|
(120.) I. MIZSE TELJESÍTMÉNYTÚRA
Idõpont:
2009. június 6. szombat
Útvonal: Lajosmizse - Alsólajos -
Alsóbene - Közös - Felsõlajos -
Pusztatemplom - Geréby-kúria - Lajosmizse
Táv: 44 km
Akinek errõl a napról más jut eszébe, más
benyomásai vannak, mint nekem, akkor küldje
el, felrakjuk ide. Az én élményeim szerint
egy fárasztó, szervezéssel, egyeztetéssel
teli hét után, szombat reggel 5.15-kor
indultunk neki 21-en, még félhomályban,
szemerkélõ esõben, borult ég alatt a 44
kilométernek. Borika lába csõdöt akart
jelenteni, de gazdája nem hagyta, fájdalmak
között, becsülettel végigment a távon. A
Koli-tónál András javallatára pálinkás jó
reggelünk lett, bár az esõ még mindig
áztatott, és nem is nézett ki úgy, hogy
valaha eláll, de tapasztalatból tudtuk, lesz
még ma melegünk. Így is lett. A
Tanyamúzeumot csak oldalról érintettük,
Ircsike a cipõit levetve, cipõt váltva ment
tovább, mi pedig örültünk, hogy nem esik,
hanem fújdogálni kezdett a szél.
A Telepi út vége felé haladva, a gyerekek
jelezték, hogy egy fehér pólós valaki,
közülünk, nagyon le van maradva. Nem ugrott
be, hogy ki lehet, egy ismeretlen személy
homályos kontúrja kezdett egyre élesedni.
Dömötör Zsolt, kecskeméti teljesítménytúrázó
volt, aki a környék útjait járja és méri fel
GPS-szel. Hat óra után indult a
Kollégiumtól, és eddigre, 13 km után ért
utol minket. Nagy várakozással tekintettünk
az elsõ kiépített ellenõrzõpont
milyenségére. Ervin családja nagyon kitett
magáért: zsíros kenyér, csörögefánk, tea,
pálinka, kávé, pogácsa. Akkora
terüljasztalkám, hogy alig bírtuk
felszámolni a rajta lévõ sok
enni-innivalót. Túlzásba vittük egy kissé a
dõzsölést, mert Felsõlajosig alig
vánszorogtunk el, kivéve Sanyiékat és
Zsoltot, akik erõs saját tempót diktálva
szinte végigszáguldottak a 44 kilométeren,
legalább is hozzánk képest száguldottak.
Felsõlajosra, sajnos, jó óra csúszással
érkeztünk, alaposan próbára téve a 20-asok
türelmét, akik már alig várták, hogy
indulhassanak. Nem is sokat
t...eketóriáztak, úgy otthagytak minket,
mint Szent Pál az oláhokat. Az egész út
során nem találkoztunk velük, igaz, mi
nehezebben és lassabban haladtunk, ahogy
közeledett a vége. Mert egyre több volt a
gyötrelem, vízhólyagok, folyadékhiány, az
egyre melegedõ idõ, a párás, nehéz levegõ,
árnyék nélküli súlyos tíz kilométerek. A
Pap-boltnál egy második, nem kevésbé bõséges
asztal várt minket, Kata és Pisti
szervezésében és szívélyességének
köszönhetõen. Zsíros kenyér, ásványvíz,
meggyes pite. Nem õk tehetnek róla, hogy
csak ímmel-ámmal fogyasztottunk, mert nem
akartuk magunkat lehetetlen helyzetbe hozni,
vagyis hogy ott aludjunk el a padokon,
feladva mindent, amiért addig küzdöttünk.
Végül aztán emberfeletti, sírásokkal
tarkított 13 kilométer következett, egyre
lassuló tempóban, a Gerébynél nem hogy
frissítõ, de még csak ivóvíz sem volt,
szóval ami nehézség adódhatott a végére, az
összejött. A Geréby-kereszt körül pedig már
szinte önkívületi állapotban haladtunk. A
felüljáróra utolsó erõnket összeszedve
másztunk fel. Ha pedig a Ceglédi úton
nincsenek mûködõ nyomós kutak, nem tudunk
frissíteni, akkor talán össze is esünk. És
akkor nem beszéltünk Hriáról, aki 39 fokos
lázzal ment végig a túrán, aztán még a
beígért babgulyás kapcsán is sok tennivalója
akadt, ráadásul még frissítõt is hozott
nekünk a pusztába.
Az iskola udvarán aztán minden sikeres
teljesítõt üdvrivalgás és taps köszöntött,
azt is, aki sántikált, azt is, akit sírva
hoztak be, háton. A levest megettük, a
jelvényeket kiosztottuk, jó hangulatban
ücsörögtünk, totyogtunk, aztán
szétszóródtunk, mindenki hazament.
KÖSZÖNJÜK A SEGÍTÕK ÁLDOZATKÉSZ MUNKÁJÁT, A
RÉSZTVEVÕK EMBERFELETTI SPORTEMBERI
KÜZDELMÉT, MERT VELÜK EGYÜTT VALAMI OLYAT
VITTÜNK VÉGHEZ, AMIT EGYHAMAR NEM FELEJTÜNK
EL, ÉS AMI NEMCSAK VALÓDI KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY,
NEMCSAK HATALMAS SPORTTELJESÍTMÉNY VOLT,
HANEM VALAMI OLYAN DOLOG, AMI AZ ÉLET
LEGCSODÁLATOSABB PILLANATAI KÖZÉ TARTOZIK.
ILYEN EMBEREKÉRT TENNI MINDEN ÁLDOZATOT
MEGÉR, ILYEN ÉLMÉNYEKET MEGÉLNI PEDIG MAGA A
CSODA.
Minden rokonom!
Sántaőz
Ezen a napon együtt túrázott:
Balog Csaba,
Bartucz Alexandra, Berta János, Bokor Adrienn, Csicsó
István, Dömötör Zsolt, Hriazik Attila, Idzig Andrea,
Kanyik Barbara, Kanyik Imre, Kisjuhász Ildikó, Kovács
Szabrina, Kun Ádám, Kun Vivien, Lancsa Józsefné Erzsike,
Mufurc kutya, Nagy Eszter, Nagy Irén, Németh Lajosné
Marika, Németh Marika, Petõ Norbert, Petõ Roland, Pintér
Imre, Pruma Olivér, Szívós László, Szívós Ferenc, Szõrös
András, Szõrös Anna, Szõrös Dániel, Szõrös Eszter,
Szõrösné Székely Cecília, Terékné Makai Ilona,
Tóth Tímea,
Török Mária, Varga Istvánné Borika, Veszelszki Márk
és Veszelszki Sándor.
Lajosmizsei Kollégium
Németh-kereszt
Koli-tó mellett
Mizsey-kereszt
5-ös út
Tanya csárda mögött
Kerek-tó medre
Benében...
...ebédelünk
Zsolti elõször velünk
Gattyán-kereszt
Eszter és András kiszállnak
Dani Felsõlajoson
Tanya a falu szélén
Pipacsok (is)
Kónya-dûlõ vitézei
Esõ után
Pap bolt
Pusztatemplomnál
Péli-kereszt
Kimerülés
Erõn felül
Kész
K. O.
Ceglédi út
Erzsike
Ildi és Anna
Marikáék
Barbi
Kunkorik
Petőék és Olivér
Borika
Még többen vannak
És szinte mindenki
Ebéd
Kata segítõnk volt
Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak
írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
|
