(310.) KERESZT-SZENTELÉS A MIZSÉBEN


Idõpont: 2011. november 20. vasárnap
Útvonal: Felsőlajos - Táborfalvi határ - Szobrosi iskola - Felsőlajos
Táv: 10 km


A mai napra két(!) kereszt-szentelés jutott Lajosmizsén. Az egyik Nagy András keresztje a táborfalvi határban, a másik a Szobrosi iskola közelében. Mi csak utóbbin terveztük a részvételt, így reggel átbuszoztunk Felsõlajosra, és a kocsmában kerestünk kávézási lehetõséget. A reggel fõ attrakciója az volt, amikor Niki és Zoli, kb. egy hónapi elõkészület és izgalom után végre nem kellett hogy tovább titkolózzanak, és átadták nekem és az egész Túrakörnek meglepetés ajándékukat, 1000 db 2012-es túrakörös kártyanaptárt. Gyorsan osztogattam is a résztvevõknek, és a jövõ feladata lesz, hogy minden darabtól "megszabaduljunk", vagyis hogy népszerûsítsük tevékenységünket és ezt a csúnya arcú Örök csavargót, akit névadónknak választottunk. Köszönjük Zoliéknak az ajándékot!
Úgy terveztük ugyanis, hogy azért csak megtekintenénk a Nagy András-féle keresztet is, hogy nézhet ki, de ehhez bõ másfél óra alatt csaknem nyolc kilométert kellett legyalogolnunk, úgyhogy igyekeztünk a legrövidebb útvonalon, jó tempóban haladni. Így kerültünk a sínekre, majd onnan a Szarkási-dûlõre. A postaládáknál eltértünk a Mizsei-dûlõre, aztán hamarosan kiértünk a megyehatár betonútjára. Itt az állító hatalmas birtoknak kerítése mellett megtaláltuk a nagyon szépre sikerült keresztet, téglaalappal, fülkével és Mária-szoborral. Mindenkinek ajánljuk, hogy ha tudja, nézze meg. A 60 lajosmizsei kereszt közül biztos, hogy az egyik legszebb ez!
Innen háromnegyed óra alatt értünk át a Nagy Mihály-féle kereszthez. Szorgalmasan gyülekeztek az emberek a szintén nagyon szép feszületnél. A Szobrosi iskola közelében, a a Nagy család egykori földjein állt egy régi fakereszt a '30-as évekbõl. Nagy Mihály és felesége, Rubos Erzsébet állították, hogy beteg fiuk gyógyulását így könyörögjék ki Istentõl. És láss csodát: meghallgattatott az óhajuk, a fiú meggyógyult.
A kereszt rendületlenül állt a helyén, még jóval az állítók halála után is, mígnem a '90-es évek közepe fele vandálok térdmagasságban elfûrészelték és elvitték a feszületet. A csonkot a terepen sarjadó akác hamar benõtte, és már csak a családi emlékezet, illetve katonai térképek õrizték emlékét.
2011-ben aztán Mihály bácsi oldalági leszármazottja, és a lajosmizsei alapítású Hunyadi Rend motoros csapat közösen új keresztet állítottak a régi mellett, a csonkot meghagyva emlékeztetõül Mihály bácsiék emlékének.
Az ünnepségen jelen volt néhány idõs ember is, akikkel már jó fél éve nem találkoztam, és akik nagyon hiányolták jó hangulatú beszélgetéseinket, úgyhogy folytatni kell a helyismereti idõutazások sorát is, hamarosan...
A túrát Felsõlajoson fejeztük be, ott, ahol kezdtük is. Zoliék babgulyásoztak egyet, mi ittunk egy bambit, aztán az 13.10-es busszal visszamentünk Lajosmizsére.
összegezve: jó hangulatú napot töltöttünk ismét együtt, két szép keresztet láttunk, szép volt a szentelési ünnepség is. Nagy Kálmán bácsiéknak és a Hunyadi Rend tagjainak pedig szeretettel gratulálunk!

Minden rokonom!
 

Sántaőz

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Balogh István, Hornacsekné Kucsera Ilona, Nagy Irén, Polyák Nikolett (Kecskemét), Spiegelberger Tamás, Szekeres Zoltán (Kecskemét), Szikora  Marcell (Kecskemét), Szõrös Anna, Szõrösné Székely Cecília, Török Mária és Zsikla Roland.