FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(109.) KALANDTÚRA A TARJÁNKA-SZURDOKBAN
 

Időpont: 2009. május 2. szombat
Útvonal:
Domoszló - Tarjánka-szurdok - Csonka-patak - Hármashatári erdészház - Markazi vár - Markaz
Táv: 16 km
 

Régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy a többszöri Rám-szakadék és Holdvilág-árok után keressünk még más, szép szurdokvölgyet Magyarországon és azt látogassuk is meg. Internetes leírások nyomán bukkantam a Tarjánka-szurdokra, a Mátrában, és az előzetes ismeretek, képek alapján elhatároztam, hogy meglátogatjuk ezt a helyet is.
Május első szombatján 5 órakor indultunk külön busszal Lajosmizséről. Néhányan nem jöttek el, akik megígérték, de őket inkább hagyjuk. A lényeg, aki ott volt velünk. Az út csendben, álmosan zajlott, a buszban elég hideg volt, többen meg is hűltek, de egy óra elteltével kaptunk fűtést és helyre állt a nyugalom.
Gyöngyösön egy benzinkútnál elintéztük a szokásos reggeli dolgainkat, egy boltban vásároltunk ezt-azt, aztán nyolc előtt nem sokkal már el is hagytuk Markazt. Innen figyelni kellett az utat, mert a völgybe vezető szekérút nem felismerhető, csak találomra találtuk meg, szerencsére elsőre.
Az első kilométer hasonlóan semmilyen volt, mint a Holdvilág-árok Kiskovácsi felőli kezdetén, de aztán elég hamar egy kis vízhozamú patak kövein botorkáltunk tovább. Maga a szurdok csak ezután keletkezett. Mint annyi más hely, ahol jártunk, ez is leírhatatlan, de ez most tényleg az. Össznépileg megállapítottuk, hogy szebb a fent említett két vetélytársánál. Ide feltétlenül el kell még hozni a bővebb társaságot is, mert kihagyhatatlan.
A patakvölgy felénél elkeveredtünk egy kis kőomlásos mászás után, és nem a Tarjánka mentén folytattuk az utat, hanem a nyugatabbra eső Csonka-patak feletti szekérúton értünk föl a csaknem 700 m magas erdészeti kövesútra, amely Recskről indulva Domoszló irányába szeli át a hegységet. Némi keveredés után megtaláltuk a várva várt pihenőhelyet, a Hármashatári erdészház előtti rétet. Szinte mint egy festményen, olyan volt a mikrokörnyezet, zöld, hatalmas fenyők és a tornácos erdei lak. Táborozásra ideális hely, még vizet is találtunk a ház melletti forrásban.
Ezután átvágtunk a zöld jelzésre, arról a zöld romra, ami a Markazi vár bércén hullámvasutazott velünk, egészen a romig. Ott ismét pihenő, Imikénél elszakadt a cérna, pazar kilátás és végtelen nyugalom. Mint az egész túra során mindenhol.
Lemenet a faluba, szép cserjés-füves dombokon vitt az út, majd aszfaltba torkollott, azon egészen egy kocsmáig gyalogoltunk. Itt folyadék- és kalóriapótlás, egyebek. Négy óra volt, eléggé fáradtan, de lelkileg feltöltődve szálltunk fel Jani bácsihoz, aki kedvesen értünk jött, szinte házig, a szomszédos Domoszlóról (eredetileg ide értünk volna le, de változott a program).
Mindenki köszönte az élményt, ugyanis a Csapat véleménye szerint ilyen szép helyen még nem jártunk, ilyen izgalmas völgyben még nem másztunk, ilyen jól még nem éreztük magunkat. 
Én pedig még ilyen rendes társaságot nem láttam...


Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Berta Zsuzsanna, Bertáné Kéri Katalin, Bokor Adrienn, Csicsó István, Csicsó Patrik, Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Attila, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kővári Márk, Kun Ádám, Kun Vivien, Nagy Irén, Németh Anna, Pető Erika, Seres Nándor, Seres Roland, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szőrös Anna, Szőrösné Székely Cecília, Török Mária, Varga Istvánné Borika, Varga Zsuzsanna, Zielinski Krisztián és Zsikla Zseráld.


 

 

Rom a szurdok aljában Kőbánya Patak, kevés vízzel A szurdok bejárata Csoportkép Icuka és az unokák
A vízesés... ...megmászása Csonka-patak fölött Felértünk Az erdészház Megyünk tovább
Fotelben Jelzésünk a Markazi-várhoz Kilátás a várromról Csicsókák A hőerőmű távlati képe... ...és a tó

 

 


 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz