VISSZA A PETŐFI TÚRAKÖR OLDALRA

    

VISSZA A "ZÖLD ÚTON A KISKUNSÁGBAN" OLDALRA

 

A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET "KECSKEMÉTI OSZTÁLYA"/"BUGAC EGYLET" MEGALAKULÁSÁRÓL, 1936-BÓL

 

 

A címben szereplő csoportosulásról eddig még csak nem is hallottunk. 
2013-ban a Pomáz feletti Kő-hegyen járva, a menedékház belső falán találtuk ezt a tablót, amely az egykor szebb időket megért Magyar Turista Egyesület (alapítva 1888) különböző tagozatait sorolja fel. Legnagyobb meglepetésünkre eszerint létezett egy külön, kecskemétiekből álló osztály is:

 

Tabló a Kő-hegyi menedékházban, Szentendre-Pomáz fölött, rajta a Kecskeméti Osztály címere

 

Némi kutakodás után, az alábbi írást találtuk a témában, ami a Magyar Turista Egyesület Kecskeméti Osztályával kapcsolatos. Az írás dr. Szabó Ambrustól, az egyesület titkárától származik, és a Turisták Lapja 1938-as, 50. évfolyamának jubileumi számában jelent meg.

"Kecskeméti Osztály (Bugac Egylet) — 1936. 

A Bugac Egylet, mint a MTE Kecskeméti Osztálya 1936. február 2-án alakult meg. Célkitűzése a MTE alapszabályszerű céljának megvalósítása az Alföldön, közelebbről az Osztály munkaterületéhez tartozó Kecskemét törvényhatósági jogú város határterületén és környékén, elsősorban Bugacpusztán. 
Törekvése kirándulásokon megismertetni a tagokkal országunk különböző részeit. Fontos céljának ismeri az Osztály az ifjúság lelkében •is érdeklődést ébreszteni a turistaság iránt.
A tagok száma jelenleg 70. Az Osztály munkaterületének egy részén, Bugacpusztán az útjelzéseket is elkészítettük. 
A turistaság iránti érdeklődést vetített képes előadások rendezésével igyekeztünk emelni. 
Az 1938. év folyamán: február 6-án Peitler Gyula: Mit vesztettünk Trianonban? címmel, — február 20-án Sziebert Imre: Pécs városa, — március 6-án Papp Dénes: Sopron városa történeti és kulturális nevezetességeit és környékének természeti szépségeit ismertette nagy érdeklődéssel kísért, igen értékes előadásban. Mindhárom előadó nagy hálára kötelezte a Bugac Egyletet és a közönséget egyaránt. 
Nagymértékben hozzájárult a turistaság iránti érdeklődés fokozásához a Magyar Turista Szövetség országos vándorgyűlése Bugac-pusztán 1937. szeptember 19-én. ű
Az ifjúság turistanevelésének támogatására beszédes példát mutatott balásfalvi Kiss Endre dr. Kecskemét törvényhatósági jogú város főispánja, a Bugac Egylet elnöke, aki — akkor még mint Kecskemét polgármestere — lehetővé tette, hogy négy kecskeméti ifjú a város költségén részt vehetett a Szent István-túrán, kettő a nyugati, kettő a keleti útszakaszon. A négy résztvevő pontos fel-jegyzéseket és fényképfelvételeket készített és előadásokon számol be útjáról a kecskeméti-nagyközönségnek. A Szent István vándorlás összes túraszakaszán képviseltette magát a Kecskeméti Osztály s úgy maga az Osztály, mint a kiküldött négy résztvevő aranyozott emlék-jelvényre szerzett jogosultságot. 
Az Osztály további célja: szélesebb körű szervezkedés, kirándulások rendezése és pedig a visszacsatolással hozzánk jutott felvidéki hazai föld különböző részeire is s ezzel is az egyesületi cél megvalósításának elősegítése. 
Az Osztály védnöke: dr. Zsitvay Tibor.
Díszelnökök: Fáy István főispán, Tormássy Lambert dr. királyi törvényszéki elnök, Zsembery Gyula dr. kormányfőtanácsos. 
Elnök: Kiss Endre dr. Kecskemét th. város főispánja. 
Társelnökök: Bakay Gábor MÁV állomásfőnök, Gerber Ferenc takarékpénztári vezérigazgató, Halmy Lajos pénzügyigazgató, Jankovits Béla dr. királyi törvényszéki bíró. 
Ügyvezető elnök: Liszka Béla dr. polgármester. 
Főtitkár: Egerváry Lajos. 
Titkár: Szabó Ambrus dr. 
Pénztáros: Winkler István. 
Jegyző: Kisasszondy Kázmér dr. 
Ügyész: Holozsnyay Ambrus dr. 
Orvosok: Szarvas András dr., Thury József dr. 
Műszaki tanácsadók: Ketay Ede, Pál Armand. 
Háznagy: Molnár Sándor."

 

Megjegyzések:

1. A Kecskeméti Osztály és a Bugac Egylet azonosságával kapcsolatban annyit jegyzünk meg, hogy nyilvánvalóan Kecskemét volt a gazdasági-logisztikai központja a csoportnak, de a turistaság fejlesztendő területe, éppen Kecskemét város törekvéseinek megfelelően, a területéhez tartozó Bugacpuszta volt. Ez magyarázza a kettős névhasználatot.


2. Mint a szöveg egyik mondatából, mintegy mellékesen megtudjuk, akkoriban már, vagyis 1936 és 1938 között már az útjelzéseket is elkészítették - vagyis turistautakat jelöltek ki és meg. Ez választ ad azon kérdésünkre, hol lehetett a megye első ilyen útja. Hát Bugacon! És a többesszámból az is sejthető, hogy nem egy volt, hanem mindjárt több is.
Szép feladat lesz kideríteni a nyomvonalukat!...



 

 


 

 

 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián bölcsesség)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz