A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET "KECSKEMÉTI OSZTÁLYA"/"BUGAC
EGYLET" MEGALAKULÁSÁRÓL, 1936-BÓL
A címben szereplő csoportosulásról eddig még
csak nem is hallottunk.
2013-ban a Pomáz feletti Kő-hegyen járva, a
menedékház belső falán találtuk ezt a
tablót, amely az egykor szebb időket megért
Magyar Turista Egyesület (alapítva 1888)
különböző tagozatait sorolja fel. Legnagyobb
meglepetésünkre eszerint létezett egy külön,
kecskemétiekből álló osztály is:
Tabló a Kő-hegyi menedékházban,
Szentendre-Pomáz fölött, rajta a Kecskeméti
Osztály címere
Némi kutakodás után, az alábbi írást
találtuk a témában, ami a
Magyar Turista Egyesület Kecskeméti
Osztályával kapcsolatos. Az írás dr.
Szabó Ambrustól, az egyesület titkárától
származik, és a Turisták Lapja 1938-as,
50. évfolyamának jubileumi számában
jelent meg.
"Kecskeméti Osztály (Bugac Egylet) — 1936.
A Bugac Egylet, mint a MTE Kecskeméti
Osztálya 1936. február 2-án alakult meg.
Célkitűzése a MTE alapszabályszerű
céljának megvalósítása az Alföldön,
közelebbről az Osztály munkaterületéhez
tartozó Kecskemét törvényhatósági jogú
város határterületén és környékén,
elsősorban Bugacpusztán.
Törekvése kirándulásokon megismertetni a
tagokkal országunk különböző részeit.
Fontos céljának ismeri az Osztály az
ifjúság lelkében •is érdeklődést
ébreszteni a turistaság iránt.
A tagok száma jelenleg 70. Az Osztály
munkaterületének egy részén,
Bugacpusztán az útjelzéseket is
elkészítettük.
A turistaság iránti érdeklődést vetített
képes előadások rendezésével igyekeztünk
emelni.
Az 1938. év folyamán: február 6-án
Peitler Gyula: Mit vesztettünk
Trianonban? címmel, — február 20-án
Sziebert Imre: Pécs városa, — március
6-án Papp Dénes: Sopron városa történeti
és kulturális nevezetességeit és
környékének természeti szépségeit
ismertette nagy érdeklődéssel kísért,
igen értékes előadásban. Mindhárom
előadó nagy hálára kötelezte a Bugac
Egyletet és a közönséget egyaránt.
Nagymértékben hozzájárult a turistaság
iránti érdeklődés fokozásához a Magyar
Turista Szövetség országos vándorgyűlése
Bugac-pusztán 1937. szeptember 19-én. ű
Az ifjúság turistanevelésének
támogatására beszédes példát mutatott
balásfalvi Kiss Endre dr. Kecskemét
törvényhatósági jogú város főispánja, a
Bugac Egylet elnöke, aki — akkor még
mint Kecskemét polgármestere — lehetővé
tette, hogy négy kecskeméti ifjú a város
költségén részt vehetett a Szent
István-túrán, kettő a nyugati, kettő a
keleti útszakaszon. A négy résztvevő
pontos fel-jegyzéseket és
fényképfelvételeket készített és
előadásokon számol be útjáról a
kecskeméti-nagyközönségnek. A Szent
István vándorlás összes túraszakaszán
képviseltette magát a Kecskeméti Osztály
s úgy maga az Osztály, mint a kiküldött
négy résztvevő aranyozott
emlék-jelvényre szerzett jogosultságot.
Az Osztály további célja: szélesebb körű
szervezkedés, kirándulások rendezése és
pedig a visszacsatolással hozzánk jutott
felvidéki hazai föld különböző részeire
is s ezzel is az egyesületi cél
megvalósításának elősegítése.
Az Osztály védnöke: dr. Zsitvay Tibor.
Díszelnökök: Fáy István főispán,
Tormássy Lambert dr. királyi
törvényszéki elnök, Zsembery Gyula dr.
kormányfőtanácsos.
Elnök: Kiss Endre dr. Kecskemét th.
város főispánja.
Társelnökök: Bakay Gábor MÁV
állomásfőnök, Gerber Ferenc
takarékpénztári vezérigazgató, Halmy
Lajos pénzügyigazgató, Jankovits Béla
dr. királyi törvényszéki bíró.
Ügyvezető elnök: Liszka Béla dr.
polgármester.
Főtitkár: Egerváry Lajos.
Titkár: Szabó Ambrus dr.
Pénztáros: Winkler István.
Jegyző: Kisasszondy Kázmér dr.
Ügyész: Holozsnyay Ambrus dr.
Orvosok: Szarvas András dr., Thury
József dr.
Műszaki tanácsadók: Ketay Ede, Pál
Armand.
Háznagy: Molnár Sándor."
Megjegyzések:
1. A Kecskeméti Osztály és a Bugac
Egylet azonosságával kapcsolatban annyit
jegyzünk meg, hogy nyilvánvalóan
Kecskemét volt a gazdasági-logisztikai
központja a csoportnak, de a turistaság
fejlesztendő területe, éppen Kecskemét
város törekvéseinek megfelelően, a
területéhez tartozó Bugacpuszta volt. Ez
magyarázza a kettős névhasználatot.
2. Mint a szöveg egyik mondatából,
mintegy mellékesen megtudjuk, akkoriban
már, vagyis 1936 és 1938 között már az
útjelzéseket is elkészítették - vagyis
turistautakat jelöltek ki és meg. Ez
választ ad azon kérdésünkre, hol
lehetett a megye első ilyen útja. Hát
Bugacon! És a többesszámból az is
sejthető, hogy nem egy volt, hanem
mindjárt több is.
Szép feladat lesz kideríteni a
nyomvonalukat!...
|