|
TÚRA AZ ORGOVÁNYI-RÉTEKEN
Időpont: 2020.
május 9. szombat
Útvonal: Kolon-tói-övcsatorna - Csíra-szék -
Buckák - Árpás-halom - Kolon-tói-övcsatorna
Táv: 11 km
"Imre
bácsi azzal megviccelt, hogy majd otthagy
engem és a farkasok majd megesznek engem. És
én futottam.
És amikor Timi néni ment elől és fogta a
kezemet, beszélgettünk és én megkértem, hogy
énekeljen, de nem énekelt.
És Zsuzsa néni rajzolt nekem a kis könyvembe
és szépen tud rajzolni.
Szép volt a sok bucka. És nagyon jó volt
fára mászni és az egészet majdnem
megmásztam."
Balog Boróka
"Mikor elindultunk a kocsitól, még hideg
volt, de egyben jó idő is volt.
Azután már levettük a pulcsit és Daniról
[maci] a badit.
Elértünk egy kidőlt fához, majd pár méter
múlva egy pihenőhöz. Ettünk, ittunk, majd
Imre bácsi megviccelte a Dudit. Úgy viccelte
meg, hogy elbújt egy fa mögé és nézett egy
nagy semmit, aztán a Dudi odajött, mert
elhitte Imre bácsinak, és Imre bácsi csak
úgy tudta megcsikizni.
Aztán tovább mentünk. Egyszer csak kiértünk
a buckákhoz, le kellett vennem a hosszú
nadrágot, mert meleg volt, és ott futott el
előttem egy nyúl. És a nyulacska olyan színű
volt, ilyen szürkés-fehéres; szürke volt a
farka, fehér volt a farka és a füle, és
belül, a fülénél látszott egy kis rózsaszín.
A füle olyan háromszínű volt.
A buckák között már nagyon sütött a Nap,
elkezdtünk énekelni, majd előjött egy nagy
kutya, amitől megijedtünk, és a kutyák
mellett ott volt egy nagy tehéncsorda, egy
nagy bikaszerű volt mellettük és
szerencsére, nagy örömre ott volt a kutya,
meg ott volt a pásztor, vagy mi az, a
gulyás.
Volt még sok báránypirosító, boróka, meg
árvalányhaj, és kutyatej is.
Egyszer csak apáék megelőztek minket, Dudi
és Zsuzsa néni volt leghátul, Zsuzsa néni
fölvette a Dudit, miközben hátul
énekelgettünk sípszóra, addig apáék ott
voltak a célban és mi is végül odaértünk.
Imre bácsi a sípot úgy csinálta, hogy volt
egy búzaültetvény, még zöldek voltak, és
letéptünk egy búzát, lerágtuk az alját,
kicsit beharaptuk és megfújtuk, vagy ha nem
volt jó, akkor még egy kicsit beharaptuk és
utána már szólt. És magunkkal vittünk néhány
sípot, és hátul sípoztunk meg énekeltünk
velük.
Szóval ezzel a beszámolóval azt szerettem
volna mondani, hogy az egész túra nagyon
szép volt, és ha lemegy ez a vírus, akkor
túrázzanak minél többen a Petőfi Túrakörrel.
És üzenem az embereknek, hogy vigyázzanak
magukra, nemcsak azok, akik velünk túráznak,
hanem azok is, akik nem."
Balog Szellő
|
