FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(
106.) PUSZTAVACSI SZÁMHÁBORÚ
 

Időpont: 2009. április 18. szombat
Útvonal:
Táborfalva vá. - Táborfalva - Ágostonmajor - Pusztavacsi Parkerdő
Táv: 10 km
 

Kiváló időjárás, meleg, napsütéses idő ígérkezett a mai napra, ennek ellenére nyálkás, erősen ködös reggelre ébredtünk, szinte a novembert idézte a levegő hőmérséklete is.
Misi és a Kunkorik nálunk gyülekeztek, hogy velünk együtt sétáljanak ki a vasútállomásra. Reggel 6 óra volt, kisebb tömeg várt ránk, amely még negyed óra múltán tovább duzzadt. A 6.20-as pesti lassúra így már 35 fő és egy kutya szállt fel. Felsőlajoson csatlakozott még Csilla és Dodó.
Táborfalván fél hét után hagytuk el a vasparipa kocsiját. A szokott útvonal helyett most úgy gyalogoltunk át a falun, hogy érintettük a központot, lefényképezve a Faluházat és a művházat. Innen kikeveredtünk egy homokos dűlőútra, majd vissza a faluba. Aztán valahogy kiértünk a Pusztavacs felé vezető út felüljárójához, ahol Zozó és Misike biciklivel várt ránk.
Az erdőben túrázás elején először egy földalatti gázvezeték fölött haladtunk, majd szép, zöld füves akácosban folytattuk. Alig fél óra alatt értünk Ágostonmajorba. Itt Zozó mamája kávéval várta a szokásos reggeli adagjukat pótolni kívánó túratársainkat, a gyerekek reggeliztek, és már nem bírván kivárni, hogy a parkerdőbe érjünk, a bőrt is rugdosni kezdték (ez utóbbiról letiltottuk őket).
Utunk legszebb szakasza ezután következett: homokdombokon, korosnak számító tölgyerdőben vándoroltunk, míg ugyancsak nem sok idő elteltével megérkeztünk a célba: a pihenő parkerdőbe. Rajtunk kívül senki sem garázdálkodott a területen, így szabad volt a rablás (vagy a csók). Peti és Marika már az autóval vártak bennünket, utánunk hozva a kaját, bográcsot, nagy kanna ivóvizeket.
A gyerekek úgy szétszóródtak, hogy alig vettük őket észre, csak a hangjuk hallatszott itt-ott, különben fociztak, fára másztak, birkóztak, hintáztak. Szégyenszemre a felnőttek kezdtek neki a babgulyáshoz szükséges alapanyagok feldolgozásának: 5 kg hús, 5 kg bab, 5 kg krumpli, 5 kg vegyes zöldség és 20 l víz. A végén még, úgy három óra rotyogtatás után némi csipetkét is kapott, de csak azért, hogy az amúgy már benne eldőlni sem képes fakanál nehogy mégis megremegjen.
Ebéd előtt és után hatalmas amerikai foci meccseket játszottak, felnőttek és gyerekek vegyesen. Ebéd után a fő programnak a számháborút szántuk, le is ment hat menet, de talán a sok kisebb résztvevő miatt, nem aratott átütő sikert.
A babgulyás nagyon finom lett, dicsérték is Ircsike főzőtudományát. A felnőtteknek jól esett volna  anagy melegben, fáradtan, teli gyomorral egy kis delelés, de itt erről - egy-két komolyabb próbálkozást leszámítva - szó sem lehetett, mert ahol ennyi gyerek együtt van, nem lankadhattunk.
A nap egyik főszereplője Torkos kutya volt, aki ennyire még soha sem fáradt el. Egész nap a gyerekekkel játszott, beszállt a focimeccsekbe is, sokat evett, még többet ivott. Annyira elkészült, hogy még másnap is csak támolygott az udvarunkon.
A srácok jól viselkedtek, apróbb összezördüléseket leszámítva nem volt konfliktus. Ági hosszú idő után, egy Marcell nevű trónörökös világra segítése okán elnyúlt szabadságolást megszakítva, végre el tudott jönni túrázni, aminek ő is örült, nem kevésbé mi és a gyerekek is.
Aki itt volt, biztosan jól érezte magát, aki gyalogolt velünk az is, aki csak kiugrott autóval hozzánk enni, talán az is. Abban minden esetre egyet értettünk, hogy ilyen alkalmakat mindannyian nagyon szívesen kihasználnánk, elvileg a pihenésre, valójában azonban arra, hogy mások kényelmét, kikapcsolódását keresve jó szívvel elfáradjunk.

                                                                                                                       Mindenkinek Mindent Köszönünk!

                                                                                                                                                                                                                                                                                       Ámen.


Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Beliczai Mihály, Berta Bálint, Berta János, Berta Zsuzsanna, Bertáné Kéri Katalin, Bujdosó Bettina, Bujdosó László, Fehér Mihály, Gazdag Barbara, Gazdag Viktória, Guba Dániel, Hornacsekné Kucsera Ilona, Hriazik Attila, Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kelemenné Barta Ágnes, Koller Alexa, Koller Kristóf, Kovács Csilla, Kovács Dóra, Kővári Márk, Kun Ádám, Kun Ferencné Marika, Kun Vivien, Kurucz Viktória, Malik Boglárka, Malik Márk, Nagy Irén, Pető Norbert, Pető Roland, Révbéri Ottóné, Révbéri Zsolt, Sárközi Ervin, Seres Nándor, Szikora Dávid, Szikora Marcell, Szőrös Dániel, Torkos kutya, Tóth István, Tóth Tímea, Török Mária, Válent Roland, Varga Istvánné Borika, Varga Péter és Zsikla Zseráld.


 

 

Táborfalvi átvágás Harmatcseppek Felüljáró-lejáró Ágostonmajorban Akadályverseny A Parkerdő szolgáltatása
Készül az ebéd Peti Marci, római katona Ági és Viki Ebédidőben Így pihen egy magyar turista
Torkos Számháború Amerikai foci Mindenki mindenki ellen Csapatunk hazaút előtt Ircsi rájder

 

 


 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz