FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(099.)
PMP MOZGALOM / PÉTERI - PÉCEL TÚRA 


Idõpont: 2009. március 21. vasárnap
Útvonal:
Péteri - Gyömrõ - Bajtemetés - Pécel vá.
Táv: 18 km



"Kis túra" volt a szombati, mert csak közelre mentünk, kis létszámban és nem is túlságosan hosszú távon.
Az autókat Gyömrõn hagytuk, onnan buszoztunk át Péteribe. A kora reggeli érkezés után egy kocsmában begyûjtöttük a pecséteket, majd szemügyre vettük Péteri nevezetességeit, melyek egy kis parkban találhatók a fõút bal oldalán. Kitelepítési emlékmû, egy Gyûrûk Urából ellesett "fafej", egy 250 éves betelepülési emlékmû, a klasszicista stílusú katolikus templom.
A Gyömrõig vezetõ út nem sok érdekességet tartogatott, igyekeztünk is minél hamarabb letudni. A föld még fagyos volt - mínusz 5 fok volt, és deres-havas a határ -, nem ragadtunk a sártól (ez csak késõbb kezdõdött...).
A Gyömrõn átvezetõ szakasz tizenvalahány derékszögû kanyarjával, a soha véget érni nem akaró falu kertvárosi utcái, hát ez se volt éppen a legérdekesebb, mindenesetre ezt is abszolváltuk valahogy. A vasútállomáson pecsét, majd az alagút után hamarosan - végre! - kiértünk a lakott területrõl. Ekkorra már az agyagos szekérutakon két centis olvadt sárrétegen csúszkáltunk.
A kaptató a Bajtemetésre nem volt túlságosan fárasztó, és némi szántóföldezést is beiktatva felértünk az egykori katonai bázis romjaihoz. A laktanya épületek félig romosan álltak, a geodéziai toronyból hiányoztak a létrák, így nem tudtunk felmenni. Azért mégis jutott némi kilátás, mert a terület mesterséges halmairól láttunk szép völgyeket és dombokat, észak felé Pécel házait, nyugatra pedig a Ferihegyre le-, vagy onnan éppen felszálló repülõk apró pontjait próbáltuk fényképtémává nemesíteni. Fél sikerrel.
Innen lefelé haladva, letértünk a pirosról, mert a távolban meglátunk egy emlékmûszerû halmot, ami felkeltette az érdeklõdésünket. Odaérve láttuk, hogy a péceliek Milleniumi Emlékparkjába tévedtünk, ahol trianoni, és más hasonló témájú kopjafák, kövek adtak alkalmat az emlékezõknek az emlékezésre.
Miután kigyönyörködtük magunkat, az innen levezetõ betonúton lekanyarogtunk Pécelre. A kastélyt kívülrõl is szépnek találtuk, nem kevésbé a reformátusok közösségi házát. Ez, és néhány új építésû közintézmény bizonyítja, itt van mit a tejbe aprítani.
Nem maradt más, mint a kitérõ a vasútállomás felé, elõtte a kocsmában pecsét, nem tudva, hogy a MÁV ad-e bélyegzõt. Persze õk is adtak, így dupla pecséttel szálltunk föl a déli vonatra, amivel Rákosra zötyögtünk. Itt háromnegyed óra várakozás után csatlakoztunk a sülysápi másodosztályú utazó közönségéhez, Gyömrõn pedig beszálltunk az autóba, és Csévharaszt-Dabas felé navigálva, három órakor már Lajosmizsén voltunk.
Nem volt rendkívüli túra, de a szeles idõben, a havon, sárban haladva azért kellemesen és megérdemelten elfáradtunk. Emellett Ircsike átlépte az 1000 kilométeres határt, két év alatt ennyit gyalogolt, úgy, hogy elõtte szinte semennyit! És nem utolsó sorban kipipálhatunk egy újabb szakaszt a "Pest megyei Pirosból". Így már csak kettõ maradt...

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Hriazik Attila, Kun Ádám, Kun Vivien, Nagy Irén,  Sárközi Ervin, Torkos kutya, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 

 

Péteri katolikus templom

 

250 éves emlékmű

 

"Gyűrűk ura"

 

Kitelepítési emlék

 

Torkos dögönyözése

 

Kopott kereszt adombok között

 

Bajtemetés

 

A katonai bázis nyomai

 

Cigiszünet

 

Árnyjáték

 

Pécel szélén

 

A millenniumi emlékmű

 

Kerítés

 

A péceli Ráday-kastély

 

Műemlék

 

Bárka, református közösségi ház Pécelen

 

Szent Erzsébet-szobor

 

Vonatra várva

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 

"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz