a Holt-Tisza ág hídjától kezdeni. Itt térképes információs tábla ad útbaigazítást. Túránkat jobbra a camping mellett kezdjük. A töltésen végig haladva a Holt-Tisza ág tavi- és tündérrózsákkal, a rekettye füzesek csodálatos panorámája kíséri utunkat. A Holt-Tiszát jobbra, élesen fordulva hagyja el az útjelzés. Átmegy az árvízvédelmi gáton, majd vizenyős, zsombékos réten haladva közelíti meg az erdőt. Az erdő szélénél tavasszal íriszek virágzanak. Erdővágáson lépünk be az erdőbe és haladunk a néhai Horthy-vadászkastély felé. A kastély mögötti csónakázó tó kerítését elérve balra fordulunk, füves tisztáson öreg tölgyek között kanyarog utunk. Majd széles, dózerolt úton jobb felől szépen berendezett parkerdőben haladunk. Kis ösvényen teszünk balra kitérőt a '19-es terror áldozatainak emlékművéhez, mely a révésztanya mellett található. A környék Francia Kis Mihály és Héjjas Iván különítménye bandáinak rémtetteit idézi.

A kastély felé kanyarodik utunk. A kastély felé előtti széles tisztás az öreg tölgyek árnyékában kedvelt játszóhely. A kastély melletti artézi kút a Megyei Tanács ajándéka, vize kissé kénes. A kastélytól a Tőserdő főútvonalán haladunk kiindulási pontunk felé. Az úton található balról az Alföld egyetlen forrása, mely geomorfológiai érdekesség.  

Az üdülőterületet elérve felhívjuk a figyelmet a mártírok dombján készült emlékműre, melynek bronz kompozícióját Pálffy Gusztáv szobrászművész tervezte."

Az útvonal elnagyolt térképvázlata ugyanebből a kiadványból:

(az emlékmű 2013-ban)