FŐOLDAL

    MAGUNKRÓL  TAGJAINK  TÚRANAPTÁR  BESZÁMOLÓK  ARCHÍVUM  EREDMÉNYEINK  LÉTESÍTMÉNYEINK  TÚRAKÖR KLUB  FILMJEINK  ÍRÁSOK  NAPLÓ  MÉDIA  KOLLÉGIUMI TÚRAKÖR  FOTÓKIÁLLÍTÁS  MESEPÁLYÁZAT  


(156.) ANDRÉ KERTÉSZ EMLÉKTÚRA
 

Időpont: 2009. november 21. szombat
Útvonal:
Ráckeve - Vízmű - Duna-gát - Lórév - Szigetbecse - André Kertész Múzeum
Táv: 20 km
 

A héten nem nagyon jelentkeztek a túratársak, hogy autóval szeretnének jönni Ráckevére, így a túra nem is volt hirdetve, mert nem lett volna hova berakni az embereket. Sajnos mindössze tíz ember tudott nekivágni, a Kollégium elől reggel hatkor induló nagy kalandnak.
Ráckevére némi kiskunlacházi kocsmakeresés és kávézás után, fél nyolckor értünk. A kastély mellett parkoltunk, majd bevettük magunkat a három csillagos aula forgatagába. Lassú nevezés, - és a kissé sokallt - 600 forintos nevezési díj. A beígért egy db ajándék pólót már előre megkaptuk, ugyanis a minimum tíz fős társaságok ilyen jutalomban részesültek.
A kastélytól nyolc után tíz perccel indultunk, és közepesen sáros úton, ködben, de eső nélkül kutyagoltunk az első ellenőrzőpontig. Ezen a szakaszon elhaladt mellettünk Hofmann Ádám, a mezőberényiek rangidős teljesítménytúrázója, és a kölcsönös udvariassági formulák után el kellett neki mondanom a cigánylángos receptjét (amikor utolért minket, épp a fokhagymás tejföl készítéséről beszéltem, és rákérdezett, mi okból). Remélem, kipróbálja, és ízleni fog neki, mert nekünk egyik kedvencünk a nyári táborainkban.
A vízműhöz, ami 5,6 kilométerre volt a starthelytől, egy óra alatt értünk. A gáton elhelyezett pontnál két fiatal srác kínált minket kannás csapvízzel. Nem valami íncsiklandozó ajánlat. Egy negyedóra pihenő azért belefért.
A gáton délre fordultunk és 8,5 kilométert mentünk Lórévig, a víztoronynál felállított második ellenőrzőpontig. Ezt a szakaszt egy óra negyven perc alatt kipipáltuk. A gátazás amúgy elég egyhangú volt, a szürke, nyálkás időben. Fényképeznivaló alig akadt, nem így beszédtéma: az év vége közeledtével azt tárgyaltuk, melyik volt az év túrája, ki az év túrázója gyermek és felnőtt kategóriákban. Elhangzottak szavazatok, ezeket részben közöljük a főoldalon, de várunk még további szavazatokat.
Lórévnél egybesodródtunk egy pesti sráccal, akinek a nevét elfelejtettük megkérdezni. Vele együtt mentünk Szigetbecsére, ami innen már csak bő 4 kilométerre volt. Szűk egy óra múltán értünk a célba, az André Kertész Múzeumba. A 20 kilométert négy és fél óra alatt tettük meg, több mint fél óra pihenővel.
A múzeumban megcsodáltuk a művész szociofotóit, majd Janival elbuszoztunk a kocsikért, hogy visszatérjünk a többiekért a falu kocsmájába, hogy onnan még átugorjunk, hazaindulás előtt Ráckevére, és sokadszor, megnézzük a szerb templomot. Nagy élmény volt a múzeum és a templom is. Bárkinek bátran ajánlhatjuk mindkettőt.
A túraszervezők a közepesen soknak számító nevezési díjért nem ellentételeztek valami gazdagon: egy pohár csapvíz, egy pohár szörpös víz és egy 50 forintos csoki, plusz a jelvény és az emléklap. 600 forintért kicsit aránytalan. Legalább egy szelet zsíros kenyér lilahagymával belefért volna. Éhesen maradni egy 20 kilométeres túrán? Ilyen eddig nem fordult elő velünk.
Az biztos, hogy aki eljön a mi 2010. március 6-i
MIZSE TT-nkre, Lajosmizsére, az nem ilyen ellátásban fog részesülni. Mi valójában vendégnek tekintjük majd a jelentkezőket, és úgy is fogunk velük bánni, ezt a Járóföld TE nevében megígérhetjük. Mert ma nem éreztük magunkat a szervezők vendégeinek, sokkal inkább a mezők és a falvak vendégeinek. Ők biztosak lehetnek abban, hogy visszavágyunk közéjük. A szervezők, hát, ők nem...


Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Bertáné Kéri Katalin, Nagy Irén, Szemán Rózsa, Szőrös Anna, Szőrösné Székely Cecília, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 


 

 

Ráckevén A Savoyai-kastély Jani Gátra fel! Első ep. Gáttúra
Harmat Ártéri fák Lánycsoport Lórévi kereszt Megállóban Poharas trükk
Szent Vendel André Kertész képen És egy képe Jutalomátvétel A mai túra nyomai Jelvényünk

 

 


 

a

© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz