FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL  CSOPORTKÉPEINK  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  PANORÁMAKÉPEK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  JÁRÓFÖLD  LINKEK 


(550.) A LADÁNYBENEI ISKOLA CSAPATÉPÍTŐ KIRÁNDULÁSA A VÉRTESBEN


Időpont: 2018. május 22. kedd
Útvonal: Csákányospuszta - Mária-szakadék - Körtvélyespuszta - Vitány-vár - Rugógyár (és séta a martonvásári kastélyparkban)
Táv: 10 km


Egy éve volt utoljára túra a Petőfi Túrakör égisze alatt. De a ladánybenei iskola tantestületének kirándulni támadt kedve, és adódott, hogy éppen én szervezzek egy kirándulást, túrával - előzetes szándékunk szerint csapatépítő célzattal.
Választásom a Vértesre esett, mert egyrészt nincs messze, másrészt nem igazán ismert és látogatott hely, ugyanakkor nagyon szép az erdő, nincsenek nehéz mászások és még várromok is vannak benne.
Reggel hat órakor már gyülekeztünk az iskola előtt, és kevéssel fél hét előtt indultunk neki egy kisebb busszal. Először az autópályán próbálkoztunk, de Ócsánál ki kellett jönni, mert ha bent maradunk, beledugultunk volna a forgalomba és sose érünk oda. A régi főúton nem sokára elértük a körgyűrűt, és kb. egy óra múlva Szár széléhez közeledtünk, és a falu kocsmájában ittunk egy kávét, majd átmentünk a Birka csárdához, ahonnan a túránk indult.
Csákányospusztán voltunk, fél kilenc elmúlt. Az erdő erősen ébredezett, a Nap melege egyre erősebben követelt magának helyet az éterben, de minket ez nem zavart: elszántan vágtunk neki a kilométereknek.
A puszta egykori majorsági hodályai elég romos állapotban vannak, ami nem túl szívderítő, viszont olyan gyönyörű öreg fák szegélyezték utunkat, ami ellensúlyozta a lehangoló látványt. A puszta szélén, már a Mária-szakadék szélén áll a turistaház, melynél élet nyomaira bukkanhat az erre járó turista.

A szakadék nem túl hosszú, de szép, ráadásul alig ismert, nem sokan látogatják, kivéve, ha valaki éppen kéktúrázik itt. Kevés emelkedő is adódik benne, de az árnyas, kifejezetten szellős szakasz, az üde-zöld erdő folyamatos kényeztetésével ez meg se kottyan. A szikláknál megálltunk nézelődtünk, és fényképeket készítettünk bőszen.
A szakadék felső végénél Körtvélyespuszta található, amely egy egykori erdei telep emlékét őrzi: egy öreg temető magukra hagyott sírköveivel. Szívszorító érzés a sírok között járkálni, böngészni a feliratokat...
A puszta mellett egy turistaút-elágazáshoz értünk. Innen két lehetséges útvonal jöhetett volna számításba - egy hosszabb, a Szép Ilonka-forrás érintésével, egy rövidebb az OKT-n -, mindkettő a Vitány-várhoz vitt volna minket. Mivel az idő erősen elszaladt, így utóbbi, rövidebb út mellett döntöttünk.
A zöldnek sok árnyalata létezik, ezek közül szinte mind jelen volt fölöttünk, mellettünk, előttünk, ahogy a könnyű, sétányszerű utakon araszoltunk, meg-megállva a várrom irányába.
Fél tizenegykor értünk a falak alá, ahonnan egy rövid emelkedővel máris a várudvarban voltunk. A társaságot megfogta a látvány, ami őszintén szólva, tényleg varázslatos volt. A várudvaron szusszantunk egy alaposat, ettünk, ittunk, lazultunk. Hangulatunk alakulóban, túrázós kedvünk lankadatlan, tizenegykor tovább is indultunk, egy nem túl meredek ösvényen leereszkedtünk a várhegy alá, és egy ugyancsak kényelmes úton elindultunk kifelé a Vértesből. Adódott még egy elágazás-elnézés a részemről, úgy látszik, eltompított a hely kisugárzása, de hamar visszatértünk a helyes nyomvonalra.
Dél elmúlt már, mikor kiértünk a nem túl romantikusan hangzó Rugógyár mellé, ami borzasztóan ható neve ellenére nagyon szép helyen van.
Még egy kis szöszmötölés a buszba szállás előtt, telefon Mórra, hogy kicsit késünk, aztán egy háromnegyed órás zötykölődést követően, megérkeztünk déli pihenőnk-frissítőnk helyszínére, a Geszler Pincészetbe. Itt kedves fogadtatásban részesültünk, az asztal terítve, a borok előkészítve, a marhapörkölt-galuska ebédünk melegen tartva. Minden megilletődöttség nélkül, mintha régi ismerősökhöz tértünk volna vissza, ebédelni kezdtünk, közben finomabbnál finomabb borokat kóstoltunk, hallgattuk a borászat cseppet sem unalmas történetét, életrajzát.
Le a kalappal a Geszler Pince szolgáltatásai és vendégszeretete előtt! Mindenkinek nyugodt szívvel ajánljuk a helyet, aki teheti, erre járva ne hagyja ki, nem fog csalódni. A pörkölt nagyon finom volt, a borok egyenként is mind remekek - közülük legfinomabbnak az Ezerjót és a Szeretőt választottuk (előbbi félszáraz, utóbbi kifejezetten édes). Mindez nagyon baráti, értékarányos áron. Érzékeltetésképpen, egy üveg nagyon jó minőségű palackos bort 1200 Ft-ért lehetett vásárolni, bármelyik fajtából...
A pincelátogatás, nem váratlanul, elgyengített minket, meleg is volt, fáradtunk is már, éppen jól jött, hogy több mint egy órát ültünk ismét a buszban, hazafelé indultunk már, de egy utolsó megállónak még megállni terveztünk Martonvásáron, a kastélyparknál. Nem éppen a Vértes régiója, de útba esik és szép. Ráadásul nem is mindenki járt még itt.
A park egy részét éppen felújították, ezért egy ideiglenes bejáraton kellett belépnünk a természetvédelmi oltalom alatt álló arborétumba, melynek kényelmes sétaútjai, árnyas, öreg fái, a tó és persze a gyönyörű Brunszvik-kastély, minden fáradtság ellenére is, megér nek egy óra kényelmes sétát.
Martonvásárról már öt óra után indultunk, és hogy halogassuk még a jó élmények befejezését, egy alsónémedi fagyizást habként pakoltunk rá a nap egyébként is édesre sikerült tortájára, és az egész hazautat végig énekelve, hét órakor értünk vissza Benére, beteljesítve ezzel a kirándulással kapcsolatos előzetes várakozásainkat, küldetésünket.
Köszönjük mindenkinek a mai napot, a hozzáállását és az önfeledt gyermeki énjét. Ez utóbbi nemcsak kirándulásokon jön jól, nem árt az élet sűrűbb időszakaiban sem...

 
 

Minden rokonom!

Sántaőz
 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba (Lajosmizse), Berenténé Gönczi Ilona (Ladánybene), Csizmadia Pálné (Ladánybene), Ferenczi Henrietta (Kecskemét), Gajdácsiné Drabant Gabriella (Ladánybene), Gulyás Balázsné (Ladánybene), Kele Imre (Lajosmizse), Kovács Szilvia (Kecskemét), Mátyás Ferenc (Ladánybene), Mátyás Katalin (Ladánybene), Miczák Béla (Ladánybene), Palakovicsné Menczel Judit (Ladánybene), Radics Tivadar (Kecskemét), Sponga Bettina (Kerekegyháza), Szécsényiné Bóta Kamilla (Ladánybene), Virván Natália (Ladánybene).

 

 

Csákányospuszta bejárata Bogár az olajfűzön Csákányosi turistaház Pihenő A szakadék bejárata Útjelzések
Mária-szakadék 1. Mária-szakadék 2. Dobogón Csupazöld minden Körtvélyespusztai temető Hős magyar katohnák sírja
Erdőrészlet Egyre melegebb van Országos Kéken Lepkelesen Fény az erdő szélén Útközben
Virág Megérkezünk... ...a Vitány-várhoz A várudvaron Béla vitéz Új esőbeálló a vár alatt
Kifelé a Vértes ből Itt ebédeltünk A borkínálat egy része Martonvásári Brunszvik-kastély A kastélyparkban Borostyános út
Borostyánbogyó Jezsámen A tó partján Csoportkép Az első magyar óvónő... ...és üzenete a mának
 

 

 

 

 

a

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz